Melyek a szakszerű szárbontás kritériumai? – Heti Körkérdés

A szárbontó termékek használatának szakszerűsége azonban feltételekhez kötött. Szakértők világítanak rá a kritériumokra, továbbá választ kapunk arra is, hogy mi a szárbontás szerepe a talajok a vízmegőrzése szempontjából.

A válaszokért kattintson a névre!

Daoda Zoltán
szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.

A szárbontó hatású mikrobiológiai készítmények alkalmazása sajnos még nem számít általános gyakorlatnak. A technológiai elemet még nem használók számára is itt az idő, hogy lépjenek. Most. Az aszály, a gazdasági és ellátási nehézségek tükröt tartanak: már semmi sem lesz olyan, mint régen. A szokásokat, régi technológiákat villámgyorsan érdemes felülvizsgálni. Az előrelátás helyére berúgta az ajtót a kényszer, tokostól.

Legnagyobb területen termesztett növényeink – a kalászosok, a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce – hektáronként akár 8-10 tonna szerves anyagot is hagynak maguk után. Ez a hatalmas mennyiségű biomassza jelentős tápelemtartalommal bír, amelyből a betakarítás során csak egy rész kerül le a területről, a fennmaradó hányad – megfelelő tarlóhántással – visszajuttatható a talajba. A szakszerű szárbontás révén a növénymaradványok tápanyagtartalma mobilizálható, így több tízezer forint értékű elem kerül vissza a talajba hektáronként, „mellékhatásként” javítva a talajszerkezetet, a vízmegtartó képességet és hosszú távon a jövedelmezőséget is.

Az aktuális műtrágyaárak mellett több szempontból sem kérdés, hogy a szárbontás – még a készítmény és a kijuttatás költségeivel együtt is – költséghatékony, sőt profittermelő megoldás.

• A szükséges tápanyag helyben van, mindössze megfelelően kell kezelni.
• Kevesebb műtrágya is elég, szállítani is kevesebbet kell.
• A szármaradvány lebontásához NEM KELL NITROGÉNMŰTRÁGYÁT ADAGOLNI, ha megfelelő szárbontó terméket alkalmazunk, ami télen-nyáron bontja a cellulózt és biztosítja a légkörből a szükséges mennyiségű nitrogént a pentozánhatás elkerülésére.
• A mikroorganizmusok csökkentik a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, ezáltal kisebb fertőzési nyomás alakul ki a következő kultúrában.
• A szárbontóval kezelt növénymaradványok szakszerű visszaforgatása nagymértékben javítja a talaj vízfelvevő és -megőrző képességét, így a növényállomány később szembesül az aszályhatásokkal – gyakran hetekkel, akár hónapokkal később. A nedvességmegőrzés egyenletesebb növekedést és stresszmentesebb fejlődést eredményez a következő kultúrában.
• Az irányított, gyors és hatékony lebontás eredményeként humusz képződik, amely hosszú távon javítja a talajszerkezetet és a vízháztartást.
• Kevés szó esik róla, pedig nagyon fontos: a műtrágyák a növények számára nem közvetlenül felvehető formában vannak, míg a megfelelő szárbontó a növénymaradványokban lévő tápelemeket azonnal felvehetővé teszi. Ráadásul a műtrágyákban lévő tápanyagok kétharmada felvehetővé alakulása során elvész, tehát ugyanannyi tápelem biztosításához háromszor több műtrágyára van szükség, mint ha a növényi maradványok anyagából gazdálkodnánk.
• A talajoltó készítményekkel kombinációban kijuttatott szármaradványbontók egymás hatását felerősítik.
• Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, csökkentve a talajmunkák üzemanyagköltségét.

A tudatos aratás az első lépés

A szalma hasznosulásának első lépése már a betakarítás során eldől. A tudatos aratási gyakorlat része, hogy a kombájn ne csak levágja, hanem finomra szecskázza és egyenletesen szétterítse a szármaradványokat a táblán. Ezzel biztosítható, hogy a szalma később – a 2-3-szori szalmaboronálást követően – egyenletesen beforgatható legyen a talajba, elősegítve a lebomlási folyamat megindulását. A szalma minimum egyharmadát hagyjuk fent a felszínen szalmakalapnak!

A szármaradványok kétharmadának megfelelő mélységbe történő bekeverése és a mikrobiológiai készítmények célzott kijuttatása lehetővé teszi az irányított, gyors és hatékony lebontást.

A szárbontáshoz is kell a víz – és ha nem esik? Ha tombol a hőség?

