Ahogy itt az ősz és közeledik a fűtési szezon, mindannyiunkban felmerül, hogyan tudnák úgy spórolni a fűtéssel, hogy közben nem fázunk. Éppen ezért sokan nem csak hűtésre, hanem fűtésre is használják a klímát. De vajon jó ötlet, vagy épp totális ráfizetés, ha a klímával fűtünk?

Ezt kell tudnod, ha klímával fűtenél

A modern klímák működésének alapja a hőszivattyú elv. Ez azt jelenti, hogy egy modern klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a beltéri levegőt egy hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban ugyanakkor felfűti - tudjuk meg az eon.hu írásából.

A klímákban speciális hűtőközeg van: egy olyan vegyület, ami cseppfolyósból gázhalmazállapotba kerül - illetve fordítva, gázból cseppfolyósba - és ezáltal képes a hő elvezetésére. Fűtés üzemmódban a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia nem kifelé távozik, hanem a belső teret, a lakás levegőjét fűti fel.

A fentiekből két dolog következik: egyrészt az, hogy egy hűtésre alkalmas klíma elméletileg mindig képes a (kiegészítő vagy önálló) fűtésre is, másrészt pedig az, hogy - például egy villanyradiátorral ellentétben - a klíma az elektromos áramot nem közvetlenül alakítja át hővé.
Ez utóbbi azért fontos, mert ennek köszönhetően a légkondicionáló egységnyi energia felhasználásával akár négyszer-ötször több hőenergiát is képes biztosítani, mint egy hagyományos villanyradiátor. Végeredményben ez az, ami miatt a klímával való fűtés megtakarítást jelenthet a hagyományos megoldásokhoz képest.


Azonban egy alapvetően hűtésre szánt, kisebb teljesítményű klímától nem várhatjuk el, hogy egy teljes téli szezonban 20-25 Celsius fokot biztosítson otthonunkban.

Nem mindegy, milyen a klímánk SCOP értéke

Az Európai Unióban minden légkondícionálón látható egy energiacímke, amelyik elárulja, az adott készülék mennyire hatékonyan hűt, illetve fűt. A SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio, vagyis szezonális energiahatékonysági tényező) a hűtési szezonban elérhető hatékonyságot mutatja, a mellette szereplő SCOP (Seasonal Coefficient of Performance, vagyis szezonális teljesítmény együttható) a készülék átlagos fűtési hatékonyságáról ad képet.

Minél nagyobb az érték, a készülék annál kisebb energiafelhasználással képes elérni maximális teljesítményét fűtés során. A legjobb, A+++ minősítésű klímáknál a SCOP érték legalább 5.1 kell, hogy legyen.

A SCOP mutató segítségével könnyen kiszámíthatjuk a készülék maximális fogyasztását: csak el kell osztanunk a címkén is megadott teljesítményt a SCOP értékkel. Egy 3.5 kW-os teljesítményű, 5.00 SCOP értékkel rendelkező légkondi maximális fogyasztása fűtés esetén 3.5/5 = 0.7 kWh. Ami azt jelenti, hogy a klímaberendezés óránként 0.7 kWh villamosenergiát fogyaszt.

Mivel egy hagyományos villanyradiátor SCOP mutatója nagyjából 1 - ez jelenti azt, hogy az elektromos energia 100%-a hőenergiává alakul - a jellemzően 4-5-ször magasabb SCOP mutatóval rendelkező klímák energiafogyasztása 75-80 százalékkal is csökkentheti az elektromos fűtési költségeket ezekkel összehasonlítva.

A gázfűtéssel nehezebb az összehasonlítás, hiszen a villany és földgáz egymáshoz viszonyított ára nem fix. Egyes gyártók konkrét példái szerint egy gázkazánhoz képest akár 50% is lehet a fűtésköltség megtakarítás.

Azonban a klímák hatékonysága csökken, ahogy nő a különbség a külső és a belső hőmérséklet között.

