A növénytermesztés egyik végső, befejező mozzanata, amikor a megtermelt, betakarított, megtisztított, megszárított terményeket az értékesítésig vagy feldolgozásig eltároljuk. A tárolt gabona- és ipari növények minőségének megőrzése fontos az ágazat jövedelmezőségének fenntartásához. Ma már nem engedhető meg a néhány százaléknyi tárolási veszteség és a minőségromlás. A terményt tárolás közben is felügyelni és kezelni kell.
A mezőgazdasági üzemek az egyedi igényeiknek megfelelően választják meg a termények tárolásának módját. Többek között figyelembe kell venni a termelt növények számát, mennyiségét és azok tárolási igényét. Magyarországon az elmúlt évtizedekben nagy számban építettek síktároló épületeket, mivel ezek többfunkciós felhasználási lehetőséget biztosítottak.
Ezekben az épületekben a szemes terményeken túl a gazdálkodók tárolhatják gépeiket, inputanyagaikat, illetve egyéb darabárut. Ezek az épületek sok mindenre használhatóak, de semmire sem a legoptimálisabban. Például a raktárban tárolt mezőgazdasági erőgépeket a rágcsálók károsíthatják, vagy az inputanyagok termények melletti tárolása is igen komoly élelmiszer-biztonsági kérdéseket vet fel. A sokrétű felhasználhatóság miatt mégis számtalan síktároló épült gabonatárolási célra. Pedig erre a célra létezik hatékonyabb megoldás is: a gabonasilók.
A tárolt gabona- és ipari növények minőségének megőrzése fontos az ágazat jövedelmezőségének fenntartásához – fotó: Áber Gabonatechnika Kft.
Optimális helykihasználás silókkal
A gabonasilók több szempontból is optimálisabbak a termények tárolására. Vegyük például a helykihasználást! Amennyiben a helyi rendelkezések megengedik, a megfelelő építési magassággal a tárolási térfogatot felfelé építkezve tudjuk elérni, így fajlagosan kevesebb alapterületet foglalunk el többszörös mennyiségű tárolókapacitás elérésével. Optimális esetben az átmérő és a magasság közel 1:2 arányú méretezése is elérhető.
Folyamatos felügyelet
Ma már szinte minden gabonasiló fel van szerelve a termény minőségét felügyelő és megőrző megoldásokkal. Az anyag hőmérsékletét a nap 24 órájában mérő szondák figyelik, valamint ellenőrzik a belső páratartalmat is. A külső környezeti hőmérsékletet figyelő hőmérő adataiból a felügyeleti rendszer tud következtetni az esetleges siló falán létrejövő páralecsapódásra, és egy automatikus rendszernél be is avatkozik.
Minőségmegőrzés szellőztetéssel
A mai gyakorlatban az úgynevezett „flat bottom” (lapos aljú) silók építése a gyakori. Ezeknél a silóknál a régi gyakorlatban különböző alakú, a betonpadozatba vágott szellőzőcsatornák biztosították a termények szellőztetését. Ezeket a megoldásokat ma már egyre ritkábban alkalmazzák. Manapság egyre nagyobb számban terjednek el azok a silók, amelyek perforált szellőző padozattal rendelkeznek. Ebben az esetben a tárolt termények szemcseméretének megfelelő perforált lemezzel borítjuk be az épülő siló teljes alját. A megoldásnak köszönhetően szellőztetés esetén a teljes átmérőn keresztül történik meg a levegőztetés, így nem keletkeznek olyan sarkok, zugok, ahova a szellőztető levegő nem ér el. Ezt a fajta padozatot akár utólagosan, eredetileg szellőzőcsatornázásra épített silókba is be lehet építeni.
A tárolás során a még lélegző termény a külső tényezők hatására (hőmérséklet, páratartalom) a halom teteje felé párát is bocsát ki. A jelenség következtében a halom tetején vékonyabb, összeállt terményréteg alakulhat ki. Ezt megakadályozandó a silók tetőszerkezetére aktív és passzív szellőztető megoldásokat építenek be a gyártók. Az ÁBER által kivitelezett silók tetejébe aktív szellőzőventilátorokat építünk. Ezek a szellőztetők a központi, nagy ventilátoroktól függetlenül is indíthatók a „kérgesedés” megelőzésére. Egy automatikus rendszerrel felszerelt siló az előre beállított paraméterek alapján akár manuális beavatkozás nélkül is meg tudja tenni ezeket.
Alsó szellőző ventilátor – fotó: Áber Gabonatechnika Kft.
Szállítás manuális beavatkozás nélkül
A silókat a leggyakrabban a telephely tisztító- illetve szárítóüzemére kötve tudjuk alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kész termény az üzem felvonóján és rédlerén keresztül jut el a tárolás helyére. Több siló telepítése esetén gyakori, hogy azokat nem egyenként tölti egy központi felvonó, hanem egy, a tetőszerkezeteket átívelő rédlerpálya dobja le a megfelelő helyen az anyagot.
Az ürítés történhet egyedileg, silónként, de visszajuttatható az anyag a telephely rendszerébe is, ahol egy központi tranzittartályból töltik a szállítójárműveket. A kitárolási folyamat azzal indul, hogy a padozat középpontjában kialakított nyíláson keresztül sugárirányban egy csiga vagy rédler szállítja az anyagot a siló mellé. Az itt kiérkező gabonaszemeket egy függőleges csiga egyenesen a szállítójárműre tudja üríteni, vagy rédlerek és felvonók alkalmazásával a rendszerbe köthető az anyagáram.
Bolygócsiga – fotó: Áber Gabonatechnika Kft.
A központi ürítőnyíláson keresztül a tárolt termények nagy része egyszerűen kiüríthető. A folyamat végén bent maradt mennyiséget bolygócsigákkal vagy bolygórédlerrel tudjuk teljesen kiüríteni. A bolygórédlerek egyre nagyobb teret hódítanak, mivel sokkal jobban ki tudják tisztítani a szellőzőpadozaton maradt szemeket. Az általunk forgalmazott svéd Skandia rédlerek ebben a feladatban kimagaslóan teljesítenek.
Silót töltő rédler – fotó: Áber Gabonatechnika Kft.
Bolygórédler – fotó: Áber Gabonatechnika Kft.
Kevesebb beavatkozás, több profit
A kíméletes szállítóeszközöknek köszönhetően a be- és kitárolás során a törési veszteség nagymértékben elmarad a rakodógépek által manipulált termékekhez képest. Abban a kivételes esetben, amikor a gabona átmozgatására, áthelyezésére van szükség, a rendszeren keresztül emberi beavatkozás nélkül oldható meg a feladat. Ezzel jelentős munkaerőköltséget és az emberi odafigyelés szükségességét tudjuk csökkenteni.
Egyedi kitároló – fotó: Áber Gabonatechnika Kft.
Több építményből álló telep kialakításánál érdemes tároló térfogatukat a megtermelt termények mennyiségének megfelelően differenciálni, amennyiben mindenképpen a silók előnyeit kihasználva szeretnénk tárolni.
További információk:
ÁBER Gabonatechnika Kft.
8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 96.
Tel.: +36 30 662 3847