Ha a balkonon termesztesz paradicsomot, ezekre kell odafigyelned című cikkünk második részét olvashatjátok.
A termesztés sikerét sokszor eldöntő tényező a paradicsom termesztéséhez használt közeg. Szándékosan nem talajnak nevezzük a gyökereket rögzítő anyagot, mert a természetes kerti talaj erre a célra nem alkalmas! Olyan anyagra van szükség, amely:
• öntözések után is levegős marad,
• sokáig megtartja a nedvességet,
• növényi szempontból toxikus anyagokat nem tartalmaz,
• a paradicsomot képes tápanyagokkal folyamatosan ellátni és
• termesztés után a környezetnek szennyezést nem okoz.
A gyökérrögzítő (talajt helyettesítő) anyagokat leggyakrabban a származásuk alapján csoportosítjuk, vannak szerves eredetű anyagok (pl. tőzeg, kókuszrost, fakéreg, faháncs, szalma, fűrészpor, faforgács stb.), ásványi eredetű anyagok (pl. homok, folyami kavics, kőzúzalék, zeolit, perlit, vermikulit, égetett agyaggranulátum, kőgyapot stb.) és mesterségesen előállított anyagok (poliuretán hab, polisztirolgolyók, habszivacs stb.). A nagyüzemekben a kőgyapot és a kókuszrost terjedt el, kis felületen, saját célra történő, például balkonládás termesztéshez elsősorban a különféle tőzegeket és azok keverékeit, valamint a kókuszrostot javasoljuk.
A tőzegek kémiai és fizikai tulajdonságaikat figyelembe véve többfélék lehetnek. Tudni kell, hogy milyen tőzegféleséggel van dolgunk, annak megfelelően kell a termesztéshez előkészíteni. Alapvetően két típust különböztetünk meg:
• felláptőzegeket (szokás mondani: rostos tőzegek) és
• síkláptőzegeket (meszes vagy kotus tőzegeknek is nevezik őket).
A felláptőzegek, akárcsak a síkláptőzegek, levegőtlen körülmények között, különböző mértékben humifikálódott növényi (moha) részek. Tőlünk északibb országokból származnak (Finnország, Lengyelország, Litvánia), ahol sok a csapadék, gyakori a lápok kialakulása, ahol a bomlás levegő hiányában részben megtörténik. A világos tőzegek rostosabbak, szerkezet tekintetében tartósabbak, mint a sötét felláptőzegek, amelyeknek kétszer nagyobb a térfogattömege, és a kisebb pórustérfogatból adódóan rosszabb a levegőkapacitásuk is. Kémhatásuk erősen savas (3-4 pH) ahhoz, hogy a növények jól tudjanak bennük fejlődni, meszezni kell őket. Szerkezetük laza, levegős, a vizet jól megtartják, lassan száradnak ki. Préselés után is visszanyerik laza szerkezetüket, továbbá kiszáradás után könnyen és gyorsan újranedvesíthetők. Növényi tápanyagokat gyakorlatilag nem tartalmaznak, gyommagvaktól, kártevőktől és növényre nézve toxikus anyagoktól mentesek. Viszont külföldi származásukból adódóan magas bányászati költségek és nagy távolságról történő szállításuk miatt drágák.
A hazai síkláptőzegek keletkezési helye és körülményei nagymértékben eltérnek az említett felláptőzegekétől, erősen humifikálódtak, szerkezetük kedvezőtlenebb növények termesztéséhez. Fajsúlyuk (térfogattömegük) kétszer-háromszor akkora, mint a felláptőzegeké, préselés után nem vagy csak kismértékben nyerik vissza eredeti szerkezetüket, kiszáradás után nem nedvesíthetők újra, ilyen állapotban a nedvességet nem tartják meg. Ugyanakkor kevés növényi tápanyagot tartalmaznak, mésztartalmukból adódóan kémhatásuk közel semleges, enyhén lúgos, a paradicsom számára optimális, a kinyerés helyétől függően jelentős mennyiségű gyommagokat is tartalmaznak, de toxikus anyagoktól mentesek. Tekintettel arra, hogy itthon bányászhatók, kisebb a szállítási költség, ebből adódóan lényegesen olcsóbbak.
