Mindenki hallott már tájházakról, skanzenekről, ahol bepillanthatunk a magyar vidék múltjába, belekóstolhatunk a népi mesterségekbe. Ami Oszkóban történik, az viszont nem pusztán a múlt megmutatása, hanem az értékek jelenbe való átmentése. Zsuptető alatt, projektoros kivetítéssel. Sártapasztással, építészmérnökök találkozójával. Kenyérsütéssel, közösségi szolgálattal. 21. századi filmkészítéssel, influenszerekkel. Itt nem igaz, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek. Oszkóban mindenki maga is formálhatja a vidéket, pontosan olyanná, amelyben bárki el tudja képzelni a jövőjét.
Kovács Istvánt arról kérdeztük, hogy
- honnan indult a mára sokak számára ismerős egyesület,
- hogyan változott a küldetésük az évek során,
- hogyan tudnak lépést tartani a közösségi médiával és az online világgal,
- hogyan érik el, hogy egy fiatal az X-box helyett a szőlőhegyet válassza.
Agroinform: ha egy dolgot emelhetnél ki az elmúlt a 40 évből, mi lenne az?
Kovács István: értékmentés, közösség, helyben való boldogulás. Ez ugyan három szó lett, de ennél rövidebben nem tudom összefoglalni a 4 évtizeddel ezelőtt alapított egyesület küldetését.
Az oszkói szőlőhegy – Fotó: Hegypásztor Kör
A Hegypásztor Kör működtetésében több generáció is aktív szerepet vállalt, az alapító tagok huszonéves fiatalok voltak. Őket elsősorban az érintette meg a 80-as évek közepén, hogy az oszkói szőlőhegy értékeit (kiemelten a még meglévő zsupos pincéket, épületeket) felmérjék, és tegyenek valamit ezek fennmaradásáért. Fontos volt számukra, hogy a fiataloknak legyenek olyan programok, értelmes szabadidős lehetőségek, amelyek valamiképpen a közösséget, szülőfalujukat is szolgálják. Ők szervezték az első táncházakat, kézzel írt folyóiratot adtak ki, működteték a helyi színjátszó kört. Voltak író-olvasó találkozók, kézi aratásos programok, majd később az első nyári tábor debreceni egyetemistákkal közösen.
Az egyesület 1985-ben alakult, akkor még nem bírósági bejegyzéssel, hanem a járási hivatal nyilvántartásba vétele által. A civil törvény kihirdetése után, 1989-ben vált a bíróságon is bejegyzett civil szervezetté, én is akkoriban csatlakoztam az egyesülethez. A Hegypásztor Kör az első vasi egyesületek egyike, melynek közel 30 éve vagyok az elnöke.
Megyeszerte ismert az egyesület arról, hogy számtalan program szervezője, házigazdája, amellett szerepet vállal képzések szervezésében is. Hogyan áll most össze a Hegypásztor Kör tevékenységi köre?
Az első 10-15 évet a közösségekért való tenni akarás jellemezte. Akkor a szőlőhegyi értékementés mellett nagy hangsúly került a faluban szervezett programokra, falunapokra, néptánc eseményekre. 1998 nevezhető fordulópontnak, ekkortól ugyanis egy munkatársa is lett az egyesületnek, onnantól már nem csak az önkéntes munka adta a humán erőforrást. Nagyon sok más probléma megoldását is zászlóra tűzte ekkor az egyesület, főként azt, hogy megpróbáljuk valahogyan megakadályozni a fiatalok elvándorlását és segíteni a helyben való boldogulást.
Meghatározó tevékenységeink:
- az oszkói szőlőhegy gondozása, a 3 hektáros terület művelése,
- erdei iskola működtetése, az erdészettel közösen vándortábor szervezése,
- képzések (4 éve a Vasvári Népfőiskolával együttműködve) megvalósítása,
- a kultúrált borfogyasztás, a népi építészet, a szelíd turizmus ötvözése, népszerűsítése,
- kiemelt eseményeink:
- februártól oltóvessző szedés,
- márciusban gyümölcsoltó nap - a tájfajta gyümölcsökre hívjuk fel a figyelmet,
- április: tájházak nyitott napja - az épített örökségre helyezzük a fókuszt, tudásátadás,
- májusban Orbán napi hegyi vigadalom,
- júniustól táborok (pl.: népi építészet, életmódtábor)
- szeptemberben kezdődik a szüret,
- október: Hegyháti Tájoló (a Vasi-hegyhát Natúrpak kiemelt rendezvénye, idén először az országos Nyitott Porta Napoknak is része),
- 2024-ben indítottuk el az önkéntes napokat is.
A kulturált borfogyasztást is népszerűsíti az egyesület – Fotó: Hegypásztor Kör
Volt több olyan tevékenységünk is, amelyek mára már okafogyottá váltak, pl. a teleház működtetése. A 90-es években foglalkoztunk újságírással (a „Dobszó Oszkó” c. helyi lap kiadásával) és a községi ünnepek szervezésével, ma már ez inkább a művelődési házhoz tartozik. Van olyan tevékenységi kör, ami önálló életre kelt és kivált az egyesület működéséből: a Pannon Helyi Termék Klaszter, melynek tevékenységére a mai napig büszkék vagyunk, hiszen óriási lépés volt a helyi termelők, élelmiszer-előállítók felkarolása terén a klaszter megalapítása. Mondhatjuk, hogy ennek a szerveződésének a fókuszában inkább a gazdasági tevékenység áll.
A rozsszalma feldolgozásával kapcsolatos tevékenységünk is szűkült némileg, de érdemes megemlíteni, hogy ennek kapcsán foglalkoztatási programot is indítottunk, melynek keretében 6-8 fiatalnak tudtunk éveken keresztül értékteremtő munkát adni, ami a megélhetésüket is biztosította.
