A Napraforgó: technológia és jövőkép – Agroinform online konferencia a napraforgó-termesztés aktuális kihívásait és jövőbeli irányait vette górcső alá. Kiemelt téma volt a klímaváltozás hatása: az egyre gyakoribb aszály és csapadékhiány termésbiztonságra gyakorolt következményeit, valamint az alkalmazkodási lehetőségeket is elemezték az előadók.
Szó esett a korszerű növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási megoldásokról, a biológiai technológiák térnyeréséről és a precíziós eszközök – például a drónok – gyakorlati szerepéről. A szakértők foglalkoztak a fontosabb kórokozókkal, köztük a Macrophomina és a peronoszpóra jelentette kockázatokkal, valamint a gyomirtás aktuális kérdéseivel is, különös tekintettel a rezisztenciaproblémákra.
A konferencia kitért a piaci trendekre, a vetésterület alakulására és a kukoricával való versenyhelyzetre, továbbá a vadkárenyhítés lehetőségeire is, amelyek több térségben meghatározó jelentőségűek a termésbiztonság szempontjából.
A Napraforgó: technológia és jövőkép – Agroinform online konferenciát itt nézheted meg:
Vámháborúk kereszttüzében és a napraforgó terménypiac aktualitásai
Dr. Potori Norbert, az AKI Agrárközgazdasági Intézet Agrárgazdasági Igazgatóság vezetője,
Dr. Potori Norbert napraforgó-piaci kitekintésében hangsúlyozta: jelenleg a geopolitikai konfliktusok és a vámintézkedések erősebben befolyásolják a piacot, mint a termelékenységi tényezők. A növekvő tranzakciós költségek és kockázati felárak inflációt, valamint termelői árnyomást eredményeznek, miközben a magas energiaárak és a közel-keleti helyzet fékezik a gazdasági növekedést.
A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és a logisztikai zavarok a műtrágya- és szállítási költségek emelkedését vetítik előre, ami a 2026-os vetésszerkezetre is hatással lehet. Magas inputárak mellett a termelők a kukorica helyett inkább szója és napraforgó vetésében gondolkodhatnak.
Dr. Potori Norbert – Fotó: Agroinform
A globális napraforgótermelés az elmúlt két évben elmaradt a korábbi szintektől, az Európai Unióban pedig csökkent az ipari felhasználás és a kínálat is. A növényolajok árát ugyanakkor a biodízel-kereslet, a pálmaolaj-termelés visszaesése és a megújulóenergia-szabályozások is felfelé húzhatják.
Összességében az olajmagvak – köztük a napraforgó – piaci kilátásai kedvezőbbek, mint a gabonaféléké, és 2026 sem ígérkezik kedvezőtlen évnek a termelők számára, bár a geopolitikai kockázatok továbbra is meghatározóak maradnak.
Dr. Potori Norbert prezentációja IDE kattintva érhető el.
Aszály és napraforgó: mire lehet számítani?
Dr. Körösi Katalin, egyetemi docens, Integrált Növényvédelmi Tanszék, MATE
Dr. Körösi Katalin előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelés egy rendkívül szűk környezeti tartományban – egy „vékony zöld sávban” – működőképes. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőségek, és ma már nincs „átlagos év”: minden szezon tartogat olyan kiugró hőmérsékleti vagy csapadék-anomáliát, amely komoly kihívást jelent a gazdálkodóknak.
Az elmúlt években drasztikusan nőtt a hőségnapok száma: míg 2022-ben és 2023-ban 16 ilyen nap volt, 2024-ben már 60, 2025-ben pedig 65. A melegedés mellett a csapadék eloszlása is egyre kiszámíthatatlanabb. Nem feltétlenül az összmennyiség csökkenése, hanem az időzítés és a szélsőségek okozzák a problémát.
Az abiotikus stressz – hőség, aszály, vízhiány – diszpozíciós állapotba hozza a növényeket, vagyis legyengíti őket, így fogékonyabbá válnak a kórokozókkal szemben.
A napraforgó esetében kiemelt veszély a makrofominás szárkorhadás, amely meleg, száraz körülmények között erősödik fel.
A talajban áttelelő, polifág kórokozó ellen a védekezés nehéz, ezért az integrált szemlélet – különösen a biológiai védekezés és a toleráns fajták kiválasztása – kap hangsúlyt.
