A szakember szerint ökológiai fordulatra, rendszerszintű vízmegtartásra van szükség a túléléshez. Kapcsolódó Facebook-posztjában Bardóczi Sándor azt írja: a hazai vízügyi és agrár doktrína több mint száz év óta a vízelvezetésre, lecsapolásra, meliorációra épült – nem a víz megőrzésére.

Az ország 80%-át nagyfokú aszály sújtja és benne a fővárost is, különösen a dél-pesti részeket (Pesterzsébet, Soroksár, Csepel), ahol már „súlyos aszály” van. A szakember arra figyelmeztet, hogy a felső 20 cm talajréteg szinte teljesen kiszáradt (10–20 % víztartalom), az 50–200 cm-es mélyebb zónában még körülbelül 50 % van – de csak még! Bardóczi szerint a gyepszint és fiatal fák túlélése most kulcskérdés; a civil vízadás éppen ezt a célt szolgálja.

"Aki civilként tenni akar a fiatal fővárosi fákért, azoknak hirdettük meg önkéntes vízadást. A beeco applikáción keresztül lehet hozzá csatlakozni. Mindenkire szükség van, hogy a zöldfelületeink túléljék ezt a hónapot" – fogalmazott.


aszály

Bardóczi Sándor Fotó: Facebook

Mi lesz az agráriummal?

"2022 és 2024 után úgy tűnik ez lesz a legdurvábban aszályos nyár. Az biztos, hogy egész júniusban egy csepp csapadék sem várható. A talajvízkészlet vészesen ürül, jelenleg az ország majdnem egész területén a felső 20 cm nedvességtartalma teljesen eltűnt, nincs. Országos aszály van, Budapesten az összes tövig nyírt gyep kiszáradt már. A csapadékos májusban mindenki azért ostromolta a kerületi és fővárosi ügyfélszolgálatokat, hogy mikor lesz már lenyírva a gyep. Most pedig éppen azért ostromolják őket, hogy miért nyírták le. 

Hasonló ez a gazdák korábbi viselkedésmintáihoz, amikor évekkel ezelőtt az agrár közigazgatást azért ostromolták februárban, hogy miért nem vezetik el a belvizet. Hogy aztán nyáron azért ostromolják, hogy hol az eső, miért nincs víz az öntözőcsatornákban. 

aszály

Forrás: HungaroMet

A belvíz mély fekvésű területeken (egykori lápréteken) gyűlik össze. Ha ezek ma is láprétek lennének, lenne nyáron eső. Tudna honnan felhő képződni. Most meg nincs, de most már belvíz sincs. Porzik a határ februárban a szétszántott földeken. Változtatni, változni kéne. Ez így nem mehet tovább. És a technológiai megoldás kevés lesz. Ökológiai fordulat nélkül nem fog menni. No till, ökológiai kiegyenlítő felületek, mulcsolás, szárazságtűrő társulások, erdőrekonstrukciók, vízmegtartás, a földalapú támogatás áthangolása a vízmegtartó gazdálkodásra. Ezek a feladatok. Ki fogja elvégezni és mikor?" – írta posztjában a főváros főtájépítésze.

A szakember szerint valós ökológiai körforgás viszont csak akkor működhet, ha nem szárítunk tovább, hanem megtartjuk a vizet – ez jelenti az új paradigmát:

  • No‑till művelés, mulcsozás és szerves fedőréteg – csökkentik a párolgást.
  • Ökológiai egyensúlyi felületek – rétek, fasorok, vizes zónák – vízvisszatartó szigetekké válhatnak.
  • Szárazságtűrő növénytársulások, erdőrekonstrukciók – klímabiztos növényzettel erősítik a rendszert.
  • Földalapú támogatási rendszer ???? áthangolása – csak vízmegtartó technológiákat, fenntartható agrármódszereket kellene támogatni.


Bajban van az egész ország

Bardóczi hangsúlyozza:

 Komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe. A klímaválság éppen szintet lép…

Nincs más választás, a technológiai megoldások önmagukban nem elegendőek. Globális, rendszerszintű változások kellenek – amelyek most igazán aktuálisak. Bardóczi Sándor szerint az aszály most tényleg visszaviszi a politikai szlogeneket a valóság talajára.

A tét nagy: ha nem változunk, és nem tanulunk gyorsan, Budapest és egész Magyarország soha nem látott aszály előtt áll.

Forrás: Facebook/Bardóczi Sándor

Indexkép: Shutterstock