A Kurunczi Péter és felesége, Pesztránszki Rita által vezetett családi gazdaságban a sertéshizlalástól a Limousin húsmarhán, az őshonos baromfitartáson és a szamártenyésztésen át egészen a hidegvérű lovakig sokszínű, tudatosan felépített gazdálkodás folyik – megélhetési alapként, szakmai kihívásként és életformaként egyszerre.

A gazdaság gyökerei a 2000-es évek elejére nyúlnak vissza: Pesztránszki Rita szülei akkor indították el a vállalkozást sertéshizlalással. Az évek során a gazdaság folyamatosan bővült, alkalmazkodva a piaci lehetőségekhez és a család elképzeléseihez. Ma mintegy 350 hektár saját tulajdonú legelőterületen és 120 hektár szántón gazdálkodnak, miközben az állatállomány összetétele is egyre sokrétűbbé vált.


Sertéstartás: a kezdetek és a hűség

A sertéshizlalás továbbra is meghatározó eleme a gazdaságnak, még akkor is, ha napjainkban egyre nehezebb helyzetben van az ágazat. A telepen összesen 3200 férőhely áll rendelkezésre, jelenleg mintegy 1500 hízót tartanak. A sertés azonban ma már nem a gazdaság legstabilabb lába: az átvételi ár és az önköltség közötti különbség jelentős veszteséget okoz.

Kurunczi Péter szerint ugyan a sertéstartás mindig ciklikusan hullámzik, de a jelenlegi helyzet különösen nehéz. Ennek ellenére érzelmi és szakmai okokból sem tudnak elszakadni tőle: a gazdaság minden fejlesztése ebből a szegmensből indult, „mindenünk a sertéstartásból van” – ahogy fogalmaz.

Limousin húsmarha: stabil pillér a gazdaságban

A gazdaság egyik legstabilabb ágazata a Limousin húsmarhatartás. A fajta kiválasztása tudatos döntés eredménye volt:

jól alkalmazkodik a Dévaványa környéki gyengébb minőségű, szikes legelőkhöz, hatékonyan hasznosítja a takarmányt, és minden életkorban jól értékesíthető.

A Limousin állomány tenyész- és vágóállatként is keresett, részben exportra kerül.

A gazdálkodók szerint a fajtaválasztást szakmai és közösségi szempontból is igazolta az idő: a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületében erős szakmai és emberi közegre találtak, ami tovább erősítette a hosszú távú elköteleződést.

Őshonos baromfi: génmegőrzés és önellátás

A Pesztránszki Gazdaságban kiemelt szerepet kap az őshonos baromfitartás is. Mintegy 1300 kendermagos magyar tyúkot és 1500 magyar parlagi gyöngytyúkot nevelnek, elsősorban génmegőrzési céllal. A felesleges állományt élve értékesítik, miközben a család saját fogyasztásra is kizárólag saját nevelésű baromfit fogyaszt.

Pesztránszki Gazdaság

Pesztránszki Rita, édesapja, a gazdaságot alapító Pesztránszki Ferenc és Kurunczi Péter – Fotó: Pesztránszki Gazdaság

A magyar parlagi gyöngytyúk különlegességnek számít a térségben, és – a tapasztalatok szerint – stabil kereslet is mutatkozik iránta.

Szamár és hidegvérű ló: különleges, de tudatos döntések

A gazdaság egyik legkülönlegesebb eleme a magyar parlagi szamár ménes. Eredetileg családi ötletként indult, végül azonban tenyésztési programmá nőtte ki magát. Jelenleg hét törzskönyvezett kancával és egy ménnel dolgoznak, kizárólag szürke színváltozatban.

A szamarak nemcsak kuriózumok: kiválóan alkalmasak az állattartó telepek „fűnyírására”, ridegtartásban is jól érzik magukat. Az elmúlt évben már saját tenyésztésű csikókat is értékesítettek.

– A hidegvérű lóállomány egyelőre kisebb, három kancából áll, de hosszabb távon tíz egyedre szeretnék bővíteni. Itt már kevésbé a gazdasági racionalitás, inkább a ló iránti szeretet dominál – azaz inkább hobbi, de fontos része az életünknek – fogalmazott Kurunczi Péter.

Pesztránszki Gazdaság

Hétköznapi életkép – Fotó: Pesztránszki Gazdaság

Takarmányozás és adottságok: alkalmazkodás a környezethez

A szántóterületeken elsősorban kalászosokat és szálastakarmány-növényeket termesztenek a szarvasmarhák számára. Kukoricát évek óta nem vetnek, a silózás helyett feldolgozó üzemi melléktermékeket, használnak tömegtakarmányként.

Az öntözés Dévaványa térségében komoly kihívás: a vízhiány és a területi elhelyezkedés miatt gyakorlatilag nincs lehetőség öntözőrendszerek kiépítésére. A gazdaság ezért elsősorban a legeltetésre és az alkalmazkodó fajtákra épít.

Sok láb, egyensúlyban

A Pesztránszki Gazdaság működésének lényege a sok lábon állás. Bár egyes ágazatok – például a sertéstartás – éppen nehéz időszakot élnek, más területek, mint a húsmarha vagy az őshonos baromfi, stabilabban teljesítenek. Kurunczi Péter és Pesztránszki Rita szerint ma már nincs olyan szegmense az agrárszektornak, amelyre egyértelműen rá lehetne mondani, hogy „jó év van”, ezért a rugalmasság és a több lábon állás létkérdés.

A dévaványai családi gazdaság jó példája annak, hogyan lehet hagyományra építve, de nyitott szemmel és tudatos döntésekkel alkalmazkodni a változó agrárkörnyezethez – még akkor is, ha ez olykor szokatlan irányokat, például szamártenyésztést vagy gyöngytyúktartást jelent.

Indexkép: Pesztránszki Gazdaság