Szó esett a napraforgó-peronoszpóráról is, amely hűvösebb, csapadékosabb időben fertőz, főként a csíranövényeket. Itt a rezisztens hibridek alkalmazása, a vetésváltás, az árvakelések felszámolása és a megfelelő csávázás jelenthet megoldást.
Dr. Körösi Katalin – Fotó: Agroinform
Az előadás üzenete egyértelmű: a klímaváltozás adottság, amelyhez alkalmazkodni kell. A túlélés kulcsa nem az erő vagy a gyorsaság, hanem az alkalmazkodóképesség – mind a növények, mind a termesztéstechnológia szintjén.
Dr. Körösi Katalin prezentációja IDE kattintva érhető el.
Eredményes napraforgó-termesztés a növényvédelem tükrében
Sáradi Krisztina, területi szakmérnök, FMC-Agro Hungary Kft.
Mátyás-Horváth Janka, az online konferencia műsorvezetője kérdéseire válaszolva Sáradi Krisztina átfogó képet adott a napraforgó növényvédelmi technológiájáról. A gyomirtás már az indulásnál kulcskérdés: az egyszikűek elleni alapkezelés csökkenti a konkurenciát, az Express- és az Euro-Lightning/Express-toleráns hibridekre épülő technológia pedig megoldást kínál a nehezen irtható gyomok – például az acat vagy egyes fertőzött területeken a kender – ellen. Fontos azonban a megfelelő időzítés: a kezeléseket a hatleveles állapotig célszerű elvégezni, és hideg időben számolni kell a lassabb hatáskifejtéssel.
A beszélgetésben szó esett az eredeti és generikus szulfonilurea-készítmények közötti különbségről is.
A nem megfelelő minőségű termékek fitotoxikus tüneteket és akár jelentős terméskiesést is okozhatnak, ezért a technológiai fegyelem kiemelten fontos.
A gombaölő védelem ma már a napraforgó-termesztés alapja, különösen a szűkülő vetésforgó és a növekvő kórokozói nyomás miatt. A csillagbimbós állapotban végzett kezelés hatékony védelmet ad a gyors növekedési időszakban.
A szélsőséges időjárás – aszály, hő- vagy hidegstressz – miatt felértékelődött a biostimulátorok szerepe is. Az ozmolitokat és lombtrágyát tartalmazó készítmények javítják a víz- és tápanyaghasznosítást, így segítik a növényt a kritikus időszakok átvészelésében.
Sáradi Krisztina – Fotó: Agroinform
Végezetül elhangzott: 2026-tól kötelező a BBCH-stádium feltüntetése a permetezési naplóban, ami tovább erősíti a precíz, dokumentált technológiai szemléletet.
Sáradi Krisztina prezentációja IDE kattintva érhető el.
Napraforgó a gyomirtás mostohagyermeke
Szabó Roland növényorvos, gyombiológus, címzetes egyetemi docens
Szabó Roland szerint a napraforgó helyzetének megértéséhez először perspektívát kell váltani. Magyarország területileg kicsi ország, mégis a világ top 10 napraforgó-termesztője közé tartozik 650–750 ezer hektáros vetésterületével. Globálisan azonban a napraforgó „kis kultúra”: mintegy 30 millió hektáron termesztik, miközben a rizs vagy a búza ennek többszörösén. A termelés felét Oroszország és Ukrajna adja, míg a nagy agrárinnovációs központok – USA, Brazília, Ausztrália – alig termesztenek napraforgót.
Alapvető hátrány, hogy
ahol a világ vezető növényvédőszer-fejlesztése zajlik, ott a napraforgó marginális jelentőségű, így a fejlesztések sem erre fókuszálnak.
A kultúra innovációja döntően Közép- és Kelet-Európából indult, magyar szakemberek szerepe ebben kiemelkedő volt. Ugyanakkor globálisan a napraforgó nem tartozik a stratégiai növények közé, ezért a fejlesztési forrásokat inkább nagyobb területű kultúrákra csoportosítják át.
A másik nehézség a napraforgó herbicidérzékenysége. Sorvetésben számos készítményre tünetekkel reagál, miközben árvakelésként kifejezetten ellenálló. A hazai termesztés gyakorlatilag teljes egészében ALS-gátló technológiákra (Express, Clearfield Plus, AIR) épül, ami rezisztenciakockázatot hordoz, ráadásul a hatásspektrum sem teljes. Ennek következménye a gyomflóra látványos átalakulása: terjednek a mályvafélék, a keserűfüvek, a kender, és új problémaként jelenhet meg a feketéllő farkasfog is.