A jó minőségű szárbontók élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, amik csak egy bizonyos pontig tolerálják a hőséget. Ha a nyári forróságban 60 ⁰C körüli hőmérsékletű talajra permetezünk, a fehérjék szinte azonnal kicsapódnak belőlük és használhatatlanná válnak. Mit tehet ilyenkor az a termelő, aki learatta a gabonáját vagy repcéjét, szecskázással, szétterítéssel előkészült a szárbontásra, de tombol a hőség? Várjon. Türelmesen.

A szétterített, finomra szecskázott szalma természetes takarást képez, csökkenti a párolgást és támogatja a talajéletet. Érdemes megvárni az érdemi mennyiségű csapadékot, majd az előrejelzések alapján időzíteni a kijuttatást.

A szárbontás időpontja rugalmasan kitolható, az őszi, extrém esetben még akár a tavaszi vetésekig is. 

Fotó: AGRO.bio Hungary Kft.

Az AGRO.bio villámgyorsan szállít

A gyors reagálást és a precíz időzítést az AGRO.bio nemcsak a BactoFil^® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítményével, hanem villámgyors kiszállítással is támogatja. Mi több, a készítmény az év egyik felében melegtűrő, míg a másik felében hidegtűrő baktériumtörzs-változatokat tartalmaz a rugalmas felhasználás érdekében.

A szárbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil^® CELL jelentősen meggyorsítja a szár- és gyökérmaradványok elbomlását, segíti a tápanyagok feltáródását és a légköri nitrogén megkötését. Csökkenti a kórokozók életterét, mérsékli a fertőzési nyomást és megkönnyíti a talajművelést is.

Termékünket egyedülálló módon ellenőrzött gyógyszergyártási technológiával, a Kárpát-medencében őshonos baktériumtörzsek használatával, az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer és az ISO 14001:2015 környezettudatos irányítási rendszer előírásai szerint állítjuk elő. Az AÖP-ben 2 pontot ér a BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontó használata. Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmény.

Az AGRO.bio Hungary Kft. idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Negyed évszázada dolgozunk azon, hogy a talajélet szerepét ne csupán elméleti fogalomként, hanem gyakorlati eszközként értelmezzük a mezőgazdaságban. 

Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik.

Szabóné Gábris Nóra laborvezető
Geosan Kft. – Attend SA Kft.

Kihívás vagy aranybánya? Hogy hozhat hasznot a tarló az egyre forróbb nyarakon is?

A kérdésre választ kereső gazdálkodóknak olyan holisztikus szemléletet kell alkalmazniuk, amely egyensúlyt teremt a gazdasági és a környezeti érdekek között. 

A betakarítás után visszamaradó szár-, levél- és gyökérmaradványok a talaj humuszkészletének elsődleges forrásai, melyek lebomlásukkal jelentős mennyiségű tápanyagot: akár 80–100 kg N, 30–50 kg P és 50–100 kg K hatóanyaggal egyenértékű forrást biztosítanak a következő kultúra számára, növelve a termésbiztonságot. 

A jelenlegi gazdasági környezetben és a visszafogott műtrágyahasználat mellett minden eddiginél fontosabb ezen értékek kiaknázása. A táblán maradó szármaradványok tömege összemérhető a főtermékével (búza, kukorica: 1–1,5-szeres), míg olajos növényeknél a 2,5–3-szorosát is elérheti – ezt az arányt az aszály tovább növeli.

Fontos azonban látni, hogy megfelelő agrotechnika és a bomlást szabályozó oltóanyagok nélkül a tarlómaradványok valóban problémát jelenthetnek. Kezeletlenül rontják a talaj állapotát és művelhetőségét, az elhúzódó bomlás (pentozánhatás) felborítja a tápanyag-egyensúlyt, és növénykórtani kockázatot jelent.

Fotó: Attend SA

Magyarországon a Geosan Kft. nevéhez fűződik az első hazai fejlesztésű mikrobiális cellulózbontó célkészítmény. A zászlóshajónknak számító GeoCell-1 az elmúlt két évtizedben már számtalanszor bizonyított a szántóföldeken, s a tél végi, késő őszi időszakban jelenleg is a legjobb teljesítményű készítmények között van. Baktériumai nem csupán a szármaradványok hatékony bontásában jeleskednek, de a gyökérzónában koncentrálódó talajélet serkentésével közvetlenül támogatják a kultúrnövények fejlődését is.

Azonban az elmúlt években a gazdálkodási körülmények drasztikusan megváltoztak. A tavaszi és nyári időszakok egyre melegebbé és csapadékhiányosabbá váltak, ami új kihívások elé állította a hagyományos szárbontási folyamatokat. A hőség és a szárazság mellett a modern hibridek magasabb lignintartalmú maradványai is nehezebb feladatot jelentenek a talaj számára. Erre a megváltozott környezeti helyzetre válaszul fejlesztettük ki legújabb innovációnkat, a GeoLignoCell tarlóbontó készítményt.

