Miklósmajornál, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. területén brutálisan magas, 3,5–4 méteres silókukorica nőtt az idei aszályos nyár ellenére. A látványos fotók az Agroinform Menőgazdászok Facebook-közösségében jelentek meg, és üzenetük egyértelmű: víz és technológia nélkül nincs jövője a kukoricatermesztésnek.


Az öntözéses technológia diadala

Braunstein Attila vállalkozó (aki maga is gazdálkodik és bérmunkában kukoricasilózást vállal) töltötte fel azokat a képeket, amelyek az idei szezon egyik leglátványosabb silókukoricás tábláját mutatják be. A felvételeken 3,5–4 méteres zöld falat alkotó kukoricasorok tornyosulnak a gépek fölé. A terület Kapuvár közelében, Miklósmajornál található, 60 aranykoronás földeken, amelyek öntözhetőek és kiválóan tartják a nedvességet – különösen akkor, ha meg is kapják a szükséges vizet.

„Ez nem csoda, hanem technológia kérdése” – mondta Attila. Az adott földterületen, melyen a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. gazdálkodik, öntözőberendezéssel rendszeresen locsolnak, tápanyagból sem volt hiány, sőt, kifejezetten jó minőségű mű- és istállótrágyát is kaptak a növények.

Másodvetésből is csúcstermés

Varga András, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési üzemvezetője megerősítette, hogy a szóban forgó tábla technológiailag tudatosan előkészített: mélylazítással, rövidtárcsázással és talajkímélő vetéssel művelték meg. Érdekesség, hogy a 68 hektáros táblából 40 hektár másodvetésként került elvetésre, miután a rozs betakarítása után gyorsan reagáltak a piaci lehetőségekre.

silókukorica

Gyönyörű állomány Fotó: Facebook/Braunstein Attila

„A július eleji 100 mm-es csapadék is sokat segített, de a kulcs a folyamatos vízellátás volt” – tette hozzá. Az öntözés itt nemcsak kiegészítő szerepet játszott, hanem meghatározta az egész szezon sikerességét.

Versenyképes kukoricatermesztés? Csak ott, ahol van víz

Braunstein Attila hangsúlyozta: az ország számos régiójában, így például az Alföld szárazabb térségeiben vagy akár már a Dunántúl egyes részein is egyre gyakrabban előfordul, hogy öntözés nélkül nem lehet gazdaságosan kukoricát termeszteni.

Szerintem eljött az ideje annak, hogy komolyan elgondolkozzunk azon, hova érdemes egyáltalán kukoricát ültetni ebben az országban – fogalmazott. – Ha nincs öntözés, nincs kukorica. Aki nem tud öntözni, az jó eséllyel veszteséggel számolhat.

430 mázsás átlag silóban – kimagasló év a Kisalföldön

A Zrt.-nél a siló tekintetében 430 mázsás átlaghozamot realizáltak. A technológia, a jó talaj és a megfelelő vízellátás együtt hozták az eredményt. Varga András szerint még a másodvetésű kukorica is erős és magas lett, jól reagált a megfelelő technológiára.

Zöld jövő: precíziós gazdálkodás és alkalmazkodás

A cég nem szánt, hanem talajkímélő megoldásokat használ, figyelembe veszi a talajszerkezetet és a vízháztartást. A sikeres szezon pedig azt üzeni: a jövő a precíziós, öntözésre építő gazdálkodásé. Aki ezt nem tudja vagy nem akarja alkalmazni, annak érdemes más, szárazságtűrő alternatívákat keresnie – például a cirokban, amelyet sokan már most is vetnek az alföldi gazdák közül.

Aki látni akarja, mire képes a magyar föld, ha megfelelő technológiát kap, nézze meg ezeket a képeket: itt már nem csak a traktor fülkéjéből látszik, hogy a kukorica a magasba tör – hanem messziről is. És ez az a magasság, amit a magyar mezőgazdaságnak is el kell érnie – szó szerint és átvitt értelemben is.

Indexkép: Braunstein Attila