Az aranyszínű sárgaság fitoplazma – egy sejtfal nélküli baktérium – évtizedek óta jelen lehetett Magyarországon, de súlyos pusztítást csak azóta okoz, hogy megjelent a terjesztője, az amerikai szőlőkabóca. Ez a néhány milliméteres rovar 2006-ban bukkant fel először hazai csapdákban, Somogy, Zala és a szerb határ mentén, ahol elhagyott, gyomos szőlőkben talált ideális életfeltételeket. Innen indult északi irányba, míg néhány év alatt meghódította szinte az egész országot.

A szakemberek már akkor figyelmeztettek: ha a kórokozó és a kabóca találkozik, elkerülhetetlen lesz egy országos járvány. Ez a pillanat mostanra elérkezett.

„Ennek itt tényleg vége van” – egy szőlőültetvény utolsó hónapjai

Gáspár Gergely, növényvédelmi mérnök és szaktanácsadó a kunsági borvidék Monor–Cegléd térségében működő szőlőjében élte át a katasztrófát. Tízhektáros rajnai rizling-ültetvénye egy év alatt gyakorlatilag megsemmisült.

„A NÉBIH-vizsgálat kimutatta a fertőzést, februárban kivágtuk a beteg részeket, de szeptemberre már a tőkék 97,5 százaléka tünetes volt. Nem volt mit szüretelni” – mondta lapunknak.

A betegség elleni védekezés gyakorlatilag lehetetlen: a fitoplazma ellen nincs hatékony szer, a fertőzött tőkéket ki kell vágni és el kell égetni, a területen pedig három évig tilos újratelepíteni. A kényszerintézkedések után az állam kártérítést fizet, de a teljes újratelepítés hektáronként több millió forintos tétel.

A szőlővész térképe: 17 borvidéken jelen van a fertőzés

A legfrissebb NÉBIH-adatok szerint a 22 magyar borvidékből 17 érintett, a legsúlyosabb a helyzet Zalában, ahol a híres Bussay-pince ültetvényei is elpusztultak. A fertőzés a dél-dunántúli zónából indult, és mára elérte Egert is – ez az első északi borvidék, ahol kimutatták.

A központi adatgyűjtés még hiányos, a gazdák saját megfigyeléseikre és a hegyközségi szemlékre támaszkodnak. Sok helyen információhiány és téves biztonságérzet nehezíti a védekezést.

A klímaváltozás is segíti a járványt

A felmelegedés döntő szerepet játszik az amerikai szőlőkabóca terjedésében. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy a magasabb hőmérséklet felgyorsítja a lárvakelést és növeli az egyedszámot.

A magyar adatok szerint az elmúlt 45 évben a tavasz és a nyár együtt 50 nappal hosszabb lett, ami ideális környezetet teremt a kabócák számára. Szintén a kór terjedésének kedvez a sok elhagyott, gazos szőlőterület.

Mit tehetünk most?

Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a kormány országos, államilag szervezett permetezést indít a szőlőkabóca ellen, ősszel a legfertőzöttebb területeken, tavasszal pedig az egész országban.

Emellett azonban a szakember szerint sürgető feladat a felhagyott szőlők felszámolása és a laborhálózat megerősítése is, különben a betegség tovább terjedhet. A biogazdálkodók különösen nehéz helyzetben vannak, mert az engedélyezett szerek hatékonysága korlátozott, miközben drágábbak is.

Ez nem egy borászati, hanem egy társadalmi probléma. Ha nem lépünk összehangoltan, a magyar szőlő jövője kerül veszélybe

– fogalmazott Gáspár Gergely.

Összegzés

A filoxéra óta nem jelentett semmi ekkora fenyegetést a magyar szőlőre. A kérdés ma ezért már nem az, hogy mekkora a baj – hanem az, hogy van-e még idő megállítani.

Forrás: Válasz Online

Indexkép: Horváth Attila/Agroinform