Fotó: Attend SA

Fotó: Attend SA

Miért válassza a GeoLignoCell-t a tavaszi-nyári tarlókezeléshez?

• Extrém körülményekre tervezve: A készítményt kifejezetten a melegebb, szárazabb időben történő alkalmazásra és a nehezen bomló, magas lignintartalmú maradványok kezelésére optimalizáltuk.
• Hatékony nitrogénmenedzsment: A magas C:N arányú tarlómaradványoknál fellépő pentozán hatás ellen a termékben található nitrogénkötő Azotobacter beijerinckii baktérium küzd meg, megakadályozva, hogy a nitrogén limitáló tényezővé váljon.
• Összehangolt baktériumközösség: A szárbontásban domináns Cellvibrio fulvus munkáját Pseudomonas fluorescens és Bacillus amyliloquefaciens segíti. Ez a kombináció nemcsak a bontást gyorsítja, hanem a növények számára létfontosságú foszfor gyors hozzáférhetőségét is biztosítja.
• Talajegészségre gyakorolt pozitív hatás: A termék törzsei széles eszköztárral (például antibiotikumokkal és szideroforokkal) rendelkeznek a csírakori patogének, valamint a gyökérnyak-befűződést és palántadőlést okozó baktériumok és gombák ellen.

A mindössze 1-2 l/ha dózisban is rendkívül hatékony GeoLignoCell segítségével a gazdálkodó a legforróbb nyári napokon is biztosíthatja termőföldjei biológiai aktivitását és a következő kultúra zavartalan indulását.

A baktériumokkal gyorsított szárbontás előnyei már egy éven belül jelentkeznek, de a technológia igazi értéke a talaj termőerejének hosszú távú fenntartása. A legújabb kutatások igazolják, hogy a humusz nem csak a növényi részekből, hanem az elhalt mikrobasejtekből és anyagcsere-termékekből épül fel. Ebben a folyamatban a talaj mikrobaközösségének összetétele és száma sokkal meghatározóbb, mint a talajtípus vagy a termesztett kultúra.

Intenzív gazdálkodás, és az azzal járó kemizálás mellett a mikrobiológiai talajoltás az egyetlen módja a humuszképződésért és a tápanyagfeltáródásért felelős baktériumflóra pótlásának. Ezzel a befektetéssel nemcsak a jelen profitját maximalizáljuk, hanem unokáink számára is megőrizzük a föld termőképesség

Papp Adalbert
ügyvezető igazgató
Biofil Terra Kft.

A modern mezőgazdaság egyre szélsőségesebb gazdasági és környezeti kihívásokkal küzd. Az utóbbi években állandósult aszályhelyzet és a kiszámíthatatlan műtrágyaárak alapjaiban kényszerítik ki a hagyományos termesztéstechnológiák újragondolását. A hosszan tartó csapadékhiány miatt a talajok biológiai aktivitása drasztikusan lecsökken, miközben a tápanyag-utánpótlás egekbe szökő költségei rontják a jövedelmezőséget. Ebben a kritikus helyzetben a gazdálkodók nem hagyhatják veszni a tarlón maradó értékes szerves anyagokat és kötött tápanyagelemeket.

Fotó: Biofil Terra Kft.

A szerves anyag, mint a talaj túlélési záloga

A talaj szervesanyag-tartalma közvetlenül meghatározza a termőföld pufferkapacitását, szerkezetét és vízmegtartó képességét. Aszály idején a megfelelő humusztartalmú talajok képesek a saját tömegük többszörösét kitevő vizet raktározni. Ha a szerves anyag mennyisége csökken, a talajszerkezet tömörödik, porosodik, és a drágán kijuttatott műtrágyák hasznosulási hatásfoka is csökken. A fenntartható és jövedelmező gazdálkodás alapja a biológiai körforgás fenntartása, amelynek motorja a tarlómaradványok szakszerű visszaforgatása.

Mekkora tápanyagtőke rejlik a szármaradványokban?

A betakarítás után a tarlón hagyott növényi maradványok hatalmas mennyiségű makro- és mikroelemet tárolnak. A következő hatóanyag-mennyiségek lassabb mobilizációjával, vagy elveszítésével számolhatunk, amennyiben a kezelést elmulasztjuk, vagy a szármaradványt lehordjuk:

• Őszi búza szalmája esetén hektáronként körülbelül 30–40 kg nitrogén, 10–15 kg foszfor és 50–70 kg kálium feltárására van lehetőség.
• Kukoricaszár esetében a visszamaradó tarló még gazdagabb: hektáronként akár 50–100 kg nitrogén, 10–25 kg foszfor és 80–170 kg kálium szerves kötésű tápanyagtőkét jelent, ami egy intenzív szárbontással a következő kultúra számára felvehetővé válhat.
• Napraforgószár esetén: hektáronként akár 30–60 kg nitrogén, 20–35 kg foszfor és 30–60 kg kálium szerves kötésű tápanyaggal számolhatunk.