Fontos a rendszeres karbantartás

Ahogyan minden berendezésnél, így a klímánál is nagyon fontos a rendszeres karbantartás. A fűtésre és hűtése is használt légkondicionálóknál fontos mind a hűtési, mind a fűtési szezon előtt a szűrőtisztítás és az ellenőrzés. Ráadásul a legtöbb klíma fejlett légszűrőkkel is rendelkezik, így használatával otthonunk levegője is tisztábbá válik.

Sőt, van bennük páramentesítő funkció is, ami segít a penészesedés megelőzésében is.

Amit a H tarifáról tudnod kell

Az elektromosáram-alapú fűtési megoldások közül a hőszivattyú jóval kevesebb villamos energiát fogyaszt egy infrapanelhez vagy villanyradiátorhoz képest, hiszen részben megújuló energiával működik - tudjuk meg az mvmoptimum.hu írásából. A hőszivattyús rendszer esetében lehetőség van a megújuló energiaforrásokhoz szánt, kedvezményes H tarifa igénybevételére, amellyel tovább csökkenthetjük fűtési költségünket.


klíma

Megéri klímával fűteni? – Fotó: Shutterstock

A H árszabás, vagyis a H tarifa lényege a környezetkímélő, megújuló energiaforrást használó fűtési technológia támogatása. Az egész országban elérhető a fűtési időszakban, vagyis október 15-től április 15-ig folyamatosan.
A H tarifát a lakossági felhasználók hőszivattyús technológiát alkalmazó és megújuló energiaforrást használó fűtési rendszerek esetén vehetik igénybe. Idetartoznak egyes split klímák is, amelyek fűteni és hűteni egyaránt képesek, illetve legalább 3,4 SCOP-értékkel működnek.

Az igénylés első lépése a lakóhelyünk szerinti áramszolgáltatóval való kapcsolatfelvétel, ők tudnak pontos tájékoztatást adni, hogy milyen dokumentumokat szükséges kitölteni és benyújtani, mert ezek szolgáltatónként eltérők lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy szükség van egy kitöltött igénybejelentőre, illetve a csatlakoztatni kívánt készülékek adatlapjára. Második lépésként keressünk villanyszerelőt, aki felülvizsgálja a mérőóra helyét és elvégzi a szükséges munkálatokat.

A H tarifa bekötéséhez a már meglévő mellé egy külön, kéttarifás mérő kialakítása szükséges. Ezen tudjuk mérni a kedvezményes, illetve a fűtési időszakon kívüli fogyasztást.

A klímás fűtésnek árnyoldala is van

A klímás fűtésnek lehetnek ugyanakkor hátrányai is, melyek közül a leggyakrabban a zajt szokták említeni. A leghalkabb klímának is van egy állandó alapzaja, ráadásul a split klímák külső egységei zavarhatják a szomszédokat. Azonban szerencsére a modern klímák már kifejezetten halk üzemmódban is tudnak működni.

Egy másik hátrány, hogy a klímának nincs hőtartó teste vagy felülete. Ez azt jelenti, hogy a klíma nem melegít akkor, amikor az eszköz nem működik. További hátrány lehet, hogy ha belül több helyiségre tagolt az ingatlan, akkor a beltéri egység elhelyezkedésétől függően képes melegíteni a különböző helyiségekben. 

Egy ma kapható átlagos készülék fűtési hatékonysága (SCOP) 3.5 és 4.5 közé esik. A kifejezetten fűtésre optimalizált készülékeknél az 5 feletti értékek jellemzők - a 6-hoz közeli érték kimagasló hatékonyságot jelent. Egy fűtésre optimalizált klíma akár harmadával kevesebb áram felhasználásával képes ugyanolyan hőmérsékletet teremteni, mint kevésbé fejlett társai, így nem mindegy, milyen klímával fűtünk. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a szellőztetésről sem, hiszen a rendszer csak a benti levegőt keringteti, illetve szűri. 

Ha egész fűtési szezonban használni szeretnénk a klímát, fontos, hogy speciálisan fűtésre optimalizált modellt vásároljunk. Sok készülék esetében a gyártó -20 Celsius fokig vállal garanciát, azonban hazánkban szerencsére csak nagyon ritkán megy ez alá a hőmérséklet télen.