A klímaváltozás következtében Európa északi peremvidékein is új lehetőségek nyílnak a mezőgazdaság előtt – immár az Északi-sarkkörön is lehetséges a zabtermesztés. Az OatFrontiers nevű, nemzetközi együttműködés keretében izlandi, finn, norvég, svéd és ír kutatók 400 zabfajtát vizsgálnak annak érdekében, hogy meghatározzák, melyik képes a legjobban alkalmazkodni a mostoha, változékony éghajlati körülményekhez.
Az egyik teszthelyszín Izland déli részén, Gunnarsholtban található, ahol a kutatók különböző fényperiódusok, hideg, szeles, havas és száraz körülmények között vizsgálják a zabfajták terméshozamát és ellenálló képességét. Hrannar Smári Hilmarsson, az izlandi projektvezető szerint a cél az, hogy a zabot az új klimatikus kihívásokhoz igazítsák, és hosszú távon megbízható kultúrnövénnyé tegyék a régióban.
A program középpontjában az áll, hogy a zab rendkívül ellenálló növény: minimális vegyszerhasználat mellett is jó eredményeket produkál. Helga Rún Jóhannesdóttir, kutatási asszisztens a laborban elemzi a terméshozamot és az egyes fajták genetikai sajátosságait, hogy megállapítsák, melyik típus a legéletképesebb a szélsőséges éghajlati környezetben.
Örn Karlsson izlandi gazda, aki már 2009 óta termeszt zabot, arról számolt be, hogy a klímaváltozás jelei egyértelműek: gyerekkorában még szeptemberben havazott, ma már ez szinte elképzelhetetlen. Az általa termesztett zabot jelenleg emberi fogyasztásra értékesíti – ő az egyetlen ilyen termelő Izland déli részén. Szerinte a skandináv régiókban ugyan a terméshozam alacsonyabb, de a minőség kiváló, és mivel nem használnak vegyszereket, az élelmiszer-biztonság is garantált.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy létezhet-e egy univerzálisan alkalmazható zabfajta, amely az egész északi régióban jól teljesít, vagy minden régióhoz más-más fajtát kell igazítani. Ezt a jelenséget genotípus-környezet interakciónak nevezik – a projekt célja pedig éppen e kérdés megválaszolása.
Az OatFrontiers teljes költségvetése 1,6 millió euró, amelynek 60%-át az Európai Unió kohéziós alapja biztosítja. A projekt eredményeit 2026 végére ígérik, és jelentős lépést jelenthet a fenntartható, vegyszermentes gabonatermesztés bővítése felé – még az Északi-sarkkörön túl is.
Forrás: euronews.com
Indexkép: képernyőfotó
