A dróntechnológia néhány év alatt a mezőgazdaság és az erdészet egyik legfontosabb innovációjává vált. Most a vadgazdálkodásban is megkezdte térhódítását, új lehetőségeket nyitva a vadállomány megfigyelésében és mentésében, a vadkárok megelőzésében és felmérésében, a sebzett vad felkutatásának támogatásában. Dr. Bleier Norbert, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara erdő- és vadgazdálkodási országos osztályának elnöke, az Agrárminisztérium tájegységi fővadásza részletesen ismertette, hol tart ma a technológia, és a drónok milyen felhasználási területei ismertek már a vadgazdálkodás számára.
– A vadgazdálkodás alapvetően egy természeti erőforrás-gazdálkodás – fogalmazott Bleier. – A vadállomány olyan megújuló természeti erőforrás, amelynek fenntartható hasznosítása az agrárium egészének az érdeke, valamint természetvédelmi vetületei is vannak. Az erdő-, mező- és vadgazdálkodás ágazati kapcsolatainak egyensúlyozásában rendkívül fontos feladatot lát el a vadgazdálkodó, amelyhez nagyon sokféle információra van szüksége, ebben teljesen új korszakot nyithat a drónok használata.
Hozzátette, hogy a vadászatban, az etikai korlátok alkotta kereteken belül mindig is megjelentek a kor technikai vívmányai. Az egykori kőbaltát és lándzsát ma modern tűzfegyverek, céltávcsövek váltották fel, sőt bizonyos vadfajok esetében éjszaka használható digitális célzóeszközök is segítik. A vadgazdálkodási tevékenység során pedig a vadállomány megfigyelésében például a vadkamerák megjelenésével egy teljesen új világ nyílt ki, most pedig a drónok jelentik azt az új dimenziót, amely – mint mondta – alapjaiban formálhatja át a vadászatra jogosultak mindennapjait.
Megfigyelés zavarás nélkül
– A drónok legnagyobb előnye, hogy a vad zavarása nélkül nyújtanak információt – emelte ki a fővadász. – Egy magasból, hőkamerával és optikai zoommal rendelkező RGB kamerával végzett felmérés jóval pontosabb képet adhat az állomány nagyságáról, az egyedek fizikai állapotáról, egy-egy kivételes adottságú egyed agancsalakulásáról, stb.
Az egyik legsikeresebb felhasználási terület az Európa több országában alkalmazott őzgida-mentés, amelyhez célszerűen hőkamerás drónokat használnak. Az Agrárminisztérium tájegységi fővadászi hálózata 2024 tavaszán kezdte meg ezt a munkát, amelyet 2025-ben országos programként az Országos Magyar Vadászati Védegylet tűzött zászlajára, az Agrárminisztériummal, az Országos Magyar Vadászkamarával és a Nemzeti Agrárkamara támogatásával, az ország több tájegységében, a tájegységi fővadászok és a kamarai titkárok koordinálásával folytatták ezt a gyakorlatot.
Dr. Bleier Norbert Fotó: Lévai Zsolt/NAK
– Hajnalonként a kaszálások előtt így sikerül megmenteni a réteken, lucernásokon megbúvó gidák életét, amely tevékenység mind a mezőgazdának, mind pedig a vadgazdának egyaránt fontos – mondta Bleier és hozzátette: ezen túlmenően a Védegylet Országos Drón Szakbizottságot is létrehozott, amelynek egyik feladata a drónok vadgazdálkodási alkalmazási lehetőségeinek a népszerűsítése.
Kerítések, vadkárok, monitoring
A drónok nagy szerepet kaphatnak a vadkárok megelőzésében és dokumentálásában is.
– A villanypásztorok állapotát nem kell naponta kilométereken át gyalog ellenőrizni, elegendő a drón felvétele alapján – hangsúlyozta. – Ugyanez igaz a vadkárok rögzítésére: a légi fotók sokkal pontosabb alapot adhatnak a gazdák és a vadászatra jogosultak közötti megegyezés kialakításában.
A rendszeres, akár heti/kétheti drónos monitoringgal gyűjtött adat, közös nevezőre hozhatja a feleket, csökkentve ezáltal a vadkár kapcsán kialakuló vitákat és az ebből fakadó eljárások számát.
– A hiteles képi dokumentáció erős alap a megállapodásokhoz – fogalmazott.
Utánkereséstől a vagyonvédelemig
A hőkamera nemcsak a friss vadat képes kimutatni, hanem még napokkal később is jelezheti a tetemek helyét. Ezért használható például az ASP miatt szükséges tetemkeresésben, de a sebzett vad felkutatásában is gyors segítség lehet.
A technológia azonban a vagyonvédelemben is előnyös lehet.
Drónnal készített hőkamerás felvétel Fotó: Dr. Bleier Norbert
– Egy drón gyorsan kiszúrhatja a hullott agancsokat illegálisan gyűjtő személyeket, vagy esetleg az orvvadászokat – mondta Bleier. – Ez visszatartó erőt jelent, és lehetőséget ad arra, hogy a hivatásos vadászok a hatóságokkal együttműködve azonnal intézkedjenek.
A jövő: mesterséges intelligencia és etikai szabályok
A fővadász szerint a technológia fejlődésével a repülési idő hossza és a felvételek minősége rohamosan javul. Megjelentek már a dokkoló állomással rendelkező drónok, amelyek távvezérléssel, időről-időre a programozott repüléseket és adatgyűjtéseket képesek elvégezni. A kérdés immár nem az, hogy a drón mi mindent lát, hanem az, hogy mit kezdünk a rengeteg felvétellel, az abban rejlő információval.
– A mesterséges intelligencia elemzési képességei új távlatokat nyitnak – mondta. – Ha a drón által gyűjtött adatok kiértékelését algoritmusokra bízzuk, olyan összefüggéseket ismerhetünk fel, amelyekre eddig nem is gondoltunk. Például a vadállomány kondíciójának változásait, az aszályos időszakok hatását, vagy éppen a betegségek nyomait, az elhullás mértékét vagy a szaporulat időbeli alakulását.
Mindemellett kifejezetten figyelmeztetett: a drón vadgazdálkodásban történő használatának nincsenek még meg az etikai alapvetései. Fontos meghatároznunk, hogy mi fér bele az etikus használatba, mik azok a felhasználási keretek, amelyek között kell tartanunk az eszköz használatát. Mi az a határvonal, amit nem léphetünk át...
A drón segítségével az állomány kondíciójának változása is nyomon követhető Fotó: Dr. Bleier Norbert
Óriási lehetőség, felelősséggel
Dr. Bleier Norbert úgy látja, a dróntechnológia a vadgazdálkodás egyik legnagyobb lehetősége a következő évtizedben.
– Aki most figyelemmel kíséri a fejlődést, az látja: ami ma újdonság, az holnapra már akár elavult lehet. De éppen ezért óriási a lehetőség, és óriási a felelősség is – fogalmazott.
A vadgazdálkodásban a drón tehát nem csupán egy új eszköz: új szemléletet is hoz. Az állomány megfigyelése, a vadkárok kezelése, a természetvédelem és az etikus vadászat összekapcsolása új korszakot nyithat a magyar vadgazdálkodás történetében.
Indexkép: Dr. Bleier Norbert