A BIOFIL Szárbontó baktériumkészítmény hazai talajokból izolált, speciális cellulóz- és hemicellulózbontó törzsei (pl. Cellvibrio fibrivorans, Brevundimonas mediterranea) a növényi rostokat rendkívül gyorsan elbontják. A készítményben található Azotobacter chroococcum törzs megköti a levegő nitrogénjét, így kiküszöbölhető a káros pentozánhatás, így nincs szükség plusz nitrogénműtrágya kijuttatására a tarlókezelés során.

Felvetődik a kérdés, hatékony a szárbontó kezelés aszály ellenére?

A biológiai készítmények hatékonysága és a talajélet állapota ma már mérhető az innovatív BIOTREX talajbiológiai vizsgálati módszerrel, amely a mikrobiális közösségek fiziológiai profilját (CLPP) térképezi fel.

A Biofil Terra által menedzselt hazai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják az aszály utáni talajélet helyreállásának különbségeit (1. ábra):

• Szárbontás és oltás nélkül: A hosszan tartó aszály során a talajokban a hasznos mikrobiális diverzitás és aktivitás drasztikusan visszaesik. A szármaradványok lebomlása szinte leáll, a talaj biológiailag „inaktívvá” válik.
• BIOFIL szárbontással és oltással: A célzott baktériumoltás hatására a talaj mikroorganizmus-közösségei az aszályos sokk után dinamikusabban regenerálódnak. A mérési eredmények adatai szerint az oltott területeken a funkcionális diverzitás megemelkedik.

1. ábra A talajélet egyes mutatóinak változása a BIOTREX talajélet-vizsgálatokban aszályos őszi és tavaszi időszakokban és a BIOFIL készítmények hatása ezek alakulására – Forrás: Biofil Terra Kft.

Tudatos kombinálás: BIOFIL Szárbontó + BIOFIL TerraGreenN

A hatékonyság maximumát a termelők a készítmények tudatos, technológiai szintű kombinálásával érhetik el. Kiváló példa erre a BIOFIL Szárbontó és a BIOFIL TerraGreenN nitrogénkötő készítmény kombinációja, amely magas koncentrációban tartalmaz speciális, szabadon élő nitrogénkötő baktériumokat.

A BIOFIL termékek keverhetősége és együttes alkalmazása kiváló szinergiát biztosít. A kombinációk tudatos megválasztásával a gazda egyetlen menetben hajt végre szárbontást, kórokozók elleni védekezést, talajszerkezet-javítást és NPK-tápanyagmobilizációt, minimalizálva a drága inputanyagoktól való függőséget.

IKR Agrár Kft.
Musitz Ádám termékmenedzser
Növényvédő Szer Kereskedelmi Üzletág

A szakszerű szárbontás a minőségi termék kiválasztásával kezdődik, de önmagában egy jó készítmény még nem elegendő a megfelelő eredményhez. A betakarítás után visszamaradó szalma, kukoricaszár, napraforgó- vagy repcemaradvány értékes szervesanyag-forrás, amely akkor tud valóban hasznosulni, ha a lebontás irányítottan, megfelelő talajállapot és pontos technológia mellett történik.

A folyamat első gyakorlati feltétele a szármaradványok megfelelő aprítása és egyenletes terítése. A nagy, tömör szárdarabok lassabban bomlanak, gyengébben keverednek a talajjal, és a következő műveleteket is akadályozhatják. Minél apróbb és egyenletesebben eloszlatott a növényi maradvány, annál nagyobb felületen tudnak dolgozni a lebontást végző mikroorganizmusok. Ugyanilyen fontos a kellő talajnedvesség, a sekély bedolgozás és a jó talajkontaktus, mert ezek adják meg a baktériumok aktív működéséhez szükséges környezetet.

Erre a technológiára ad célzott megoldást az IKR Agrár Kft. által forgalmazott mIKRo-CELL, amely Bacillus licheniformis baktériumot tartalmazó cellulózbontó, szárbontó mikrobiológiai készítmény. Feladata, hogy segítse a nagy mennyiségű növényi maradvány lebontását, gyorsítsa a cellulóz feltáródását, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a tarlón maradó szár ne akadályt, hanem hasznosuló szervesanyag-utánpótlást jelentsen.

