Az Európai Unió agrárszektorában egyre súlyosabb gondot jelent a gazdatársadalom elöregedése. Bár Brüsszel új stratégiával igyekszik ösztönözni a fiatalok belépését az ágazatba, a gyakorlatban továbbra is akadozik a generációváltás. Az egyik legnagyobb fék a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés, miközben a tagállamok – köztük Magyarország – több ponton is vitatják az uniós elképzelések irányát.
A föld önmagában nem elég
Az EU Közös Agrárpolitikai (KAP) Hálózatának 2025-ös értékelése szerint a fiatal gazdák számára továbbra is a tőkéhez jutás jelenti a legnagyobb kihívást. Egy gazdaság elindítása vagy átvétele nemcsak termőföldet, hanem gépeket, technológiát, forgótőkét és stabil pénzügyi hátteret igényel. Ezekhez azonban a pályakezdő termelők nehezebben jutnak hozzá.
A mezőgazdaságra jellemző jövedelemingadozás, az időjárási és piaci kockázatok miatt a bankok óvatosak, így a fiatal gazdák gyakran szigorúbb hitelfeltételekkel, magasabb kamatokkal vagy fedezeti elvárásokkal szembesülnek. Ennek következtében sokan csak családi segítséggel vagy rövid távú megoldásokkal tudják fenntartani a gazdaságukat, ami hosszabb távon visszafogja a beruházásokat és az innovációt.
Kisebb gazdaságok, nagyobb kockázat
Uniós szinten a fiatal termelők jellemzően kisebb üzemeket irányítanak, miközben eladósodottságuk gyakran magasabb az idősebb gazdákénál. A korlátozott pénzügyi mozgástér miatt nehezebben ruháznak be precíziós technológiákba, fenntartható megoldásokba vagy klímaadaptív fejlesztésekbe, ami a vidéki térségek versenyképességét is gyengíti.
Brüsszeli válasz: induló csomag és garanciák
Az Európai Bizottság a problémára válaszul átfogó generációváltási stratégiát dolgozott ki. Ennek egyik központi eleme a Fiatal Gazdák Induló Csomagja, amely pénzügyi támogatást, képzést és tanácsadást kapcsol össze. Emellett bővülnek az uniós és nemzeti garanciarendszerek, megjelennek az alacsonyabb kamatozású hitelalapok, valamint a környezetvédelmi vállalásokhoz kötött zöld hitelek is.
A 2027 utáni KAP-időszakban külön hitel- és beruházási programok indulhatnak a gazdaságalapítás, a földvásárlás és az innováció támogatására. Az Európai Beruházási Bank csoportja szintén célzott pénzügyi eszközökkel kívánja segíteni a fiatal termelőket, miközben az unió nagyobb hangsúlyt fektet a pénzügyi ismeretek fejlesztésére és az üzleti tervezésre.
Magyar kifogások az uniós elképzelésekkel szemben
Bár a generációváltás fontosságával a magyar kormány is egyetért, több ponton kritikusan viszonyul az uniós stratégiához. Magyarország ellenzi például azt a javaslatot, amely szerint a jövedelemtámogatások 6 százalékát kötelezően generációváltási célokra kellene elkülöníteni – különösen annak fényében, hogy a KAP teljes forráskerete is csökkenhet.
Szintén vitatott elem, hogy a nyugdíjas gazdákat megfosztanák az alaptámogatásoktól. A magyar álláspont szerint a generációváltást nem kényszerrel, hanem a gazdaságátadás célzott ösztönzésével, rugalmas megoldásokkal és stabil finanszírozási háttérrel kellene elősegíteni.
Kihívás marad
Az uniós agrárium megújulása elképzelhetetlen fiatal gazdák nélkül, ám a generációváltás továbbra sem pusztán szemléleti kérdés. Amíg a pénzügyi kockázatok nagyok, a hitelhez jutás nehézkes, és a támogatási rendszer körül viták zajlanak, addig a fiatalok belépése lassú marad. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy az uniós és tagállami intézkedések valóban képesek-e csökkenteni ezeket az akadályokat a gyakorlatban is.
Forrás: Origo.hu
Indexkép: Pexels
