Újra támad a burgonyabogár – mit tehet a házikertész?

"A május 14-én intéztem körkérdést az ültetvényekben dolgozó kollégákhoz (11. felhívás). Hányadik permetezésnél tartanak azok a termelők, a „profik”, akiknek az első osztályú terményeket kell megcélozniuk? Most Pálné dr. Harcsa Marietta segítségével újra megkérdeztem őket, a zárójelekben az akkori számokat láthatják. Almában (6) a 8-9., őszibarackban (5-6) a 8-9., kajsziban (3-4) az 5-6., meggyben és a kései cseresznyében (5-6) a 7-8., szilvában (2) az 5. permetezési fordulónál tartanak. Ezt a helyzetjelentést csupán tájékoztatásként írtam Önöknek. Továbbra is úgy gondolom, hogy nekünk házikerteseknek nem kell a profik által kitűzött minőséget és mennyiséget még csak megcélozni sem. Nem is tudnánk azt elérni, mert őket növényorvos segíti, príma gépeik vannak és pl. I. és II. kategóriás növényvédő szereket is használhatnak!" – írja Zsigó György idei, 16-ik felhívásában.

"A szilvamoly, az almamoly és a keleti gyümölcsmoly minden csapdapontunkon intenzíven rajzik, a táblázatok első három sorában mindenhol találunk fogási számokat. A 11. felhívás ajánlásai alapján dönthetnek arról, hogy ha felveszik a permetezőgépet, akkor mivel permetezzenek? Sajnos ugyanezek a molyfajok szinte folyamatosan, egész nyáron rajzanak, érdemes megnézni a tavalyi webkamerás csapdafogások grafikonjait. Az idén is erre számíthatunk. Megszűntek a nemzedékenkénti rajzáscsúcsok, amik alapján ki lehetett jelölni a védekezések időpontját. (A keleti gyümölcsmoly soktápnövényű, de főleg őszin és kajszin károsít.)

A burgonyabogár is megérkezett. A bogár két nemzedéke egybeolvad, együtt él a tojás, a lárva és az imágó. Ezért nem tudjuk egyetlen permetezéssel megállítani a kártételét. Ráadásul gyorsan megszokják a rovarölő szereket. Jelenleg a következő III. kategóriások engedélyezettek: Coragen 20 SC (klorantraniliprol), Sanium System (flupiradifuron) és két „bioszer” a Laser Duplo (spinozad) és a NeemAzal T/S (azadirachtin A), stb.

A zárójelben a hatóanyagokat tüntettem fel, lásd a hatóanyag_abc_2025._pdf -ben.

A levél fonákján csoportosuló tojások – fotó: Zsigó György/NMNK

Ha csak néhány bokor van a kertünkben, akkor kézzel is összeszedhetjük az imágókat és a lárvákat, eldörzsölhetjük a levél fonákján csoportosuló tojásokat. Lásd a fotót. Az állat biológiájából következik, hogy a vetésváltás (az áttelelők miatt) és a gyommentesítés (táplálék megszüntetése) is fontosak a kolorádóbogár elleni küzdelemben.

Ne hagyjuk ki ezeket a lehetőségeket se! Az egyszerű anyagok között nem találtam ajánlást. Raszik Viktória a fokhagymalét, a bazsalikomlét, az orgonalevéllét, a mezei zsályalét, a paradicsomlevél-főzetet is ajánlja. Ő is megemlíti a réztartalmú gombaölők bogárriasztó hatását. Az ágyás szélére ültetett „védőnövényeket” is hatásosnak tartja. Ezek a csombor, fokhagyma, fehér árvacsalán, körömvirág, torma és a len" – olvasható a cikkben.

"Lassan beérnek a kései cseresznyék és meggyek is. Ne hagyjanak termést a fákon! A múmiává alakuló maradványokról jövő tavasszal közvetlenül a mi fánkról fertőzhet pl. a virágfertőző monília.

A lehullott vagy a fán maradó nyüves szemekről megindultak a légylárvák a fák alá, mert a talajokban fognak bebábozódni, áttelelni. Június 22-i fénykép. Jövő tavasszal találkozunk velük újra. A férges termés még összegyűjthető, a talaj bolygatásával a lágy testű nyüvek még gyéríthetőek és a csirkék is örömmel felcsipegetik a fehérjedús lárvákat.

A lehullott vagy a fán maradó nyüves szemekről megindultak a légylárvák a fák alá, mert a talajokban fognak bebábozódni, áttelelni. Június 22-i fénykép – fotó: Zsigó György/NMNK

A „bioszer” Artis Pro (Beauveria bassiana) egy olyan gombát tartalmaz, mely megfertőzi a nyüveket. A fa alatti talajra permetezve majd bemosva a talaj felső rétegébe, hatásosan gyéríti a legyeket, addig amíg azok az érzékeny lárvastádiumban vannak.

Ugyanezt a műveletet meg lehet ismételni tavasszal is. Ekkor majd a bábokból kibújó, kirepülő legyek érintkeznek a gombával és pusztulnak el még mielőtt „beköpnék” a termésünket.

A virágszáron elszáradtak a tetűkolóniák, de a virágfejek belsejében élve maradtak a lárvák – fotó: Zsigó György/NMNK

A felszívódó szerek a növény nedvkeringésével haladnak a levélcsúcsok felé. A hatóanyag szerkezetétől, a talaj nedvességétől és pl. a külső hőmérséklettől is függ az, hogy milyen gyorsan ürülnek ki a növényekből. Nem is jutnak be minden növényi részbe, pl. a rózsa szirmaiban sem dolgoztak a felszívódó hatóanyagok. A virágszáron elszáradtak a tetűkolóniák, de a virágfejek belsejében élve maradtak a lárvák" – írja a növényorvos.

Forrás, indexkép: Zsigó György/NMNK