Időjárási anomáliák: a hideg éjszakák nehezítik a technológiát

Az idei májusi időjárás komoly kihívások elé állítja a kertészeti ágazatot, különösen a melegigényes kultúrákat. A tartósan alacsony éjszakai hőmérséklet még a védettebb, fóliás termesztéstechnológiában is lassítja a növények fejlődését. A hűvös periódusok a virágok kötődésénél okozhatnak élettani problémákat, több termőkörzetben megfigyelhető a virágok eldobása a hidegstressz miatt.

A meteorológiai előrejelzések szerint a hűvös időjárás tartósnak bizonyul, ami közvetlenül kihat az érési folyamatokra és a betakarítás kezdetére. 

A fűtött fóliás sárgadinnye esetében a szedés kezdete június első évtizedének végére prognosztizálható, míg a fóliás görögdinnye legkorábbi tételei június végén jelenhetnek meg a piacon.

A főszezon, amely a legnagyobb szabadföldi árualapot biztosítja, várhatóan július első felére vagy közepére tolódik.

A betakarítási hullám a hagyományoknak megfelelően idén is a dél-alföldi és dél-dunántúli körzetekből indul, míg az augusztusi és a késő nyári piaci ellátásért elsősorban a kelet-magyarországi termelőtájak felelnek majd.


Inputanyagok és munkaerő: tovább növekedtek az önköltségek

A dinnyetermesztés jövedelmezőségét jelentősen befolyásolja az inputanyagok árának folyamatos emelkedése. A növényvédő szerek, a műtrágyák, a szaporítóanyagok és az öntözés költségei mellett a humánerőforrás biztosítása jelenti a legnagyobb anyagi terhet a gazdaságok számára.

Megállapítható, hogy a dinnye betakarítása és áruvá készítése rendkívül kézimunka-igényes folyamat. Az alkalmi munkavállalók után fizetendő adóterhek korábbi emelkedése, valamint az idei bérnövekedés közvetlenül növeli az egy hektárra vetített termelési költségeket a tavalyi szinthez képest is. A gazdálkodók ennek ellenére bizakodóak, mivel a hazai áru beltartalmi értékei, cukorfoka és zamata miatt a kereskedők és a fogyasztók körében is magasabb prioritást élvez, mint az import alternatívák. 

külföldről származó import dinnye egyébként már jelen van a kereskedelmi láncokban, minőségtől függően 1800 és 2400 forint közötti kilogrammonkénti áron.


dinnye

 Fotó: Shutterstock

Stabilizálódó ágazat: növekvő belföldi bázis, élesedő exportverseny

Az ágazat szerkezeti helyzete az elmúlt évek visszaesése után konszolidálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, valamint a FruitVeB Szakmaközi Szervezet piaci adatai megerősítik, hogy a termőterület csökkenése megállt, és enyhe, pár százalékos bővüléssel idén elérte a 3700 hektárt. Még látványosabb a strukturális elmozdulás a sárgadinnye esetében, ahol a termőterület 15 százalékos növekedést követően 500 hektárra emelkedett.

Görögdinnyéből a várható országos termésmennyiség 170-180 ezer tonna körül alakul az előrejelzések szerint, miközben a hazai belső fogyasztás évek óta stabilan 110-120 ezer tonnát tesz ki.

A megtermelt árualap jelentős hányada így exportra kerül, azonban a külpiaci értékesítést komoly versenyhátrány elé állítja a dél-európai (főként spanyol és olasz), valamint az észak-afrikai, marokkói import intenzív jelenléte az európai piacokon.

A versenyképesség megőrzése érdekében a hazai termesztéstechnológiában is egyre nagyobb teret nyernek a modern megoldások: a magasabb rezisztenciával és jobb tápanyag-felvétellel rendelkező oltott dinnyék alkalmazása mára meghatározóvá vált, és a fogyasztói igényekhez igazodva folyamatosan növekszik a magnélküli hibridek vetésterületi aránya is.

Forrás: teol.hu

Indexkép: Shutterstock