A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló aszályok komoly kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára. Egy spanyol kutatócsoport most áttörést ért el ezen a téren: olyan permetezőt fejlesztettek ki, amely jelentősen javítja a paradicsom – és más növények – szárazságtűrő képességét.



A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC), a Valenciai Műszaki Egyetem (UPV) és a GalChimia vállalat kutatói közösen dolgoztak ki egy új vegyületet, az iCB-t (invertált cianobaktin), amely a növények természetes szárazság elleni hormonjának, az abszcizinsavnak (ABA) a hatását utánozza, sőt, felerősíti.

Hogyan működik az új technológia?

A permetet közvetlenül a levelekre kell kijuttatni, ahol az iCB molekula az ABA receptoraihoz kapcsolódva aktiválja a növény természetes védekező mechanizmusait.

Ezáltal a növény képes lezárni gázcserenyílásait, így csökkenteni a vízveszteséget, miközben megtartja a fotoszintézishez szükséges energiatermelést. A technológia előnye, hogy nem genetikai módosításról van szó, hanem külső alkalmazású szerként működik – ez jogi és technikai szempontból is egyszerűsíti a bevezetését.

A kutatások szerint az iCB nem csupán segít a növényeknek túlélni a vízhiányos időszakokat, hanem serkenti azok regenerációját is, miután visszatér az öntözés. A molekula aktiválja a prolin és raffinóz termelődését is – ezek a vegyületek segítenek stabilizálni a sejteket extrém körülmények között.


pari

Fotó: Pixabay


Tesztek és eredmények

A fejlesztést már szabadalmaztatták, és a laboratóriumi és terepi vizsgálatok során a paradicsom esetében meggyőző eredményeket értek el. Az iCB-vel kezelt növények hosszú ideig bírták öntözés nélkül, aktívan fotoszintetizáltak, és a vízellátás helyreállása után gyors regenerációt mutattak. A permet hatékonynak bizonyult más növényeknél is, például búzán és szőlőn.

Út a mezőgazdasági gyakorlatba

Az új technológia különösen hasznos lehet olyan térségekben, ahol a víz korlátozottan áll rendelkezésre. A külső alkalmazású, nem GMO alapú megközelítés miatt az új permet gyorsabban és szélesebb körben alkalmazható lesz a hagyományos mezőgazdaságban.



A kutatás eredményeit a Molecular Plant című tudományos folyóirat közölte, amely a növénybiológia egyik legrangosabb szaklapja.

Forrás: okdiario.com

Indexkép: Pixabay