A mIKRo-CELL egyik legfontosabb értéke, hogy a szárbontás jóval több egyszerű maradványkezelésnél. A Bacillus licheniformis a cellulózbontási folyamat mellett másodlagos nitrogénkötő képességgel is rendelkezik, így a lebontás során nem a talaj nitrogénkészletének terhelése kerül előtérbe, hanem a légköri nitrogén megkötésének lehetősége is. Ez különösen nagy jelentőségű a nagy szártömeget hagyó kultúrák után, ahol a nitrogénlekötődés kockázata gyakran komoly technológiai kérdés.

Fotó: IKR Agrár Kft.

A készítmény magyar piacon kiemelkedő egyedisége ebben a kettős hatásban rejlik: a cellulózbontás mellett olyan plusz agronómiai értéket képvisel, amely a szervesanyag-lebontást a talajépítéssel és a tápanyag-gazdálkodás támogatásával kapcsolja össze. A mIKRo-CELL használatával a termelő nemcsak a tarló gyorsabb rendezését segítheti elő, hanem a következő kultúra induló feltételeit is javíthatja, miközben hosszabb távon a talajélet élénkítéséhez és a humuszképző folyamatok támogatásához is hozzájárulhat.

Gyakorlati szempontból további előny a készítmény hosszú eltarthatósága, valamint UV- és hőállósága. Ezek a tulajdonságok különösen a nyári, kora őszi tarlókezelési időszakban fontosak, amikor a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás sok mikrobiológiai készítménynél érzékeny pont lehet. A mIKRo-CELL ebből a szempontból rugalmasabb technológiai mozgásteret ad, és üzemi körülmények között is biztonságosabban tervezhetővé teszi a kijuttatást.

A mIKRo-CELL alkalmazása az Agro-ökológiai Programban (AÖP) 2 pontot ér, ezért nemcsak szakmai, hanem gazdálkodási és támogatási szempontból is jól beilleszthető a technológiába. A szárbontás így egyszerre szolgálhatja a talajállapot javítását, a következő növényállomány megalapozását és az agroökológiai vállalások teljesítését.

A megfelelő eredményhez mindezek mellett technológiai fegyelem szükséges. A készítményt célszerű a betakarítás után, a tarlókezelési munkákhoz igazítva kijuttatni, majd a szármaradványokat sekélyen a talajba dolgozni. A pontos dózis, a megfelelő vízmennyiség, az egyenletes permetezés, a jó minőségű talajmunka és a kedvező nedvességi viszonyok együtt biztosítják, hogy a mIKRo-CELL a szármaradvány-kezelést valódi talajépítő technológiai elemmé tegye.

További információ: www.ikragrar.hu
Kollégáink elérhetősége: https://ikragrar.hu/kapcsolat 

Dr. Pénzes Éva
ügyvezető
Talajvédelmi Szövetség

A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása ma a vízhiány. A csapadék eloszlása Magyarországon sem egyenletes, ehhez hozzájárul a hőségnapok számának növekedése. A másik probléma pedig az, hogy a talajok jelentős része nem képes megtartani azt a vizet, amely lehullik, és a növények számára létfontosságú lenne. A termőtalajok vízmegtartó képessége ezért a klímaváltozás idején a termésbiztonság alapja. A talaj vízmegőrző képességének javítása pedig jórészt a szervesanyag-tartalom növelésén is múlik. Ennek egyik legfontosabb technológiai eleme a betakarítás után a földeken lévő szármaradványok mikrobiológiai kezelése és talajba történő forgatása.

1. kép: A termőtalaj vízmegtartó képessége a szervesanyag-tartalomtól is függ (Saját fotó)

A szerves anyag olyan, mint egy természetes víztározó: képes megkötni, raktározni és lassan leadni a vizet. A talaj szervesanyag-tartalma, a humusz és az egyéb stabil szerves frakciók kiemelkedően nagy vízmegkötő képességgel rendelkeznek. A humusz tömegének 3–5-szörösét képes vízből megkötni, ezért a szervesanyag-tartalom növekedése közvetlenül javítja a talaj vízmegtartó képességét. Nemzetközi és hazai talajtani vizsgálatok igazolták, hogy a talaj 1% szervesanyag-tartalom-növekedése kb. 150–250 m³/ha többlet vízmegkötést jelent, ez 15–25 mm csapadéknak felel meg. Vagyis egyetlen százaléknyi szervesanyag-tartalom növekedés akár több tíz milliméterrel javíthatja a talaj vízmegtartását. Ez különösen aszályos időszakokban jelent óriási előnyt, amikor minden milliméter víz számít. A humusz és a stabil szervesanyag-frakciók olyan vízraktárak, amelyek a növények számára folyamatosan elérhető nedvességet biztosítanak, még akkor is, amikor a felső talajréteg már kiszáradt.

