Veszélyben vannak a természet csendes hősei – a kistavak

Az élőhelyek pusztulása, a fajok kihalása, a klímaváltozás, valamint a helytelen vízgazdálkodás mind olyan kihívások, amelyekkel a modern környezetvédelem nap mint nap szembenéz. Sokan talán nem is sejtik, hogy

ezeknek a problémáknak a megoldásában kulcsszerepet játszhatnak a kistavak – azok az apró, tíz hektárnál kisebb állóvizek, amelyek globálisan a felszíni édesvizek közel 30%-át teszik ki.


Ezek az „apró” víztestek tehát nem elhanyagolható, mellékes elemei a természetnek – épp ellenkezőleg: kritikus fontosságú ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak. Ennek ellenére az európai és nemzeti jogi szabályozásokban továbbra is alulreprezentáltak, így megóvásuk és fenntartásuk rendkívül bizonytalan lábakon áll.

Miért fontosak a kistavak?

Európában szerencsére még mindig sok kistavat találunk, de ez nem volt mindig így: egyes országokban a történelmi idők során akár 90%-uk is eltűnt. A megmaradt vizek viszont ma is kulcsszerepet játszanak a természetvédelemben. Ritka és veszélyeztetett fajok élőhelyei – különösen kétéltűek, gerinctelenek és vízinövények számára.

E vizek hálózatai lehetővé teszik az élőlények mozgását, genetikai keveredését, ami nélkülözhetetlen a populációk hosszú távú fennmaradásához.

Tájszinten a kistavak összekötő szerepet töltenek be: élő kapcsolatot biztosítanak a nagyobb folyók és tavak között, „lépőkövekként” segítik elő a biodiverzitás fenntartását, és sok esetben olyan fajok utolsó menedékhelyeit jelentik, amelyek máshol már kihaltak.


kisto

Fotó: Facebook

Ökoszisztéma-szolgáltatások

A kistavak szerepe nemcsak természetvédelmi szempontból jelentős: gazdasági, társadalmi és klimatikus előnyeik is figyelemre méltóak. Segítik a csapadékvíz helyben tartását, elősegítik a talajvíz újratöltődését, és hozzájárulnak a mikroklíma szabályozásához.

Az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében és a vízgazdálkodás javításában is kiemelkedő szerepük van.

Nem utolsósorban rekreációs és mezőgazdasági szempontból is hasznosak. A tájkép sokszínűségéhez való hozzájárulásuk növeli az agroturisztikai értéküket – nem véletlen, hogy egyre több vidéki közösség ismeri fel bennük a gazdasági lehetőséget.

Sürgető feladat: jogi védelem biztosítása

Mindezek ellenére a kistavak jelenleg alig élveznek bármiféle jogi védelmet – sem európai, sem nemzeti szinten. Tudományos szempontból is háttérbe szorulnak: a legtöbb kutatás továbbra is a nagyobb víztestekre koncentrál, míg a kistavak szerepe és működése gyakran feltérképezetlen marad.

Ez különösen aggasztó, hiszen éppen ezek az élőhelyek a legsebezhetőbbek. Az urbanizáció, a mezőgazdasági terjeszkedés, a szennyezés és a vízelvezetés mind közvetlen veszélyt jelentenek számukra.



Magyarországon is eljött az idő a cselekvésre

A hazai természetvédelem előtt is nyitva áll a lehetőség: viszonylag kis ráfordítással nagy eredményeket lehetne elérni. A meglévő kistavak feltérképezése, helyreállítása és jogi védelme nemcsak a természetnek, hanem a társadalom egészének is előnyös lenne.

Különösen aktuális ez most, amikor a természetvédelmi törekvések új lendületet kaphatnak az új vezetés alatt. Horváth Zsófia kinevezése reményt ad arra, hogy a kistavak végre megkapják azt a figyelmet és jogi státuszt, amit ökológiai jelentőségük alapján régóta megérdemelnek.

Forrás és kép: Ökológiai Kutatóközpont Facebook-oldala