Szabó Roland – Fotó: Agroinform
A lehetőségek beszűkültek, klasszikus lombtalanító már nincs, így a betakarítás előtti gyomkorrekció is nehezebb. Emellett a forgatás nélküli talajművelés tovább súlyosbíthatja a helyzetet, például a fekete üröm felszaporodásával, amely komoly betakarítási nehézséget is okoz.
Szabó Roland szerint túl vagyunk a napraforgó gyomirtás „fénykorán”: kevesebb hatóanyaggal, szűkebb eszköztárral kell egyre összetettebb problémákat megoldani. A siker kulcsa az előrelátó technológiai tervezés, a vetésváltás tudatos alakítása és a gyomflóra folyamatos monitorozása – mert a kihívások nem csökkennek, hanem átalakulnak.
A permeteződrónok alkalmazhatósága a növényvédelemben és a növényvédő szerek engedélyezésében az Európai Unióban és Magyarországon
Borhi András, kísérletvezető, doktorandusz; Eurofins Agroscience Services Kft., Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Borhi András nemrég Brüsszelben a SmartAgriculture konferencián tartott előadását hozta el, amelyben a permeteződrónok technológiáját és jogszabályi hátterét mutatta be, kiemelve: a drónos kijuttatás ígéretes, de szigorúan szabályozott és erősen paraméterérzékeny megoldás.
A hatékonyság kulcsa az agrometeorológiai feltételek (szél, hőmérséklet, páratartalom) és permetező drón paraméterek, valamint a megfelelő beállítások, mint cseppméret, repülési magasság és sebesség, lémennyiség és növényvédőszer vagy termék jellemzőinek pontos ismerete. Mivel a technológia elsodródásra érzékeny, nagyon fontos a kultúra és károsító függvényében az engedélyokiratokban feltüntetett paraméterek betartása és a precíz kalibráció.
Jogilag a drónos permetezés jelenleg a légi kijuttatás kategóriájába tartozik, amely uniós szinten főszabály szerint tiltott, de a technológiára engedélyezett készítmények és feltételek esetén alkalmazható. Magyarországon 2022 óta külön szabályozás rendezi a drónpilóták képesítését, a bejelentési kötelezettségeket és a kísérleti engedélyezési rendszert, valamint tevékenységet.
Borhi András – Fotó: Agroinform
Jelenleg három növényvédő szer rendelkezik drónos kijuttatási engedéllyel hazánkban, szigorúan meghatározott kultúra, károsító, dózis-, lémennyiség- és repülési paraméterek, környezeti feltételek, fenológiai és technológiai szabályok és védőtávolságok betartása mellett.
Az előadás fő üzenete: a permeteződrón-technológia fejlődő, komoly potenciállal bíró eszköz, de csak szaktudással, precíz beállításokkal és a jogszabályok maradéktalan betartásával alkalmazható eredményesen és biztonságosan.
Fontos, hogy az illetékes megyei hatósági és megfelelően képzett szakembereket keressék fel a pontos alkalmazási és szabályrendszer kapcsán.
Borhi András prezentációja IDE kattintva érhető el.
Amiről mindenki beszél, de mégsem beszél róla senki: Vízvisszatartás a termőföldön
Daoda Zoltán, szakmai igazgató, AGRO.bio Hungary Kft.
Daoda Zoltán előadásában hangsúlyozta: a csapadék mennyiségét nem tudjuk szabályozni, de azt igen, hogy a lehullott víz a talajban marad-e. A megoldás nem elsősorban öntözési kérdés, hanem szemléletváltás: a talajt víztároló rendszerként kell kezelni.
A tömörödött talaj nem képes vizet befogadni és tárolni, ezért a cél a morzsás, „szivacsos” szerkezet kialakítása. Ennek alapja a talajélet. A baktériumok által termelt nyálkaszerű anyag köti össze a talajszemcséket, stabil szerkezetet hozva létre, amely képes vizet és tápanyagot megkötni.
A vízmegtartás így nem pusztán fizikai, hanem biológiai kérdés.
A folyamat kulcsa a szervesanyag-gazdálkodás és a szénforrás biztosítása. A szármaradványok lebontása, a cellulózbontó baktériumok működése és az aktív talajélet évek alatt javítja a szerkezetet. A rendszer megszakítása – például indokolatlan oxidációval, rosszul lezárt szántással – a szerves szén gyors elvesztéséhez vezet.