Rozsszalma feldolgozása az oszkói szőlőhegyen – Fotó: Hegypásztor Kör
Nagyon sok rendezvény van országszerte. Hogyan tudtok a figyelem közzéppontjában maradni, és hogyan tudjátok elérni a fiatalokat? Tud még menő lenni a szőlőhegyi munka, a zsupkészítés és a hagyományőrzés?
Ez az a terület, ami hatalmasat változott az idők során. A kezdetekkor, ha feladat volt, csináltuk, nem is volt kérdés. A 90-es évek második feléig kitartott az első lendület, akkor még működött a színjátszó csoport is, együtt dolgoztunk a szálláshelyek kialakításán, aratás után szalonnát sütöttünk, a közös munka tartotta össze a közösséget.
A 90-es évek végétől, 2000-es év elejétől már több munkatárs is volt, köztük olyan is, akinek dedikáltan az ifjúságsegítés volt a feladata. Már akkor tapasztaltuk, hogy csak úgy, önkéntesen már nem mindig jönnek a fiatalok. Egyre több lehetőség volt a szabadidő eltöltésére, bejöttek a számítógépes játékok, a családoknak több pénzük kezdett lenni egyéb kikapcsolódási lehetőségekre is. Az elején úgymond "árukapcsolásokat" csináltunk: volt például egy présházrekonstrukció, amikor a fenyőfákról kellett a kérget lenyúzni, hogy szarufaként tudjuk használni. A teleházban a számítógépes játék nem volt ingyenes, ezért "nyúzz a bónért" akciót indítottunk, így néhány óra munka fejében ingyen játszhattak a teleházban. Utána a szőlőhegyi munka fokozatosan elkezdett átmenni a fiataloknál a nyári munka kategóriájába (pl. aratás), már kevés volt a közösségért való tenni akarás, de legalább a pénzkeresési lehetőség motiválta őket.
Később már ez sem működött, mindenki egyre mobilabbá vált, már jól megfizették a középiskolás fiatalokat is alkalmi munkákért, küzdelmes volt, hogy a fiatal korosztályt elérjük.
Most az a tendencia, hogy egy szélesebb merítést alkalmazunk. El tudunk érni huszonéves fiatalokat, akik olyan tudatosak, hogy keresik a vidéki, természetközeli életformát, meg akarnak tanulni hagyományos mesterségeket, alkotási formákat, kiteljesedést látnak abban, hogy részesei lehetnek egy présház felújításának. Őket el lehet érni, de tudomásul kell vennünk, hogy ők nem csak a helyi fiatalok közül kerülnek ki.
Közösségi szüret – Fotó: Hegypásztor Kör
Nyitottunk más korosztályok irányába is, a múlt héten volt például a közösségi szüret, aminek egy 3. osztályos csapat is részese volt, de az oszkói ovisok is évente kétszer töltik az időt a szőlőhegyen. Virtuális túra formájában bevisszük a hegyet az iskolába is, illetve partnerek vagyunk osztálykirándulások szervezésében. A középiskolások az iskolai közösségi szolgálatos kötelezettség miatt találnak meg minket. Őket nem a fizikai munka érdekli, hanem inkább a fotózás, rendezvényen való közeműködés. A népfőiskolával együttesen segítjük a médiaklub működését is, amelynek Szombathelyen van stúdiója, a fiatalokat egy olyan közösségbe hívtuk be, ahol az volt a koncepció, hogy a filmkészítés és a fotózás segítségével lehessen rányitni a szemüket a hagyományos értékekre.
Az agroturizmus jó keigészítője lehet a vidéki gazdaságok tevékenységének – Fotó: Nyitott Porta Napok Facebook oldal
A Nyitott Porta Napok hogyan kapcsolódik Oszkóhoz és a Hegypásztor Körhoz?
Az országban több helyen elindult az utóbbi években a Nyitott Porta program szervezése. Nálunk a Hegyháti Tájoló keretében 6-7 éve vannak olyan programok, ahol pincék és gazdaságok nyitják ki a kapujukat a látogatók előtt, de Zalaszentgróton és Sopron környékén is több éve vannak ilyen programok. Az utóbbi években az aktív turizmus erősödésével megjelent az agroturizmus iránti igény, amelyhez a startégia is formálódik már. A nyitottporta-szerű rendezvények szervezői számára nyilvánvalóvá vált, komoly lehetőség van abban, ha egy gazdaság több lábon áll, és az egyik akár a turizmus is lehet.
Az idei Nyitott Porta Napok még nem egészen országos esemény, de több mint 150 helyet, portát lehet megnézni. A porták számára önmagában hasznos esemény ez, hiszen, ha egy gazdaság kinyitja a kapuit, fizetős programot ajánlhat, értékesíteni tud szállást, helyi termékeket. Szlovénia és Ausztria példája nagyon jól mutatja, hogy ez a lépés stabilizálhatja a gazdaságok pénzügyi helyzetét. De arra is volt példa a szerb-magyar határon, hogy kifejezetten a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mentén indult el a gondolkodás. Most hétvégén, október 4-5-én a „Dunántúl szíve” térségben több mint 70 helyszínen várják a látogatokat a gazdaságok a Vasi-Hegyháttól a Marcal-völgyén át a Balaton felvidékig és ezek között lesz a Hegypásztor Kör szőlőhegyi birtoka is.
A kosárfonás rejtelmeibe is bepillanthat, aki részt vesz a Nyitott Porta Napok programon – Fotó: Nyitott Porta Napok Facebook oldal
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
