Ezt V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, egyben a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság elnöke mondta a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztály meghívására tartott előadásában kedden. Az előadót a házigazda szerepében Dr. Zöldréti Attila, a szakosztály elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy a jelenlegi forró időjárás is rámutat a vízgazdálkodás jelentőségére és az ezzel kapcsolatos társadalmi feszültségekre.

Víz mindenütt – A gazdaságtól a mindennapokig


V. Németh Zsolt előadásában hangsúlyozta: a víz mindenhol jelen van, a mezőgazdaságtól kezdve az ipari folyamatokon át a mindennapi életig. Példaként említette a pálinkakészítést, amelyben a gyümölcstermesztéstől a desztillációig minden szakaszban elengedhetetlen a jó minőségű víz.

A víz tehát nem csupán természeti erőforrás, hanem gazdasági tényező is, amely a haszonképzés és árképzés szempontjából is meghatározó.

Az államtitkár kiemelte, hogy

a vízgazdálkodás ma korszakváltás előtt áll.

A klímaváltozás hatásai, a csapadék mennyiségének változása és a párolgás növekedése mind-mind új feladatokat és kihívásokat hoznak. Nem csupán a vízhiány, hanem a túl sok víz is veszélyt jelenthet. A vízgazdálkodás nem pusztán szakmai, hanem társadalmi, gazdasági és ökológiai kérdés is, amely alapvetően formálja mindennapjainkat.

Az előadás kitért arra is, hogy 2023. augusztus 1-től a vízügyhöz kapcsolódó kormányzati felelősségi körök egy minisztériumhoz kerültek, megszüntetve a korábbi széttagoltságot. Az öntözési feladatok azonban továbbra is az agrártárcánál maradtak, amelyet az államtitkár csak ideiglenes megoldásnak tart. A cél egy egységes, felelős vízgazdálkodás kialakítása, amelyben a vízhasználat és -védelem nem válik szét szektorok szerint.

V. Németh Zsolt hangsúlyozta a vízügyi igazgatóságok több évtizedes hagyományait és azt, hogy a szakmai identitás megőrzése kulcsfontosságú. Az ágazat anyagi megbecsültsége terén az elmúlt években jelentős előrelépések történtek, több lépcsős béremelés valósult meg. Ez alapvető feltétele annak, hogy a vízügyi szakemberek továbbra is kulcsszerepet játszhassanak a jövő kihívásainak kezelésében.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodás sosem önmagáért való tevékenység volt, hanem mindig a társadalom, a gazdaság és a környezet igényeihez igazodott.

A múlt vízrendezési törekvéseit nem megtagadni, hanem meghaladni kell, hiszen a mai viszonyok között a régi módszerek már nem minden esetben alkalmazhatók.

A klímaváltozás okozta kihívások közül kiemelte a párolgás mértékének növekedését, amely a földhasználati szokásokkal együtt tovább nehezíti a víz megtartását a tájban. A rendszerváltás óta bekövetkezett változások, az egykori csatornarendszerek és földhasználat átalakulása miatt ma már sok helyen nincs elegendő tér a víz visszatartására – hangsúlyozta.


Szakmai együttműködés és fenntarthatóság


A fenntartható vízgazdálkodás érdekében elengedhetetlen az együttműködés a kormányzati, kutatói és felsőoktatási szféra, valamint a szakmai szervezetek között. Az államtitkár kiemelte, hogy céljuk egy ágazati technikum létrehozása is, amely a szakember-utánpótlást segítené.

Külön hangsúlyt kapott az előadásban a társadalom vízügyi problémákkal kapcsolatos érzékenyítése és edukációja. A lakosság ugyan érzékeny a vízgazdálkodás kérdéseire, de az ismeretek bővítésére és a szemléletformálásra nagy szükség van, hogy a támogatások és fejlesztések valóban hatékonyak lehessenek.

Az öntözés jelenlegi helyzetét illetően elhangzott: a magyarországi mezőgazdasági területek mindössze néhány százalékát öntözik, miközben a rendszerváltás előtt ez az arány jóval magasabb volt. A vízjogi szabályozás jelenleg elavult, a kontingensek kiosztása nem igazodik a valós vízhasználathoz. A cél egy dinamikusabb, naprakész vízkészlet-gazdálkodás kialakítása, amely pontos adatokon alapul.

Differenciált vízvédelem és árvízvédelem


A jövő vízgazdálkodásának egyik kulcsa a differenciált vízvédelem, vagyis annak mérlegelése, hogy mikor és mennyi vizet kell visszatartani, illetve elvezetni. Magyarországon a gátrendszer európai viszonylatban is fejlett, ugyanakkor folyamatos fejlesztésekre és karbantartásra van szükség. Az árvízvédelmi beruházások az elmúlt évtizedben jelentős forrásokat kaptak, de a korszakváltás további feladatokat ró a szakmára.

Végül az előadásban szó esett arról is, hogy a vízgazdálkodás hatékonyabbá tételéhez új, átfogó jogszabályokra van szükség, amelyek egységes keretet adnak a vízvédelemnek és a vízhasználatnak. A cél egy olyan rendszer kialakítása, amely egyszerre szolgálja a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket.


V. Németh Zsolt előadása világossá tette, hogy a vízgazdálkodás hazánkban korszakhatárhoz érkezett. Az előttünk álló időszakban a fenntartható készletgazdálkodás, a társadalmi szemléletformálás, az ágazati együttműködés és a jogszabályi megújulás lesznek a legfontosabb feladatok. A víz megtartása a tájban, a differenciált vízvédelem és az öntözés korszerűsítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország sikeresen alkalmazkodjon a változó környezeti feltételekhez.
Indexkép: Shutterstock