A magyar városokban járva szinte biztos, hogy már te is láttál nyugati ostorfát – sőt, talán nap mint nap elsétálsz mellette, anélkül, hogy tudnád: a termése ehető. A gyakran húsz méter fölé nyúló, terebélyes koronájú fa nemcsak árnyékot ad, hanem apró, barna bogyóiban egy különleges, datolyára emlékeztető ízvilágot is rejt.
Bár a nyugati ostorfa nem őshonos hazánkban, hanem Észak-Amerikából származik, ma már tömegesen megtalálható a magyar városokban, utak mentén és parkokban is. Erdőkben ritkán bukkan fel, de az utcai fasorok kedvelt elegyfája. Nevét hosszú, vékony hajtásairól kapta, amelyeket korábban ostornyelek készítésére használtak.
Datolyaízű, de alig van belőle – mégis különleges
A fa termése apró, egy-másfél centis barna bogyó, amelynek nagy részét egy kemény mag teszi ki. A mag körül viszont egy vékony, szinte egy milliméteres gyümölcshús található – és éppen ez az, ami fogyasztható.
A gyümölcshús íze a datolyához és a sütőtökhöz hasonlítható, enyhén édeskés, magas cukortartalmú.
Ugyan termesztésre nem alkalmas – épp a csekély terméshozam miatt –, de kisebb mennyiségben érdemes kipróbálni. Néhány bogyót összenyomva, a magokat eltávolítva például teába is tehetjük, természetes édesítőként. A madarak is szívesen csipegetik az édeskés termést.

Fotó: Shutterstock
Nincs ismert gyógyhatása, de kulináris meglepetés lehet
Fontos tudni, hogy az ostorfa termése nem gyógynövény, így gyógyhatása nem ismert. Viszont különleges kulináris élményt nyújthat azoknak, akik szeretik a természetes, vadon termő finomságokat. Egy teába dobott ostorfabogyó nemcsak édesít, de beszédtémát is szolgáltat a vendégeknek.
Forrás: mindmegette.hu
Indexkép: Shutterstock