Ezzel szemben az alacsony szervesanyag-tartalmú, szerkezet nélküli talajok – különösen a homoktalajok – képtelenek vizet tárolni. A csapadék gyorsan átszalad rajtuk, miközben a tápanyagokat is kimossa. A víz nem marad a gyökérzónában, így a növények hamar stressz alá kerülnek. A vízmegtartás javításának egyik legkézenfekvőbb módja ezért az, hogy minél több szervesanyagot juttassunk vissza a talajba, mégpedig olyan formában, amelyet a talajélet fel tud dolgozni.

A betakarítás után a területen maradó szár-, levél- és gyökérmaradványok hatalmas szervesanyag-potenciált jelentenek. Ezek azonban csak akkor válnak valódi értékké, ha a talajélet képes azokat lebontani. Az intenzíven művelt talajok azonban gyakran stresszeltek, így a talajmikrobák száma akár ezerszer alacsonyabb lehet, mint egy egészséges talajban. A gyenge talajélet nem tudja időben lebontani a növényi maradványokat, ami a gazdák számára is jól látható és tapasztalható. A kukoricacsutka előbukkan a talajművelés során, a szármaradványok beleakadnak a művelőeszközökbe, és a tápanyagok feltáródása is nehézkes, elhúzódó.

2. kép: A táblán maradt szár-, levél- és gyökérmaradványok hatalmas szervesanyag-potenciált jelentenek. (Saját fotó)

A természetben a cellulózt a fuzárium igen hatékonyan tudja lebontani, amely azonban komoly növényegészségügyi kockázatot jelent. A fuzáriumos fertőzések elleni védekezés költséges, és hosszú távon nem fenntartható. Ezért is érdemes olyan mikrobiológiai tarlóbontó készítményeket alkalmazni, amelyekben lévő baktériumtörzsek által termelt bontóenzimek (pl. celluláz, xilanáz) indítják el a lebontási folyamatokat. A megfelelő baktérium- és gombatörzsek képesek gyorsítani a szármaradványok lebomlását, miközben javítják a talaj szerkezetét, tápanyag-szolgáltató képességét és vízmegtartását.

3. kép A fuzárium az egyik leghatékonyabb cellulózbontó, a fertőzés elleni védekezés költséges (Saját fotó)

A szármaradványok mikrobiológiai bontása tehát közvetlenül hozzájárul a talaj vízmegőrző képességének növeléséhez. A lebomló növényi részekből képződő humusz stabil vízraktárként működik, amely képes csökkenteni a szárazságstresszt és javítani a növények vízellátását. A homoktalajok esetében különösen fontos a baktériumos talajoltás és a szervesanyag-tartalom növelése, hiszen ezek a talajok szerkezet nélkül nem képesek vizet tárolni. A szármaradványok visszaforgatása – megfelelő mikrobiológiai támogatással – képes javítani a talaj vízmegtartó képességét, és hosszú távon stabilabb, ellenállóbb talajállapotot eredményez.

A termőtalajok vízmegtartása tehát összetett kérdés, a talajélet, a szervesanyag-tartalom és a szárbontás összefüggő rendszere. Minél aktívabb a talajélet, annál gyorsabban bomlanak le a növényi maradványok, annál több humusz képződik, és annál több vizet képes megőrizni a talaj. A szárbontás így nem csupán tápanyag-utánpótlási technológia, hanem a fenntartható vízgazdálkodás egyik legfontosabb eszköze

Összefoglalva: A talaj vízmegtartó képességének javítása a szervesanyag-tartalom növelésén is múlik a talajszerkezet építése mellett. A mikro- és makro aggregátumok képződésének fontossága, az EPS-t, nyálkaszerű anyagot termelő baktérium jelenléte is támogatja a víztárolását a termőtalajban. A növényi maradványok mikrobiológiai kezelése és visszaforgatása az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a talaj több vizet kössön meg, és hosszabb ideig rendelkezésre tartsa azt a növények számára. A szárbontás tehát nem csupán a talajélet helyreállítását szolgálja, hanem közvetlenül hozzájárul a szárazságstressz csökkentéséhez és a termésbiztonság növeléséhez.

Szili Martin
fejlesztő mérnök
Natur Agro Hungária Kft.

Az egyre nagyobb teret nyerő regeneratív gazdálkodási irányzat képviselői közt akad, aki a talajoltó, szárbontó készítmények alkalmazását felesleges beavatkozásként értékeli és ezért sok esetben takarékossági megfontolásból elmulasztják ezt a technológiai lépést. A regeneratív gazdálkodás nem véletlenül kerül egyre inkább fókuszba.

A tapasztalatok igazolják, hogy hosszú távon ez a szemlélet az, ami előremutató módszerfejlesztésekhez vezet, melyek végső soron biztosíthatják az alkalmazkodást és az elfogadható mértékű termésbiztonságot. Ennek egyik feltétele az egészséges talajélet. Egy tapasztalt no till gazdálkodó szavait idézve: „A beteg talaj olyan, mint a beteg ember – békén kell hagyni és táplálni kell.”

