2025. szeptember 26-án rendezték meg a harmadik Budapest Geothermal Energy Summit ot, amelyen több mint 100 vállalat és szervezet képviselője vett részt 20 országból. A résztvevők a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket és kihívásokat vitatták meg a régió legjelentősebb iparági fórumán.

Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a rendezvény megnyitóján kiemelte, hogy a geotermikus energia megfizethető és kiszámítható, független energiaforrás. Magyarország az első 5 európai állam közé került azzal, hogy 2010 óta a négyszeresére növelte a geotermikus hőtermelési kapacitásait, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható. Az összkapacitás ekkorra elérheti a 12-13 petajoule-t, így a földgázfelhasználás jelentősen, 2035-ben már akár 1 milliárd köbméterrel is csökkenhet.

Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke betekintést nyújtott az európai geotermikus fejlesztések jelenlegi helyzetébe és jövőjébe. „Célunk, hogy a megawattokról gigawattokra lépjünk: a fűtés és hűtés 75 százalékát szeretnénk geotermikus forrásokból biztosítani. Az elektromos áramtermelésben 15, a kritikus nyersanyagok terén 10 százalékot szeretnénk elérni.

„A geotermikus energia a jelen energiája" – mondta Luca Xodo, az ETIP Geothermal elnöke, hozzátéve: "Európában a geotermikus energiatermelés terén még a korai szakaszban vagyunk, így a legkönnyebben elérhető, alacsony kockázatú lehetőségeket használhatjuk ki a hőtermelésben, és bizonyos esetekben még az áramtermelésben is."

A geotermikus energia előtt álló akadályokat megvitató kerekasztal-beszélgetésben Horváth Viktor, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a legnagyobb probléma a finanszírozás. „Fontos a teljes értékláncot figyelembe venni, ami nemcsak a termelést foglalja magában, hanem a teljes rendszer menedzselését."

geotermikus

Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke – fotó: budapestgeothermalenergysummit.hu

Beata Kępińska, a Lengyel Geotermikus Társaság elnöke a vízgazdálkodás kihívására hívta fel a figyelmet. Martina Tuschl, a horvát Szénhidrogén Ügynökség geotermikus szektorának igazgatója szerint az áram- és hőtermelés különböző típusú befektetőket vonz. „Az áramtermelés nagy kockázata miatt tőkebefektetőket igényel, míg a fűtési projektek gyakran a helyi közösségek támogatását élvezik."

Prof. Dr. Inga Moeck, a Bundesverband Geothermie igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy az önkormányzatok a hőelosztásért felelősek, nem értenek a fúráshoz, a feltáráshoz vagy a projektfejlesztéshez, így be kell vonni a nagy energiaszolgáltatókat. Carp Suzana, a Cleantech for Central and Eastern Europe társalapítója szerint a régió Európa legjobb geotermikus potenciáljával rendelkezik. Van potenciál, de hiányzik a regionális stratégia. A fragmentáltság pedig lassítja a fejlődést.

Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának stratégiai ügyekért felelős alelnöke szintén kiemelte a társadalmi lendületet, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Geotermikus Koncepció az egyik első volt az Európai Unióban.

Pinczés Imre, a Rotaqua fúrási vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a jól megtervezett és innovatív megoldások nemcsak a szabályozási megfeleléshez elengedhetetlenek, hanem hosszú távon is sikeres projekteket biztosíthatnak.

Molnár Gábor, az Arctic Green Engineering Services ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos előre jól felmérni a projektet, így a megvalósítás során elkerülhetőek a költséges változtatások.

Kiss Csaba, az MVM ügyvezető-helyettese a hő- és áramtermelés kettős szükségességéről beszélt: „Magyarországon az áramtermelésnek kéz a kézben kell haladnia a hőértékesítéssel, mert ez biztosítja a geotermikus feltárás és fúrás kockázataira a megfelelő megtérülést."

„Ki kell találnunk, hogyan tegyük nyereségessé a projekteket" – mondta Domonkos Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ESG-szempontok segíthetnek ebben. Pazsiczky Tamás, az EY-Parthenon partnere elmondta, hogy az értéklánc mentén történő együttműködés kritikus. „A felhasználóknak proaktívnak, tájékozottnak és elkötelezettnek kell lenniük." Ladi Tímea, a MOL geotermikus és új energiák egységének vezetője szerint „a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy nem a jelenlegi gázárak jelentik az egyetlen szempontot. A biztonságos ellátás, a helyi elérhetőség és más kulcsfontosságú tényezők ugyanolyan fontosak.

Vonas Florián, a Bayer Construct geotermikus osztályának vezetője bemutatta a Bayer geotermikus projektjeit: „Bár még viszonylag újak vagyunk a geotermikus piacon, rövid idő alatt jelentős előrelépést tettünk és erős pozíciót alakítottunk ki a magyar geotermikus szektorban."

A konferenciát a geotermikus fűtési és hűtési rendszerek fejlesztését célzó gyakorlati megoldások iránti felhívás zárta. „Nem kell félnünk attól, amit nem ismerünk. Kutatni, fejleszteni kell, és meg kell találni a megoldást" – zárta a rendezvényt Antics Miklós.