2025 nyarán a szezonális mezőgazdasági munkaerőpiacot országosan a fokozódó kereslet, az emelkedő bérek és a tartós munkaerőhiány jellemezte. A munkaadók jellemzően jelentős béremelésekkel és különféle pluszjuttatásokkal próbálták stabilizálni a munkaerő-állományt, de a bérek, a juttatások és a toborzási stratégiák terén jelentős eltérések voltak az egyes térségek között – derült ki a WHC legfrissebb elemzéséből.

A legnagyobb munkaerő-igény a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés vármegye) jelentkezett, ahol az időjárás kiszámíthatósága segítette a hatékony szervezést. A Közép-Nyugat-Magyarország, Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) és Nyugat-Dunántúl (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron) szintén kiemelt munkaerő-felvevő területek voltak. Dél-Kelet-Magyarországon azonban jelentős, 30%-os visszaesést tapasztaltak a betakarítási terület csökkenése miatt, különösen Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben.

Országos szinten az egyszerű, gyorsan betanulható munkakörök iránti kereslet nőtt, míg a szakképzettséget igénylő pozíciók népszerűsége csökkent, mivel a szakemberek főként stabil, nem idényjellegű munkalehetőségeket keresnek, vagy jóval magasabb bérigénnyel vállalnak szezonális munkát.

nyugdíjas

2025 nyarán a szezonális mezőgazdasági munkaerőpiacot országosan a fokozódó kereslet, az emelkedő bérek és a tartós munkaerőhiány jellemezte – fotó: pexels.com

A szezon kezdeti szakaszában jelentkező munkaerő-többlet hamar hiányba csapott át, ezért a munkáltatók különböző mértékű béremelésekkel és juttatásokkal igyekeztek megtartani a dolgozókat.

  • A legnagyobb béremelkedés Közép-Nyugat-Magyarországon történt, 4,5%-kal, míg a Dél-Alföldön és Jász-Nagykun-Szolnokban 3%-os növekedést mértek a 2024-es évhez képest.
  • A szakképzetlen dolgozók órabére a dél-keleti térségben nettó 1800 Ft, a szakképzett munkavállalóké 2100 Ft volt. Ezzel szemben Közép-Nyugat-Magyarországon a 8 órás munkarendben nettó 1724 Ft/óra, 12 órás műszakban 1908 Ft/óra volt jellemző, melyet 45%-os műszakpótlék egészített ki.
  • A béren kívüli juttatásokban is eltérések voltak: keleten a teljesítménybónusz és a szabadságmegváltás bizonyult a legnépszerűbbnek, míg nyugaton a szállástámogatás és az utazási költségtérítés volt vonzóbb a munkavállalók számára.

„A 2025-ös szezon legfőbb tanulsága, hogy még mindig a bérezés jelenti a mezőgazdasági idénymunka alfáját és omegáját, így a fizetések folyamatos emelése nélkülözhetetlen. Ezzel párhuzamosan egyre jobban felértékelődik a visszatérő, megbízható idénymunkások szerepe, miközben országszerte komoly fejtörést okoz a szakemberek, például karbantartók, kombájnvezetők, szervíztechnikusok és laborasszisztensek hiánya. Bár a külföldi munkaerő egyelőre nem jelent megoldást a szezonális csúcsidőszakokra, a keleti országrészben már látszik a nyitás a harmadik országbeli munkavállalók jövőbeni alkalmazására. Pozitívum, hogy a nyugdíjasok a vártnál jóval aktívabbak voltak, sokan közülük tapasztalt, visszatérő dolgozóként segítették a munkát. Ezzel szemben a diákok aktivitása sajnos messze elmaradt a várakozásoktól, amely jelenség kezelése elengedhetetlen lesz a következő szezonok sikerességének érdekében” – tette hozzá Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője.

A toborzásban is tapasztalhatóak voltak regionális eltérések. A visszatérő dolgozók személyes megkeresése és az ajánlások minden térségben eredményesnek bizonyultak, Jász-Nagykun-Szolnokban például nem is volt szükség egyéb hirdetési formákra. Más térségekben a Facebook-hirdetések és a falvakban kihelyezett plakátok is jelentős szerepet játszottak az új munkavállalók megszólításában. A munkavállalók számára a legfontosabb szempontok az egyszerű, betanulható munkafolyamatok, a helyi elérhetőség, a versenyképes bérezés és az ingyenes céges buszjárat biztosítása voltak.

Forrás: WHC

Indexkép: pexels.com