A kulcs egyik fele a minél csekélyebb talajbolygatás, például a mélyszántás és a forgatás kerülése. A megoldás kulcsának másik felénél érdemes azonban kiemelni a talajoltó készítmények jelentőségét. A magára hagyott, beteg talaj regenerálódik ugyan, de ez évekbe, az említett gazdálkodó szerint legkevesebb 4 évbe telik. Ha a talaj „táplálását” (egyoldalú, túlzott mértékű) műtrágyázással és a gyomnyomás, valamint a rovarkártevők és kórokozók elleni (kizárólagos) vegyszeres kezelésekkel oldjuk meg, valóban visszavetjük a regenerálódás folyamatát. A természetes megoldásokhoz fordulva ugyanakkor úgy nyerhetünk időt, hogy nem csupán a rombolás marad el, hanem építő tevékenységet folytatunk.

Fotó: Natur Agro Hungária Kft.

Az ún. PGPR (plant growth promoting rhizobacteria) és PGPF (plant growth promoting fungi) kijuttatásával elősegítjük a növényi maradványok értékes tápanyagainak hatékony visszaforgatását, a fejlődő új növények számára felvehető formába hozását és hasznosulását. Javítják a talaj szerkezetét, így vízgazdálkodását, ezen túlmenően számos egyéb hasznos tulajdonságuk segíti a talaj táplálását: kötött formában jelen lévő foszforforrás, vas és egyéb mikroelemek, vagy akár a légköri nitrogén felvehető formába alakítása által. A növények fejlődését, ellenálló képességük természetes fokozását közvetlenül is támogathatják például hormonszerű anyagok termelése révén. Minél több baktérium- és gombatörzset tartalmaz egy készítmény, annál jobban képes lesz alkalmazkodni a táblában kialakuló talajélet és az ott fejlődő növény a változó környezeti viszonyokhoz, a kevéssé befolyásolható tényezőkhöz (szélsőséges hőmérsékleti értékek és csapadékeloszlás). A megfelelő termék(ek) kiválasztásán túlmenően fontos a kijuttatás ideje, módja is.

Fotó: Natur Agro Hungária Kft.

A mikrobákat mindig bőséges öntözéssel érdemes kijuttatni, hogy biztosítsuk a számukra is elengedhetetlenül szükséges vizet. A talajbaktériumok túlnyomó többsége érzékeny az UV-sugárzásra, ezért kerülni kell az erős napfényben történő kijuttatást (felhős időben vagy éjszaka ideális). Arra is fontos ügyelni, hogy a technológiába illesztéskor tájékozódjunk, amennyiben gombaölő vagy rovarirtó szereket kívánunk alkalmazni, mivel ezek károsíthatják a talajmikrobákat, illetve erősen csökkenthetik hatékonyságukat.

A technológiai beilleszthetőségre szintén kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a megfelelő módszerekkel minimalizálhatjuk, vagy akár teljesen ki is küszöbölhetjük a készítmények alkalmazásának sarkalatos pontjait. Ha az oltást a talajmunkákkal egy menetben végezzük, jelentősen mérsékelhetjük az UV-sugárzás káros hatását, a közvetlenül a talajba történő injektálással pedig kisebb lémennyiség alkalmazása mellett is kiváló indulást biztosíthatunk a mikrobáknak.

Fotó: Natur Agro Hungária Kft.

Ugyancsak döntő szempont, hogy kizárólag olyan termékeket válasszunk, amelyekben a jelen lévő törzsek képesek az endospóra-képzésre. Ez a tulajdonság garantálja, hogy a sejtek még a kijuttatás pillanatában fennálló, esetlegesen kedvezőtlen környezeti feltételeket is túléljék, majd a számukra megfelelő közegbe kerülve később ismét aktivizálódhassanak.

 Fotó: Natur Agro Hungária Kft.

A szárbontás akkor válhat szükségtelenné, ha már regenerálódott a talaj. Ettől nagyon messze vagyunk, ide el kell jutni és ehhez ma még szükséges segítség a talajoltás, ami nem más, mint a talajélet felpezsdülésének támogatása.

Varga Sándor
szakmai vezető
Phylazonit Kft.

A szakszerű szárbontás alapfeltétele a minőségi termékek kiválasztásával kezdődik. Mi a többi kritérium?
Plusz tápanyag és a vízmegtartás hatékony támogatása!

Nem képezheti vita tárgyát az a kijelentés, miszerint a növényi maradványok visszajuttatása a talajba az egyik leghatékonyabb módszer a talaj szervesanyag-készletének fenntartására, a talajok biológiai aktivitásának fokozására, a fizikai tulajdonságainak javítására, a talajerózió mérséklésére.

