Egy német kutatás szerint a borjak elhelyezése jelentősen befolyásolja stressz-szintjüket – a megfelelő tartási mód kiválasztása nemcsak a jólétük szempontjából kulcsfontosságú, hanem hosszú távon hatással lehet fejlődésükre is.



A projekt során a borjakat különböző körülmények között helyezték el: egyes és kettes mobil istállókban, illetve egyes és kettes kültéri iglukban, mindegyiket kifutóval ellátva. Az állatok egy részét 2 hetesen, másik felét 4 hetesen helyezték át nagyobb, automata itatós csoportokba. A cél az volt, hogy feltárják, mely elhelyezési és áthelyezési módszerek járnak a legkisebb stresszel.

Páros tartás: társas kapcsolat, mégis magasabb stressz

A párosan tartott borjak ugyan kapcsolatot építhettek egymással, mégis magasabb kortizolszintet mutattak, mint az egyedül elhelyezettek. A kutatók szerint ennek oka lehet a még instabil szociális hierarchia és az egyéni visszavonulás lehetőségének hiánya.


borju

illusztráció – Fotó: Pixabay

Igluk: nyugalom és tér

A kültéri iglukban tartott borjaknál viszont alacsonyabb stressz-szintet mértek. Ezek az elhelyezési formák nagyobb teret biztosítanak, ami hozzájárulhat a nyugodtabb viselkedéshez. Különösen akkor kedvezőek, ha lombkoronával árnyékolt kifutó is tartozik hozzájuk.

Mikor mozgassuk a borjakat?

Az is kiderült, hogy a 2 hetesen csoportba áthelyezett borjak kevésbé reagáltak stresszesen, mint azok, akiket csak 4 hetesen mozgattak. Ugyanakkor ezek a fiatalabban mozgatott állatok kezdetben lassabban gyarapodtak, bár ezt később kompenzálták.


Átmenetek stresszmentesítése: a párban mozgatás segít

A kutatók kiemelik: a borjak párban történő tartása és együttes mozgatása hatékonyan enyhítheti az átmenet okozta stresszt, mivel a borjak képesek egymást támogatni ismeretlen környezetben.

Forrás: dairyglobal.net

Indexkép: Pixabay