A vízmegőrzés eszközei közé tartozik:
- a szerves trágya, komposzt és zöldtrágya alkalmazása,
- a mulcshagyás és a szalmatakarás,
- a forgatás nélküli művelés előnyben részesítése,
- az erózió elleni biológiai védelem.
Kiemelte: már 1%-os szervesanyag-növekedés is több ezer literrel növelheti a talaj víztároló képességét hektáronként, különösen homoktalajokon.
Daoda Zoltán – Fotó: Agroinform
Az AGRO.bio megoldásai közül a BactoFil CELL a szármaradványok gyors feltárását és a talajélet erősítését szolgálja, míg az Agrooter talajalga biofilmet képezve csökkenti a párolgást és segíti a szervesanyag-felhalmozást.
Az előadás fő üzenete: a vízvisszatartás tudatos, hosszú távú talajépítési munka eredménye. A kérdés nem az, hogy van-e csapadék, hanem az, hogy él-e a talajunk, és képes-e megtartani azt.
Daoda Zoltán prezentációja IDE kattintva érhető el.
Kevesebbet, de jót, avagy: éhező és jóllakott nem egyformán énekel
Szabari Szabolcs, szaktanácsadó, Yara Hungária Kft.
A szakember szerint a piaci nyomás ugyan a tápanyag-felhasználás mérséklésére ösztönöz, de a minőségből nem szabad engedni. A gyengén táplált növény stressztűrése, vitalitása és terméspotenciálja elmarad a megfelelően ellátott állományétól.
Talajtani ismeretek nélkül nincs hatékony gazdálkodás.
A heterogén táblákon differenciált szemléletre van szükség, és kulcskérdés a talajélet állapota: ha az nem működik megfelelően, a legjobb inputanyagok sem hasznosulnak optimálisan.
Mint rámutatott:
- A napraforgó tápanyagfelvételének 75%-a a generatív szakaszban történik, gyakran aszályos körülmények között.
- A legnagyobb nitrogénigény a 10 leveles állapot és virágzás kezdete között jelentkezik.
- A foszfor- és káliumfelvétel jelentős része már virágzásra megtörténik.
- A nitrogén- és a kénellátás szorosan összefügg.
- Egy 3 t/ha-os termés mintegy 50 kg foszfort és 70 kg káliumot von ki a talajból, amit legalább egyensúlyi szinten pótolni kell.
- A kén nélkülözhetetlen a nitrogén hasznosulásához, a fehérje- és olajképzéshez. Fajlagos igénye körülbelül 12 kg/tonna termés.
Szabari Szabolcs – Fotó: Agroinform
A mikroelemek közül kiemelten fontos:
- mangán (fotoszintézis, levélképzés),
- molibdén (nitrogén-anyagcsere),
- bór (sejtfalstabilitás, termékenyülés, olajképzés).
A bór pótlása különösen virágzás előtt kritikus, mivel hiánya súlyos élettani problémákat okozhat.
Kulcsfenológiák
Két meghatározó szakaszról beszélt:
- Keléstől 6 leveles állapotig – intenzív gyökér- és levélfejlődés, foszfor- és káliumtúlsúlyos alapellátás szükséges.
- 8 leveles–csillagbimbós állapot – a tányérméret és virágszám kialakulása, ekkor komplex, célzott lombtrágyázás indokolt.
Az előadás fő üzenete: a napraforgó genetikai potenciálját csak tudatos, időzített és kiegyensúlyozott tápanyag-gazdálkodással lehet kiaknázni – a költséghatékonyság nem jelentheti az alapok elhagyását.
Szabari Szabolcs prezentációja IDE kattintva érhető el.
Tájékoztató a tavaszi vadkár-megelőzési feladatokról, a technikai eszközök használatáról és élőhelyfejlesztési lehetőségekről
Dr. Skobrák György, vadkárkezelési szakértő, Stratégiai, Vidékfejlesztési és Erdőgazdálkodási Igazgatóság, NAK
Dr. Skobrák György előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadkár kérdése nem pusztán jogi probléma, hanem közös felelősség. A törvény világosan kimondja:
a vadkár megelőzése és csökkentése a gazdálkodó és a vadászatra jogosult közös feladata.
