A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közzétette a legújabb, 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó növényvédőszer-maradék vizsgálatok összesített eredményeit. Az adatok közérthető és kutatható formában elérhetők, és fontos információkkal szolgálnak mind a fogyasztók, mind az élelmiszer-termelők számára. Az összesítés nemcsak a határértéket meghaladó eseteket tartalmazza, hanem azokat is, ahol a kimutatott szint nem érte el a mérési határt – vagyis a jelenlét gyakorlatilag elhanyagolható.



Miért fontosak ezek az adatok a mezőgazdaság számára?

A mezőgazdasági termelők számára ezek az eredmények iránytűként szolgálnak: megmutatják, mely hatóanyagok esetében fordul elő gyakrabban határérték-túllépés, és ez milyen terméktípusokat érint. Ez különösen fontos a szermaradványokra érzékeny piacokra – például a bio- vagy gyermekélelmiszerekre – történő termelés során. A termelőknek lehetőségük van ennek alapján finomhangolni a növényvédelmi technológiáikat, csökkenteni a kockázatokat, és elkerülni az esetleges hatósági eljárásokat.

A vizsgált minták több mint 97%-a megfelelt az uniós jogszabályoknak. A határérték feletti esetek aránya 2,1% volt, ami enyhe növekedést mutat a korábbi évekhez képest.
Szárazbab és barna rizs: Ezeknél a termékeknél nőtt leginkább a nem megfelelő minták aránya. Különösen az argentin és madagaszkári szárazbab, valamint az indiai és pakisztáni barna rizs esetében volt magas a határérték feletti szermaradékok előfordulása.
Grapefruit: Az EU-n kívülről importált grapefruitokban magasabb növényvédőszer-maradékokat találtak, ami fokozott határellenőrzéseket eredményezett.
Állati eredetű termékek: Az állati eredetű élelmiszerekben, például a baromfi és birka zsírszövetében, még mindig kimutathatók olyan szerves szennyezők, mint a DDT és a hexaklórbenzol, annak ellenére, hogy ezek használata régóta tilos az EU-ban.
Vízvizsgálatok: A Nébih laboratóriumai környezetvédelmi vízmonitoring vizsgálatokat is végeznek, amelyek során ellenőrzik a növényvédőszer-maradékok jelenlétét a vízben. Ezek az adatok fontosak a mezőgazdasági öntözés és az ivóvíz biztonsága szempontjából.

A magyar vizsgálatok az uniós rendszer részeként működnek

A Nébih nemcsak az Európai Unió közös mintavételi terveiben vesz részt, hanem évente önálló nemzeti mintavételi programot is készít, amely során célzottan vizsgálja a hazai piacon elérhető növényi és állati eredetű élelmiszerek szermaradvány-tartalmát. A laboratóriumi vizsgálatok alapján pontosan kimutatható, hogy az adott termék mennyire biztonságos fogyasztásra, és hogy szükség van-e szigorúbb ellenőrzésre vagy beavatkozásra.



Átláthatóság a fogyasztók felé is

A most közzétett táblázatok nem csupán a szakembereknek készültek: a hivatal célja, hogy a fogyasztók is hiteles, naprakész információk alapján dönthessenek arról, mit vásárolnak. A nyilvánosságra hozott adatok segítik a tudatos vásárlói döntéseket, növelik a bizalmat a hazai élelmiszerek iránt, és ösztönzik a termelőket a szabályok betartására.

Mi található a jelentésben?

A publikált összesítés tartalmazza:

  • a vizsgált termékek típusát,
  • a kimutatott hatóanyagokat és azok koncentrációját,
  • hogy az adott érték meghaladta-e a jogszabályi határértéket,
  • illetve azt, ha a szermaradvány szintje nem érte el a kimutatási határt.

A legkritikusabb esetekben a Nébih hatósági eljárást is kezdeményezett, amit szintén rögzítettek az anyagban.



A biztonságos termelés közös felelősség

A mezőgazdasági szektor számára a mostani jelentés nemcsak kontroll, hanem lehetőség is arra, hogy a jövőben még biztonságosabb, tisztább és piacképesebb élelmiszereket állítsanak elő. A fogyasztók pedig átlátható, ellenőrzött információkhoz juthatnak, és bátrabban választhatnak a hazai termékek közül.

Forrás: Nébih

Indexkép: Shutterstock