A vírus mostanra az ország területének csaknem felét lefedi, ami egyre komolyabb kihívást jelent az állattenyésztők és az állategészségügyi hatóságok számára.
Új kitörés Kędzierzyn-Koźle megyében
Az első kéknyelv-betegség-kitörést az Opolei vajdaságban, azon belül Kędzierzyn-Koźle megyében azonosították Lengyelországban. A vírust egy mintegy 30 szarvasmarhát tartó gazdaságban mutatták ki, egyetlen tehénnél. Bár klinikai tüneteket nem észleltek, a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen megerősítették a fertőzést.
A diagnózist a Kędzierzyn-Koźle-i Kerületi Állatorvosi Felügyelőség tette közzé, a végső megerősítést pedig a Puławy-i Nemzeti Állatorvosi Intézet adta ki.
A hatóság szerint a járvány most először érintette ezt a régiót, ami új fejezetet nyit a lengyelországi kéknyelv-betegség terjedésében.
Fotó: Pixabay
A vírus már hét vajdaságban jelen van
A kéknyelv-betegség (Bluetongue, BTV) korábban főként Nyugat-Lengyelországra korlátozódott. 2024-ben az esetek az Alsó-Sziléziai és Nyugat-Pomerániai vajdaságokra szorultak, de idén a vírus jelentősen előretört.
A 2025-ös helyzet szerint a fertőzés már hét vajdaságot érint:
- Varmia–Mazúriai
- Pomerániai
- Nyugat-Pomerániai
- Alsó-Sziléziai
- Nagy-Lengyelországi
- Lubusz
- Opolei (új)
Az elmúlt napokban újabb kitöréseket jegyeztek fel Strzelce-Drezno (Lubusz vajdaság), Pieszków (Alsó-Szilézia), Dobrosołów és Olszewo (Nagy-Lengyelország) térségében is. Minden esetben tünetmentes állatok voltak érintettek, de a PCR-vizsgálatok pozitív eredményt adtak.
Mit jelent a veszélyzóna kiterjesztése?
Az országos főállatorvos irányelvei szerint minden új kitörés után új, nem mentesített zónát kell kijelölni. Ez a fertőzött gazdaság 150 kilométeres sugarú körzetét foglalja magában, ami a gyakorlatban több megyét érinthet.
Ez súlyos nehézséget okoz az állattartóknak, hiszen a zónán belül a szarvasmarhák mozgatása és értékesítése szigorú engedélyekhez kötött. Az előírások szerint az állatok szállítása csak negatív teszteredménnyel és állatorvosi igazolással történhet, ami jelentős adminisztrációs terhet ró a gazdákra.
Ráadásul augusztus végén módosultak az állatszállításra vonatkozó szabályok, így a hatóság most külön figyelmet fordít az új rendelkezések betartatására.
Egyre nagyobb kihívás az állattenyésztőknek
A kéknyelv-betegség nemcsak gazdasági kárt, hanem komoly logisztikai problémát is jelent a tenyésztők számára. A szarvasmarhák és juhok mozgatása, értékesítése vagy akár kiállításokon való részvétele korlátozott, ami piaci zavarokat is okozhat.
A szakemberek szerint a következő hetek kulcsfontosságúak lesznek: a hidegebb időjárás csökkentheti a vírust terjesztő csípőszúnyogok aktivitását, de a vírus fennmaradhat a téli hónapokban is.
Lengyelországban a kéknyelv-betegség terjedése már országos méreteket öltött, és újabb régiókat veszélyeztet.
Az Opolei vajdaságban kimutatott első eset jól mutatja, hogy a fertőzés keleti irányba is terjedhet. A hatóságok szigorú állategészségügyi intézkedésekkel próbálják megfékezni a járványt, miközben a gazdák fokozott ellenőrzésekre, szállítási korlátozásokra és gazdasági nehézségekre számíthatnak.
A kéknyelv-betegség tehát nem csupán egy állategészségügyi kérdés – az egész lengyel mezőgazdasági szektort próbára teszi.
Forrás: tygodnik-rolniczy.pl
Indexkép: Pixabay