Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahol a föld nemcsak megélhetést, hanem identitást is ad, most mindenki Brüsszelre figyel. Az Európai Bizottság tervezett jövedékiadó-emelése súlyos következményekkel járhat a magyar dohányágazatra, különösen a keleti országrészben, ahol a dohánytermesztés és -feldolgozás több ezer család napi kenyere. A cigarettásdoboz árának esetleges megduplázódása nemcsak a fogyasztók pénztárcáját, de a vidéki munkahelyeket és a legális piacot is megrengetheti. Helyszíni riportunkból kiderül, mit gondolnak a gazdák, a feldolgozók és az iparági szereplők a fenyegető változásokról.

Dohánytermelés – nemzeti örökség és vidéki valóság

A dohány nem új szereplő a magyar mezőgazdaságban. Évszázados hagyományokra épülő kultúrnövényről van szó, amely különösen Északkelet-Magyarországon vált gazdasági tényezővé. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében működő Fejértó Szövetkezet ügyvezetője, Kocsis Miklós elmondása szerint jelenleg mintegy 11 ezer ember dolgozik közvetlenül a dohányföldeken, de a feldolgozási lánc révén akár 30 ezer család is érintett lehet a szektor működésében. A dohány tehát nem csupán mezőgazdasági ágazat, hanem a vidéki közösségek gazdasági tartópillére, amelynek stabilitása évtizedek óta a helyi megélhetés záloga.

Virginia és Burley: a magyar dohány két oszlopa

A Fejértó Szövetkezet 130 hektáron termeszt Virginiát, amelyet mesterséges szárítóban dolgoznak fel. A Burley típusú dohány ezzel szemben napenergiával szárad – utóbbi környezetkímélőbb, de érzékenyebb megoldás.

A termelés volumene jelentős: a megtermelt dohányból évente akár 600 millió szál cigarettát lehetne előállítani. Az idei évre várhatóan 2,6 tonnás terméssel számolnak, de az állomány egynegyede még mindig a földeken várja a betakarítást. A dohány azonban igencsak sérülékeny: akár mínusz 1–2 Celsius-fokos hideg is végzetes lehet, fagysérüléseket okozva, amely megakadályozhatja a szüretet és ellehetetlenítheti az értékesítést.

dohány

A dohány nem új szereplő a magyar mezőgazdaságban – fotó: Pixabay

A dohánytermesztés munkaigényes folyamat

Bár a mezőgazdaság számos területén egyre inkább teret nyer a gépesítés, a dohánytermesztés továbbra is rendkívül munkaerő-igényes folyamat. A felvásárlási árak az elmúlt években emelkedtek ugyan, és az idei évben nemzetközi összehasonlításban is kedvező árak alakultak ki, a magyar termésátlagok még mindig elmaradnak az európai szinttől.

A profitabilitás fenntartása érdekében tehát az állami támogatások szerepe kulcsfontosságú marad. A termesztésben a Virginia fajta dominál, mely a hazai termőterületek mintegy 75–80 százalékát teszi ki, mivel erre van a legnagyobb piaci kereslet.

A feketepiac mindig ott ólálkodik

Kocsis Miklós hangsúlyozza: a jövedéki adók drasztikus emelése komoly kockázatot jelenthet a legális piacra nézve. Ha az árak elszakadnak a reálbérek szintjétől, a fogyasztók nagyobb arányban fordulhatnak az olcsóbb, illegális források felé. Ez nemcsak a legális termelők jövedelmét veszélyezteti, hanem az államkasszát is jelentős bevételtől foszthatja meg. A feketepiac térnyerése a szabályozott kereskedelmi láncot is megbontaná, és tovább gyengítené a gazdák helyzetét.

Dohányipar: hazai versenyelőny, globális veszélyek

Füzi Csaba, a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar dohányipar nemzetközileg is versenyképes, sőt, exportképes ágazat. A vállalat folyamatosan monitorozza az alternatív dohánytermékek piacát is, de jelenleg a klasszikus termékek állnak a középpontban. A tervezett EU-s adóemelés azonban alapjaiban rengetheti meg a szektort. A fogyasztói árak növekedése közvetlenül csökkentheti a keresletet, ezzel veszélyeztetve a gyártást, a munkahelyeket és az egész ellátási láncot.

Adópolitikai döntés – gazdasági dráma?

Az Európai Bizottság előterjesztett javaslata a dohánytermékek jövedéki adójának jelentős emelését tartalmazza. A magyar piac esetében ez akár a cigarettadoboz árának megduplázódását is eredményezheti. A hazai szereplők szerint ez nemcsak a vásárlókat sújtaná, hanem közvetve a teljes mezőgazdasági és ipari vertikumot. Különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a környező térségekben, ahol a dohánytermesztés az egyik legfontosabb foglalkoztató.

A termelők, feldolgozók, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ) és az európai Tobacco Europe érdekvédelmi szervezet közösen lépnek fel a tervezet ellen. Kocsis Miklós szerint ez nem egyszerűen adópolitikai kérdés, hanem társadalmi és gazdasági létkérdés. A javaslat jelenlegi formája veszélybe sodorhatja a hazai dohányágazat versenyképességét, és ezáltal több ezer család megélhetését.

A szektor szereplői egyetértenek abban, hogy változtatásokra szükség lehet, de kizárólag fokozatos, jól átgondolt lépések mentén. Az átalakításokat össze kell hangolni a termelők, a munkavállalók és a felnőtt fogyasztók érdekeivel, különben a társadalmi kár sokkal nagyobb lehet, mint a fiskális nyereség.

A vidék védelmében: a trafikrendszer és az állami szerepvállalás

A hazai trafikrendszer, az állami szabályozás és támogatás megőrzése elengedhetetlen a vidéki közösségek fenntarthatósága szempontjából. Az ágazat stabil működése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is: a vidéki munkaerő megtartása és a helyi közösségek megerősítése a jövő Magyarországának egyik kulcskérdése lehet.

Forrás: vg.hu
Indexkép: pexels.com