A Partenkirchen-i legelőszövetkezet beszámolója szerint a szarvasmarhák teljes pánikban rohantak végig a réten, áttörtek egy hegyi kerítést, majd egy meredek szakadékba zuhantak. Az állatok közül több súlyosan megsérült, 15 pedig azonnal elpusztult. A helyi gazdák szerint a közvetlen kiváltó ok valószínűleg a Bundeswehr alacsonyan repülő helikoptereinek gyakorlata lehetett, amelyek gyakran zavarják meg a legelő állatokat.

Az alpesi pásztorok már az idei szezon előtt kérték a katonai gyakorlatok korlátozását, de a helikopterek jelenléte a nyár során folyamatos maradt. A gazdák szerint szinte minden második nap repülnek alacsonyan a legelők felett, közvetlenül az állatok mellett elhaladva. Ez különösen veszélyes, hiszen a szarvasmarhák természetes menekülési ösztöne ilyenkor azonnal működésbe lép.

A helikopterek mellett a túlzott turizmus is súlyos problémát jelent. Az alpesi gazdák beszámolói szerint az emberek éjjel-nappal jelen vannak a hegyekben, sokan nem mutatnak tiszteletet sem a pásztorok munkája, sem az állatok iránt. Gyakori jelenség, hogy a turisták szelfiket készítenek a szarvasmarhákkal, gyerekeket ültetnek a borjak hátára, vagy drónokat röptetnek közvetlenül az állatok felett. Az állatok számára ezek a zajforrások fenyegetést jelentenek, és könnyen pánikhoz vezethetnek.

Nem ragadozók, hanem emberi tényezők

Felmerült a gyanú, hogy nagyvad – farkas vagy medve – okozta a pánikot, de ezt a szakértők kizárták. Sem nyomokat, sem kamerafelvételeket nem találtak, amelyek ilyen jelenlétre utaltak volna. Minden jel arra mutat, hogy a helikopterek zaja és a túlzott emberi jelenlét váltotta ki a tragédiát.

Rekordév a balesetekben

A 2025-ös nyár rendkívüli mennyiségű állatbalesetet hozott a Werdenfelser-földön. Júliusban és augusztus elején több szarvasmarha is megszökött a környék legelőiről, és több alkalommal történt súlyos sérülés vagy elhullás. A gazdák szerint az elmúlt évtizedekben soha nem fordult elő ennyi tragédia egyetlen szezonban.

A pásztorok hangsúlyozzák: nincs az a kerítés vagy tapasztalat, amely teljes védelmet nyújthatna. Ha a pánik eluralkodik, az állatokat semmi sem állítja meg, és a hegyvidéki terep adottságai miatt a következmények gyakran végzetesek.

A jövő kérdése

A garmischi katasztrófa rávilágít arra, hogy az alpesi gazdálkodás soha nem volt ennyire sérülékeny. A katonai gyakorlatok, a turizmus és az éghajlatváltozás együttesen olyan nyomást helyeznek az állattartásra, amelyet egyre nehezebb kezelni. A gazdák szerint legalább tíz hét nyugodt legeltetési időszakra lenne szükségük a nyár folyamán, ám a jelenlegi körülmények ezt szinte lehetetlenné teszik.

A hegyekben dolgozók attól tartanak, hogy ha nem változik a helyzet, a hasonló katasztrófák a jövőben is megismétlődhetnek, veszélyeztetve nemcsak az állatállományt, hanem a teljes alpesi gazdálkodás jövőjét is.

Forrás: wochenblatt-dlv.de

Indexkép: Pixabay