Az OECD friss, 2026-os jelentése kíméletlen tükröt tart a magyar vízgazdálkodás elé: a „vízben gazdag ország” illúziója szertefoszlani látszik. A tanulmány rávilágít, hogy a szabályozatlan vízhasználat – élén a tömeges illegális kerti kutakkal – már nem csupán környezetvédelmi aggály, hanem a magyar GDP-t közvetlenül fenyegető gazdasági kockázat.

A „láthatatlan” vízkivétel: Miért baj a kerti kút?

Bár egy-egy kerti kút ártatlan hobbinak tűnhet, az OECD adatai szerint a felszín alatti vízkivételek mintegy 16%-a engedély nélkül, be nem jelentett kutakon keresztül történik. Ez a „szürke zóna” teljesen vakfoltra teszi a hatóságokat:

  • Adattorzítás: Nem látható a tényleges kitermelés mértéke.
  • Készletkimerülés: A felszín alatti víztestek 20%-a rossz állapotban van (szemben az 5%-os EU-átlaggal).
  • Gazdasági szabotázs: Az illegális kutak aláássák a víztakarékosságra ösztönző díjrendszereket.

Makrogazdasági aszály: A GDP is kiszáradhat

A víz Magyarországon már nem „ingyen kincs”, hanem stratégiai erőforrás. A jelentés szerint egy extrém aszályos év – mint amilyen a 2022-es volt – sokkszerűen érheti a gazdaságot. Potenciális visszaesés érheti extrém aszály esetén a mezőgazdaságot, itt 50 százalék a mérték, a feldolgozóipart, itt 9% és a teljes GDP 4, illetve 7% közötti visszaesést szenvedhet el. A pénzügyi stabilitás is veszélyben van: a magyar bankszektor vállalati hitelállományának több mint 80%-a közvetve vagy közvetlenül vízfüggő ágazatokhoz (mezőgazdaság, energiatermelés, akkugyártás) kapcsolódik.

Strukturális sérülékenység: 96% külföldről

Magyarország vízbiztonsága paradox módon nem a határokon belül dől el. A rendelkezésre álló édesvíz 96%-a külföldről érkezik, miközben a saját forrásból származó utánpótlás trendje évi 3%-kal csökken.

Hálózati katasztrófa is érheti az országot: miközben a gazdák és a lakosság vízhiánnyal küzd, az elöregedő infrastruktúra miatt a betáplált ivóvíz 22,9%-a (helyenként 30%-a) egyszerűen elszivárog a csövekből.

Az OECD ötpontos javaslatcsomagja

A szervezet szerint a „rezsicsökkentett” vízár és a gyenge ellenőrzés fenntarthatatlan spirálba viszi az országot.

A megoldást az alábbiakban látják:

  • Intézményi stabilitás: Véget kell vetni a vízügyi feladatok folyamatos minisztériumi vándoroltatásának.
  • Költségmegtérülés: A vízdíjakat a valós szűkösséghez kell igazítani (a kedvezményes tarifák felülvizsgálata).
  • Hosszú távú stratégia: Egységes, klímaadaptált vízbiztonsági vízió szükséges 2050-ig.
  • Regionális vízmegtartás: A víz gyors elvezetése helyett a tájban való megtartást kell támogatni (tározók, vizes élőhelyek).
  • Jogérvényesítés: Az illegális kutak felszámolása, kötelező mérés és szigorú szankciók bevezetése.

Forrás: Portfolio.hu

Indexkép: Pexels