A táblán hagyott melléktermékek kezelése mikrobiológiai készítményekkel, vagyis a tarlóbontó, szárbontó termékek használata, technológiai elemként való elismerése szintén elfogadottá vált napjainkban.

Miért van szükség rájuk, ha a talajban feltételezhetően jelen vannak e mikroorganizmusok – teszik fel sokan a kérdést? A válasz a kérdésre, és egy nyomós indok a sok közül a használatuk mellett.

Fotó: Phylazonit Kft.

A Debreceni Egyetem MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézetében elvégzett foszfolipid-zsírsav (PLFA) vizsgálataink megmutatták, hogy a művelési mód milyen mértékben változtatja meg többek között a talaj mikroorganizmusainak mennyiségét. A kultivátorral sekélyen végzett talajműveléshez képest például a szántásos talajművelés hatására a szerves anyagok bontásában élenjáró sugárgombák száma 40%-kal, a Gram-pozitív baktériumoké 44%-kal, az érzékenyebb Gram-negatív baktériumoké pedig 60%-kal csökkent.

Ám ha a forgatásos talajművelés hatását egy bolygatatlan gyep mikroorganizmus-állományához viszonyítjuk, akkor már a sugárgombák száma 65 %-kal, a Gram pozitív baktériumoké 80%-kal, a Gram negatív baktériumoké pedig 90%-kal csökkenhet.

A készítmények hatékonyságát ma már a technológiával szemben szkeptikus gazdálkodók sem vitatják, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, az eredményességük milyen tényezőktől függ.

A visszajuttatott maradványok bontásának hatékonysága leginkább a hőmérséklettől és a talajnedvességtől, valamint a szerves anyag C/N arányától függ (alacsonyabb érték könnyebb bonthatóságot jelent).

Fotó: Phylazonit Kft.

A mikroorganizmusok élettani sajátosságaiból adódóan a szerves anyagok bontása a következő tényezők, talajparaméterek megléte esetén ideális:

• elegendő nedvesség,
• magasabb hőmérséklet,
• a maradványok kellő mértékű aprítottsága,
• elegendő nitrogén,
• elegendő oxigén.

Értelemszerűen a tarlóbontó készítmények használatakor is a fentiek a meghatározók, már ami a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait illeti.

A tarlóbontó készítmények kijuttatásának elsődleges kritériuma azonban, hátrébb sorolva a fentieket, a talaj vízkészletének megőrzése, minden áron!

A nyári időszakban, a fokozódó aszálynak kitett területeken gyakran válik kérdésessé a tarlóbontás alkalmazása. Minden esetben elsődleges fontosságú a talaj vízkészletének megőrzése. A betakarítás utáni azonnali, sekély tarlóhántás során a kapillárisok lezárásával, a szármaradványok szétterítésével igyekszünk a még meglévő vizet a talajban tartani. A Phylazonit NG Tarlóbontó készítmény kijuttatása abban az esetben válik időszerűvé, amikor a tarlómaradványok nagy része leforgatásra is kerül, ez esetlegesen egy későbbi tarlóápolási művelettel valósítható meg. A leggyorsabban, legegyszerűbben és leghatékonyabban - a munkaműveletek számát is minimalizálva - a munkagépre szerelt speciális Phylazonit kijuttató és vezérlő rendszerrel - Phylazonit által nyújtott szolgáltatások egyik fontos pillére - biztosítható a kijuttatás , amit azonnal bedolgozás is követ.

A megfelelő módon elvégzett tarlóhántás elvégzésével a talajbaktériumok áldásos lebontó, mobilizáló tevékenysége során a következő, a növénytermesztés számára kedvező hatásokat érhetjük el:

• a gyökér és szármaradványok tápanyagai a következő növénykultúra számára felvehetővé válnak, csökkenthetők a kijuttatott műtrágyaadagok,
• javul a talajszerkezet annak szerves anyagtartalmának növelésével, humuszosodásával, így jobb víz-, levegő- és hőgazdálkodású talajokat kapunk,
• a szármaradványok elbontásával jelentősen csökkentjük az azokon élő, talajból fertőző kórokozók mennyiségét.

Nem kérdés, hogy a szármaradványoknak a talajban a helye, és nem kérdés az sem, hogy a Phylazonit NG mikrobiológiai készítményeivel (Phylazonit NG Tarlóbontó, Phylazonit NG Tarlóbontó N+) hatékonyabbá tudjuk tenni a bontást és a tápanyagok feltárását!

A Phylazonit technológiai megoldásaiért keresse tanácsadóinkat:

https://phylazonit.hu/tanacsadoi-halozat/ 

KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.