Határozottan fellépünk a szőlőültetvényeket megtámadó szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megfékezésére és kordában tartására, és a támogatások uniós szintű kibővítésére – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta, az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, az emberi egészségre azonban teljesen veszélytelen. Megfertőződés esetén a tőkék terméshozama akár 20-50 százalékkal csökkenhet. A betegség főképpen az amerikai szőlőkabóca által terjed, így a kártevő elleni védekezéssel lassítható az aranyszínű sárgaság terjedése, így az agrártárca kéri az érintett gazdálkodókat a növényvédelmi szabályok betartására. A csaknem 20 éve jelen lévő amerikai szőlőkabóca gyorsan elterjedt Magyarországon, de az elmúlt 12 év hatósági növény-egészségügyi intézkedései lényegesen lelassították.

Az agrárminiszter hozzátette, jelenleg 13 vármegye 15 borvidékében mutatták ki a fertőzés jelenlétét, és főképp a nyugat- és dél-magyarországi vármegyéket érinti, kiváltképp a zalai borvidéket. Az egész országban folyamatosan zajlanak a felderítések, amelyeket a vármegyei kormányhivatalok növényvédelmi szakemberei végeznek.

Nagy István kiemelte, a hatályos szabályok alapján a fertőzött ültetvény tulajdonosa a hatóság által elrendelt kényszerintézkedések (védekezés, fertőzött tőkék kivágása) közvetlen költségeinek 80 százalékának megtérítését igényelheti az államtól. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez támogatás igényelhető a szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezésre.

szőlő

Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, az emberi egészségre azonban teljesen veszélytelen – fotó: pexels.com

A támogatások kibővítésére, hazánk azt kezdeményezte Brüsszelben, hogy az elérhető uniós szőlő- és borágazati támogatások közé bekerüljön a szőlő aranyszínű sárgaság terjedése elleni védekezés költségeinek 100 százalékos támogatása is. A kezdeményezés pozitív visszajelzésre talált a Tanács részéről, a vonatkozó jogszabály − a várakozások szerint − akár ez év végén megjelenhet.

Az agrárminiszter megköszönte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az érintett hegyközségi szervezetek, valamint a Veszprém Vármegyei Növényorvosi Kamara által létrehozott „Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoportnak” a témában adott konstruktív javaslatait. A célokkal egyetértünk és megteszünk mindent a védekezés jogi kereteinek bővítése és pénzügyi hátterének biztosítása érdekében.

A gazdálkodók részéről fokozott körültekintést kér az agrártárca, ugyanis a betegség korai felismerése nagyon fontos.

  • A fertőzés korai jellemzője, hogy a levelek fonák felé kanalasodik, háromszög alakban sodródik, valamint a fehér borszőlőfajták sárgulva, foltokban elhalnak a levelei.
  • A kékszőlő-fajták esetében a levélerek között vörösödés figyelhető meg, miközben a főerek zöldek maradnak.
  • A levelek papírszerűen megkeményednek, majd lehullanak.
  • A hajtások nem fásodnak, a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, és gyakran a szomorúfűzre emlékeztető csüngő formát vesznek fel.
  • Emellett rövidülnek az ízközök, a bogyók aszottá válnak, rossz ízűek, alacsony cukor-, de magas savtartalmúak lesznek.

A szőlősgazdáktól ezért azt kérikk, hogy folyamatosan ellenőrizzék az ültetvényeiket.

Nagy István felhívta a gazdák figyelmét, hogy a fertőzésgyanút a Nébih vagy az illetékes kormányhivatal növényvédelmi osztálya felé jelezni kell. A mintavételt követően, ha a laboreredmény pozitív eredményt mutat, növény-egészségügyi zárlatot rendel el a hatóság és az érintett szőlőtőkét meg kell semmisíteni.

A szőlészetek, borászatok tájékozódhatnak az aktualitásokról, intézkedésekről, valamint a megelőzésről a Nébih tematikus oldalán.

Forrás: Agrárminisztérium

Indexkép: pexels.com