Az Európai Bizottság szerdán nyújtotta be a 7 éves költségvetési javaslatát, amelyben a közös agrárpolitika tervezett változtatásai is napvilágra kerültek. A KAP-reform hamar a költségvetéssel kapcsolatos viták középpontjába került. Ahogy korábban megírtuk, a tervek szerint a közvetlen kifizetések jelentősége visszaszorulna, a második pillér – vidékfejlesztés – külön költségvetése megszűnne, helyette létrejönne az Új Rugalmas Alap (NRP), amelyből a tagállamok saját prioritásaik mentén oszthatják el a támogatásokat. A regionális és agrárpolitikát a nemzeti és regionális partnerségi programokba raknák át, és ezekre is bevezetnék a jogállamisági kritériumokat. 

Copa-Cogeca: Brüsszel támadást indított az európai gazdák jövője ellen

A Copa-Cogeca hevesen reagált a költségvetési javaslatra, közleményükben azt írják, hogy a KAP a Bizottság rejtett költségvetési megszorításainak áldozata lehet. A Copa-Cogeca azt is nehezményezi, hogy miközben a Bizottság nyilvánosan párbeszédről beszél, Ursula von der Leyen elnök a háttérben egyoldalú, radikális változtatásokat készített elő, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament és a Tanács álláspontját. A szervezetek szerint nemcsak a KAP jövőjére vonatkozó konkrét részletek hiányoznak, hanem Brüsszel legmagasabb szintű döntéshozóinak üzenete is aggasztó. Az új javaslatok mögött ugyanis az európai mezőgazdaság alapvető elveinek aláásása húzódik meg, amelyet sokan már most „fekete szerdának” neveznek. A költségvetési megszorítások, a KAP két pillérének lebontása, és a közösségi összetartozás megszűnése világosan mutatja, hogy az európai agrárium és a vidéki közösségek nem szerepelnek Brüsszel stratégiai prioritásai között.

Az agrárszervezetek szerint a megszorítások különösen súlyosan érintenék a családi gazdaságokat, amelyek Európa mezőgazdasági modelljének alapjait jelentik. Ezek a gazdaságok biztosították a stabil élelmiszer-ellátást a világjárvány alatt, és tőlük várják el a Bizottság által követelt zöld átállás végrehajtását is. A megszorítások bejelentése ráadásul egy új jogalkotási ciklus kezdetén és az EU-Mercosur egyezmény küszöbén történik, ami tovább növeli a gazdák bizonytalanságát.

A következő hónapok kritikusak lehetnek, és komoly kérdés, hogy az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa hajlandó lesz-e támogatni ezt az agrárreformot, amelyet sokan már most a történelem legrosszabbjának tartanak.

Magyar reakciók

"Komoly veszélyt jelent Európa és Magyarország gazdálkodói számára a 2027 utáni uniós finanszírozási ciklus tervezett átalakítása, a területalapú támogatás megnyirbálása, átformálása jövedelemalapúvá" – hangzott el a NAK és a MAGOSZ által szervezett demonstráción.

KAP

Tüntetés Budapesten – Fotó: NAK

A tervezetre Nagy István is reagált. Az agrárminiszter a Facebookon közzétett videójában elmondta, hogy a tervek szerint az agrárforrásokat is egy nagy közös alapba tennék a többi uniós forrással együtt, ami maga után vonja a KAP évtizedek óta meglévő és jól működő kétpilléres szerkezetének megszűnését. "Noha konkrét konkrét költségvetési számok csak július 16-án lesznek ismertek, úgy tűnik, hogy Brüsszel ezzel a húzással próbálja leplezni az agrártámogatások jelentős csökkentését" – fogalmazott. 

A kormány több politikusa is beszélt a napokban arról, hogy az Európai Bizottság a tervezet szerint csökkentené a magyar gazdáknak járó támogatásokat, és ebből a pénzből szerintük Ukrajnát támogatná. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a költségvetési javaslat „tárgyalásra is alkalmatlan”. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az EU-tagállamok uniós ügyékért felelős minisztereinek tanácskozása előtt elmondta: véleménye szerint ez az előterjesztés ebben a formában "rövid időn belül el fog halni ", és az intézményeknek, valamint a tagállamoknak új alapokon kell majd újrakezdeniük a tárgyalásokat. Bóka szerint bár a bizottsági javaslat számai részben már ismertek, a részletek elemzése továbbra is zajlik, hiszen - mint fogalmazott - "az ördög a részletekben rejlik".  

 

Tüntetések Európa-szerte

Mint megírtuk, Brüsszelben 70 európai gazdaszervezet részvételével zajlott tüntetés a reform ellen, itthon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szervezett demonstrációt. Rómában is utcára vonultak a gazdák, akik Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonnali távozását követelték. 

Olaszország legnagyobb mezőgazdasági szervezetét tömörítő Coldiretti különösen problémásnak látja a vidékfejlesztési források egyetlen közös alapba való összevonását, ami a források általános csökkentésével együtt kiemelten érinti a hátrányos helyzetű területeket.

Antonio Pessolani, a dél-olaszországi Coldiretti Basilicata elnöke szerint ez a döntés kétségessé teszi azt a multifunkcionális szerepet is, amit a mezőgazdaság tölt be a környezetvédelmi, gazdasági és kulturális fenntarthatóság szempontjából. „Régiónk már most is morfológiai és gazdasági szempontból törékeny, nem engedhetjük meg magunknak, hogy további gazdaságok tűnjenek el” – hangsúlyozza Pessolani. Kiemeli, hogy ezek a mezőgazdasági vállalkozások nemcsak gazdasági értéket teremtenek, hanem aktív szerepet vállalnak a dombvidéki és hegyvidéki területek karbantartásában, a hidrogeológiai instabilitás mérséklésében, valamint a minőségi és egészséges élelmiszerek előállításában.

„A KAP forrásainak csökkentése végzetes csapást jelentene a hagyományos és fenntartható gazdálkodási modellekre nézve” – folytatja Pessolani. A szervezet vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy a mezőgazdaságtól elvont forrásokat más célokra csoportosítsák át, hiszen a Közös Agrárpolitika nemcsak gazdasági kérdés, hanem a régiók és fogyasztók érdekvédelmi eszköze is. „Olyan Európára van szükség, amely támogatja ezeket a területeket, és nem hoz ellenük központosított, érthetetlen döntéseket” – fogalmaz a szervezet elnöke.

Költségvetési biztos: nem csökkennek a közvetlen kifizetések 

„Megalapozatlan állítás, hogy a gazdáknak járó közvetlen kifizetések csökkennek” – mondta a költségvetésről szóló tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa. A lengyel biztos elismerte, hogy a tagállamok képviselőinek sok kérdésük volt a költségvetési tervvel kapcsolatban, és sok félreértés is felmerült, de szerinte, ezeket a helyszínen sikerült eloszlatni. Azt nem fejtette ki, hogy pontosan mivel sikerült eloszlatnia az esetleges félreértéseket. Serafin hozzátette, hogy még a költségvetési folyamat elején tartunk, és nagyon igyekszik minden tagállamot meggyőzni a javaslatról, de ha kell, változtatnak rajta.