Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára és az agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztos elmondta: a legfontosabb feladat, hogy a támogatások ténylegesen és időben eljussanak a gazdákhoz. Az elmúlt hónapokban a minisztérium a Magyar Államkincstárral közösen átvilágította a kifizetési rendszert, és több ponton csökkentették az ellenőrzési arányokat az uniós minimumszintre.

„A cél, hogy minden felesleges adminisztrációs terhet kivezessünk, amit az unió nem ír elő” – fogalmazott az államtitkár. Ennek része az elektronikus gazdálkodási napló kötelezettségének eltörlése is, amelyet több támogatási formánál már megszüntettek.

A rendszer egyszerűsítésével párhuzamosan a minisztérium toleranciát vezet be a kisebb hibák esetére, vagyis a gazdák nem szenvednek aránytalan büntetést egy-egy adminisztratív tévedés miatt. Az agrárökológiai program szankcióit is enyhítették, hogy a részvétel ösztönzőbb legyen.

Digitális ellenőrzések és mesterséges intelligencia

A felgyorsítás egyik kulcsa a modernizáció: a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a műholdas és informatikai ellenőrzések, valamint a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségek. A cél, hogy az előlegfizetések már idén megkezdődjenek, a jövő évi végkifizetések pedig legkésőbb március végéig megtörténjenek, vagyis három hónappal a jogszabályi határidő előtt.

1500 milliárdos pályázati keret: forrásátcsoportosítással a valós igények felé

A nyár folyamán a minisztérium jelentős forrásátcsoportosításokat hajtott végre, hogy a gazdák igényeire reagáljon. Az állattenyésztők, kertészek, üvegházi és élelmiszeripari fejlesztések támogatására több mint 300 milliárd forintnyi döntést már meghoztak, de összesen 1500 milliárd forintnyi beruházási pályázati forrásról születhet döntés a következő fél évben.


A beadott igények összértéke meghaladta a 2000 milliárd forintot, vagyis az ágazat óriási érdeklődést mutat a fejlesztések iránt. „A cél, hogy minden valós piaci igényt ki tudjunk elégíteni, és 2026–27-re ezek a beruházások már működjenek, termeljenek és munkahelyeket teremtsenek” – hangsúlyozta Viski.

Rugalmas reagálás a válságokra és időjárási kockázatokra

Az államtitkár kitért arra is, hogy a minisztérium gyorsan reagál a krízishelyzetekre, legyen szó járványokról, fagykárról vagy aszályról. Az elmúlt évben például a kukoricatermelők számára külön krízistámogatási pályázatot hirdettek, amelynek kifizetései most zajlanak.

Emellett működik a hárompilléres agrárbiztosítási rendszer – kár-enyhítési alap, díjtámogatott biztosítás és a krízisbiztosítási alap –, amely lehetőséget ad a termelőknek arra, hogy önkéntesen csatlakozva akár a bevételkiesés 70 százalékát is visszakapják egy-egy természeti vagy piaci válság után.

Kétszeres forrás, nagyobb versenyképesség

A jelenlegi uniós ciklusban Magyarország 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési források mellé, így a teljes keret 5300 milliárd forintra nőtt. Ebből 3200 milliárd forint jut beruházásokra, vagyis kétszer annyi, mint a 2014–2020-as ciklusban.

Ez a növekedés nemcsak fejlesztéseket, hanem versenyképességet és ellenálló képességet is jelent. Létkérdés, hogy ezek a pénzek időben eljussanak a gazdákhoz

– hangsúlyozta Viski József.

Összegzés:

A magyar agrárium most a gyorsítás és egyszerűsítés korszakába lép. A kifizetések felgyorsítása, a szabályok életszerűsítése, a digitális eszközök bevezetése és a válságokra reagáló támogatási rendszer együttesen szolgálja a gazdák stabilitását, jövedelmi biztonságát és versenyképességét.

„Nem elég, ha van támogatás – az is fontos, hogy a gazdák ténylegesen meg is kapják” – foglalta össze az államtitkár a Agrár-Hangár adásában.

Indexkép: YouTube