Balkonládás termesztéshez javasolják még a kókuszrostot, a kókuszdió termesztésének melléktermékét. Szerkezetét (porozitást) tekintve megegyezik a legjobb felláptőzegekével, kiszáradás után könnyen újranedvesíthető. Képes a saját tömegénél nyolcszor nagyobb mennyiségű vizet felvenni és tartósan tárolni, mindemellett biztosítja a gyökerek számára szükséges levegőt is, de növényi tápanyagokat nem tartalmaz. Nem környezetszennyező, termesztés után a kertekben talajok javítására kiválóan alkalmas, de az átmosás, csomagolás és szállítási költségek miatt drága. 20x10x7 cm-es nagyságú, 650 grammos téglákra préselve, elsősorban kisüzemi és hobbicélra, így a vödrös termesztéshez is javasolható, kb. 4 liter tápoldattal (vízzel) átnedvesítve, duzzadás után egy 10-12 literes vödör feltöltéséhez elegendő.
Gyakran a tőzeghez különböző adalékanyagokat is kevernek, például homokot, perlitet, ezek az anyagok a paradicsom termesztését nem zavarják, esetenként a szerkezetét tovább javítják.
Mint ahogy a fentiekben írtuk, a tőzegek és a kókuszrost tápanyagokat nem vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak, ezért a közeg tápanyagokkal való feltöltése elengedhetetlen feltétele a sikeres hajtatásnak. A kereskedelemben kaphatók tápanyagokkal dúsított tőzegek és tőzegkeverékek, de nyers (tiszta) tőzeg és kókuszrost esetében tápoldatozással nekünk kell tápanyagokkal kiegészíteni. Vásárláskor erről szükséges meggyőződni!
A tiszta tőzeget ültetés, illetve a vödrökbe történő töltés előtt valamilyen lassított hatású, komplex műtrágyával egészítsük ki (1-2 kg/m3)!
A közeg tápanyagokkal való feltöltése elengedhetetlen feltétele a sikeres hajtatásnak – fotó: Shutterstock
Ültetés előtt a tápanyagokkal feltöltött tőzeget vagy kókuszrostot nedvesítsük be, tartsuk olyan helyen, hogy a palántázás idejére kellően, azaz 15-18 0C-ra átmelegedjen. Érdemes a tápanyagok és a víz egyenletesebb eloszlása miatt a nedvesítést az ültetést megelőzően néhány nappal, akár egy héttel is korábban megtenni.
Május elején javasolt a paradicsom ültetése. Kis helyen nagy termés csak úgynevezett folytonnövő fajtákkal érhető el, amelyek termesztése támasztóoszlopot igényel, ehhez kell a folyamatosan fürtöket fejlesztő növény szárát rögzíteni. Nemcsak a növény tömegére (levelek, szár, termések) kell a tartóoszlop méretének és tartóképességének megválasztásakor gondolni, a szél is fontos tényező a stabilitás biztosításánál.
A palánta értékmérő tulajdonságait szabvány írja elő, vásárláskor ezt jó tudni.
A jó palánta nagy és egészséges, dúsan elágazó, a tápkockát és a cserepet sűrűn átszövő gyökérzettel rendelkezik, egészséges voltát a hófehér hajszálgyökerekről lehet megállapítani.
Sokan helytelenül annak alapján vásárolják a palántát, hogy milyen hosszú a szára. Nem a lombozat vagy a szár hosszúsága, hanem a gyökértömeg nagysága a mérvadó! A zömökebb, rövid ízközű, de vastagabb szárú növény jobban elviseli az ültetéssel járó megpróbáltatásokat, a kedvezőtlen környezeti hatásokat. A bekötött, már terméskezdeményekkel rendelkező palánta kevésbé alkalmas az ültetésre. Ideális a bimbós, maximum virágzó állapotú fiatal növény.
A vödrös termesztés lehetőséget nyújt a különleges minőségű paradicsomfajták termesztéséhez is – fotó: Agroinform
