"Fel kell készülnünk a vadak károsítására. Jóval többen vannak, mint amennyit az erdők el tudnának tartani. Az ültetvényekből, kertekből pótolják a hiányzó takarmányt. Taposnak, túrnak és rágnak" – írja Zsigó György, idei huszonharmadik felhívásában.

"Télvíz idején a nyúl, de erdők közelében a szarvas és az őz is lerághatják a fák zsenge kérgét, rügyeit. A csemeték törzsének körbe rágása a fa halálát okozhatja. Talán a kerítés a legbiztosabb megoldás. A szarvas kártétele ellen 220-250 cm magas kerítést kell építeni, őz esetében minimum 150 cm-es a kívánatos magasság és a nyulak ellen 5-8 cm lyukbőségű hálóval is ki kell egészíteni. Vaddisznó ellen a kerítésfonatot alul legalább 10 cm-re a földbe kell süllyeszteni.

A nyugalmi időszakban kijuttatott undorító szagú, ízű szerek is elriaszthatják a vadakat. III. kategóriások pl. a

A napsugarak elbonthatják, az eső lemoshatja a vadriasztókat. A tél folyamán ismételni kell a vadriasztást. Pockok, egerek költözhetnek a törzsvédő takarás alá (ezek is lerághatják a kérget) illetve a kerítést is betakaró nagyobb hófúvásnál a nyulak kényelmesen besétálhatnak a kertbe. Az őzrágást almafán fotóztam" – olvasható a cikkben.

leander

Őzrágás – fotó: Zsigó György/NMNK

"Érdemes leszedni a rózsáról a csillagpenészes (diplokarponos) leveleket és a lehullottakat is gyűjtsék össze. A mulcsból sajnos nem lehet kigereblyézni, itt marad a kézimunka... Hűvös, nedves tavaszon a saját bokromról vagy a lehullott levelekről fertőzheti meg a rózsámat a gomba, akár teljes lombhullást is okozhat. Száraz, meleg időjárásban leáll a terjedése, ebben hasonlít az őszibarack tafrinájára. A fénykép ma készült."

leander

Érdemes leszedni a rózsáról a csillagpenészes (diplokarponos) leveleket és a lehullottakat is gyűjtsék össze – fotó: Zsigó György/NMNK

Az idén, a minimális hajnali párával társuló nyári forróságban megsokasodtak az atkák. A takácsatkák a szövedékükkel akár a teljes növényt is beboríthatták. A 19. felhívás csak róluk szólt. Ahol a leandert is megtalálták, ott máris el kell kezdeni és betárolásig ismételni az atkák elleni permetezést. A narancsolaj is bevethető, kiszárítja az atkákat. A viaszos levelű leandereknél tapadószert is használjanak. A gyökereken át felszívódó atkaölő szerünk nincs, csak az ismételten elvégzett permetezésekkel tisztíthatjuk meg a növényünket a betárolásig. A fotón már egy erős fertőzés tüneteit láthatják."

leander

Leander levéltetű – fotó: Zsigó György/NMNK

"A levéltetveket és a pajzstetveket viszont hatásosan gyéríthetik a Mospilan 20 SG-vel végzett beöntözéssel. A névváltozatait megtalálják a Házikert fül alatt, a hatóanyag_abc_2025._pdf -ben. Csak a pajzstetűtől, a levéltetűtől, az atkától és a gombabetegségektől mentes növényeket szabad teleltetni. A tárolóhelyiségben tovább szaporodhatnak, sőt terjedhetnek is a felsorolt károsítók. A permetléhez előírt töménységgel öntözzenek. Csak a szabadba, erkélyre kivitt növényeknél alkalmazzák, így megakadályozhatják a rovarölő kipárolgását. Tegyenek a cserepek alá tálat, és tartsák távol a szomjas háziállatokat. Valószínűleg ezt a kezelést is ismételni kell"– tanácsolja a  szakember.


"A fa alatt feketedő diószemekben még mindig megtalálhatjuk a „diólégy” nyűveit. Nem csodálkozom, mert néhol még mindig rajzik. Érdemes összeszedni a beteg termést, mert a lárvák még élnek és a talajba furakodnak, ott bebázódnak, áttelelnek. Jövő nyáron találkozunk velük újra. Sok esetben már a bél is elbarnult. A légy rágása utat nyitott a baktériumoknak és ezek szivárogtak be a csontos héj alá.

Gyakorlatilag befejeződött a gyümölcsmolyok, a vadgesztenye aknázójának és a selyemfényű puszpángmolynak a rajzása. Október 14-én leszereljük az országos előrejelző hálózat csapdáit. Köszönöm dr. Hári Katalin és az előrejelző kollégák az önzetlen munkáját. Neveiket megtalálják a táblázatokban. Köszönöm szponzoraink segítségét is! Remélem, hogy jövőre is folytathatjuk a közös munkát!" – írja a növényorvos.

Forrás, indexkép: Zsigó György