Tavasszal, amikor a természetben még kevés a táplálék, a vadállomány a friss vetések és az őszi gabonák felé fordul. Napraforgónál különösen a kelés és a szikleveles állapot kritikus, ilyenkor a mezei nyúl és az őz is komoly károkat okozhat. Fontos tudni, hogy a megállapított kár 10%-át a gazdálkodónak tűrnie kell, de ez nem jelenti azt, hogy 10%-ig „nincs kár” – csupán ennyivel csökkentik az elszámolható összeget. A megelőzés kulcsa az időben történő egyeztetés. A vetésterv megosztása, az ideiglenes villanypásztor, a riasztóeszközök, az elterelő etetés vagy a vadkárelhárító vadászat mind hatékony eszköz lehet – ha a felek együttműködnek. Erdőszegély mellett 5 méteres, belátható sávot is biztosítani kell, hogy a vad megvadászható legyen.
Dr. Skobrák György – Fotó: Agroinform
Ha mégis bekövetkezik a kár, azt haladéktalanul, legkésőbb 5 napon belül jelezni kell a vadászatra jogosultnak. A legjobb megoldás mindig a helyszíni megegyezés – a hosszas jegyzői vagy bírósági eljárás költséges és időigényes.
Az előadás végső üzenete egyszerű: a vadkár kezelésében a kommunikáció és az előrelátás többet ér, mint a későbbi pereskedés. A megelőzés olcsóbb – és hatékonyabb – mint az utólagos kárigény.
Dr. Skobrák György prezentációja IDE kattintva érhető el.
A webinár végén több nézői kérdés is érkezett.
Védett fajok károkozása – lesz-e kártérítés?
Marjai Antal arra volt kíváncsi, tervezik-e a védett állatok által okozott károk kompenzációját. A válasz szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának nincs kifizetési hatásköre ilyen ügyekben, ugyanakkor szakmailag indokoltnak tartják, hogy a természetvédelem érdekében többletterhet vállaló gazdálkodók valamilyen kompenzációban részesüljenek. Jelenleg a lehetőségek korlátozottak, de a következő KAP-ciklusban akár külön forrás is nyílhat a megelőzés vagy az utólagos kártérítés támogatására.
Mennyire hatásosak a napelemes vadriasztók?
Firkala László kérdésére elhangzott: ha a villanypásztor energiaellátását egészíti ki napelem, az kifejezetten hasznos, hiszen csökkenti az üzemeltetési gondokat és növeli a működésbiztonságot. Az akusztikus, hangalapú riasztók napelemes változata is működőképes lehet, ugyanakkor fontos, hogy a vad idővel hozzászokhat az állandó zajhoz. Ezért az eszközöket időnként át kell helyezni, és más módszerekkel kombinálni.
Külön felhívták a figyelmet az úgynevezett „zöld hajtásra” is: az agarászat bizonyos körülmények között alkalmas lehet a nyúlállomány zavarására, ami szintén eszköz lehet a vadkár mérséklésében.
Express SX és adjuváns kérdés
Az FMC szakértője az Express SX alkalmazásával kapcsolatban elmondta: osztott kezelésnél (22,5–22,5 g/ha) 0,1%-os Trend adjuváns javasolt 200–300 liter permetlével. Egy menetben kijuttatva 45 g/ha dózis alkalmazható. Egyszikűirtóval tankkeverékben nem ajánlott kijuttatni, mert fokozott stresszt okozhat a napraforgónak. Rovarölő szerrel kombinálva az Express elbírja a keverést, de ilyenkor az adjuváns mennyiségét célszerű csökkenteni.
Gazdálkodási napló – fenológiai rögzítés
A növényvédelmi kezelések időpontját és a növény fenológiai állapotát is rögzíteni kell a jövőben, BBCH-skála alapján. Ehhez segédanyagok – nyomtatott és online formában – már elérhetők, és várhatóan a digitális felületen legördülő menüből lehet majd kiválasztani a megfelelő stádiumot. A részletszabályok még fejlesztés alatt állnak.
Nitrogéninhibitorok és talajélet
Felmerült az is, hogy a karbamid műtrágyákhoz használt inhibitorok milyen hatással vannak a talajéletre. A válasz szerint saját kísérleteket nem végeztek, de a szakirodalom alapján az inhibitorral kezelt karbamid kevésbé terheli a talajéletet, míg inhibitor nélkül a karbamid jelentősebb mikrobiológiai visszaesést okozhat.
Támogatók:
Szakmai partnerek:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
