Harminc év után ismét afrikai sertéspestist (ASP) azonosítottak Spanyolországban. A katalán hatósági állatorvosi szolgálat szakemberei Bellaterrában, a Barcelonai Egyetem campusa közelében talált két elhullott vaddisznó mintájában mutatták ki a vírust november 26-án. Az eset különösen aggasztó, mert az Európai Unió legnagyobb sertéshús-exportőr országáról van szó.

A gyanút a madridi Algete Állami Központi Állategészségügyi Laboratórium erősítette meg, Spanyolország pedig hivatalosan értesítette az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) a kitörésről. Az utolsó ASP-esetet 1994 novemberében regisztrálták az országban, vagyis több mint három évtizedes „mentes” időszak szakadt most meg.

A két vaddisznót egymástól mintegy egy kilométerre találták meg. A spanyol hatóságok azonnal lezárták az érintett területet, megkezdték a további vaddisznótetemek aktív felkutatását, és korlátozták a vadászatot, hogy megelőzzék a betegség terjedését a jelenleg mentes övezetek felé.

A sertéstelepeken megerősítették a biobiztonsági előírásokat, fokozott ellenőrzéseket rendeltek el a környező gazdaságokban, és megkezdődött a járványügyi nyomozás is, hogy kiderítsék, honnan hurcolhatták be a vírust.

Az afrikai sertéspestis 2014-ben Oroszország felől jelent meg újra az Európai Unióban, először a balti országokban és Lengyelországban. Azóta az ASP már 13 tagállamban érinti a vaddisznóállományt, több helyen a házi sertéseket is, és jelen van több, az EU-val szomszédos országban (például Szerbiában, Ukrajnában) is. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a betegség „ugrásszerűen”, nagy földrajzi távolságot áthidalva jelent meg új területeken – korábban Belgiumban, Svédországban, Csehországban, most pedig Spanyolországban.

A mostani kitörés súlyos gazdasági következményekkel járhat. Spanyolország az EU legnagyobb sertéstartó tagállama és a világ egyik vezető sertéshús-exportőre. Az afrikai sertéspestis megjelenése miatt várható, hogy számos exportpiac – különösen az EU-n kívüli célországok – korlátozásokat vezetnek be a spanyol termékekkel szemben. Ez az uniós piacon jelentős árutöbbletet okozhat, ami lefelé nyomhatja az árakat, és tovább ronthatja a sertéságazat jövedelmi helyzetét valamennyi tagállamban.

A magyar sertéstartók számára ezért nemcsak állategészségügyi, hanem komoly piaci kockázatot is jelent a spanyol ASP-kitörés: a következő hónapokban várhatóan felerősödik a verseny az uniós piacon, miközben a járványügyi kockázatok miatt itthon is kulcskérdés marad a biobiztonsági szabályok szigorú betartása.

Forrás: NAK

Indexkép: Pexels