Kemény szavak: „Vagy alkalmazkodunk, vagy nem érdemes mezőgazdasággal foglalkozni”

Az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével az AGROmashEXPÓ-n beszélgettünk, Harsányi Zsolt a kiállítás megnyitóján jelentette be a hazai mezőgépipar két jelentős szervezetének összeolvadását. A beszélgetés során szó esett a gazdák vásárlási szokásairól, technológiai fejlődésről és a mezőgazdasági gépek jövőjéről is.

– A megnyitón említette a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ), valamint a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) egyesülését. Miért volt fontos ez a lépés?

– Ez a két szervezet – az egyik, amely gépeket gyárt, a másik, amely azokat forgalmazza – eddig is a gazdák érdekeit szolgálta, csak külön utakon. Az összeolvadással az információáramlás sokkal gyorsabb és hatékonyabb lesz: az újdonságok, fejlesztések hamarabb eljutnak a termelőkhöz, ahogyan az ő visszajelzéseik is gyorsabban elérnek a gyártókhoz.

Ez egy igazi win-win helyzet – a gazdáknak, a gyártóknak és a forgalmazóknak is előnyös az AgrárGép Szövetség létrejötte.

– Mennyire van magyar hozzáadott érték a modern gépek mögött?

– Meglepően sok. Ha megnézünk egy korszerű vetőgépet vagy kombájnt, amit mondjuk Németországban gyártanak, akkor azt látjuk, hogy az alkatrészek jelentős része – vágóasztal, szállítókocsi, felhordó, kabin, sőt még a belső alkatrészek is – Magyarországon készültek. Gyakran a gép külföldi márkanevet visel, de a munkát, a hozzáadott értéket magyar emberek végzik. Ez egy erős háttéripart jelez, amire büszkék lehetünk.

– Mennyire tudatosak a magyar gazdák a gépvásárlások terén?

– Egyre inkább. Ma már kevesen engedhetik meg maguknak, hogy rossz döntést hozzanak. Sokkal inkább utánajárnak, kérdeznek, mérlegelnek. És nemcsak magát a gépet nézik, hanem azt is, hogyan fog az működni hosszú távon – legyen szó szervizről, oktatásról, vagy akár alkatrészellátásról.

Fotó: AXIÁL Kft.

– És mennyire használják ki a gépek tudását?

– Ez vegyes. A gépek tudása rengeteg – „annyi, mint égen a csillag”. Mi folyamatosan oktatjuk a felhasználókat.

Egy kombájn esetében például évente a vásárlók mintegy fele elküldi a kezelőjét hozzánk tanfolyamra, ahol megtanítjuk a gép használatát. De aki nem él ezzel a lehetőséggel, annak nehéz segíteni – ha valaki több százmillió forintos beruházást hajt végre, nem érdemes a képzésen spórolni.

– Mit lát, mi az idei év slágerterméke? Változik a kereslet az agrárium kihívásai, például az aszály vagy a klímaváltozás hatására?

– Egyértelműen változik. Korábban sokan a traktorra koncentráltak, ma már egyre többen keresik a minimális talajművelésre alkalmas eszközöket. Ez nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem gazdaságilag is indokolt. A vetéstechnológia is hatalmasat fejlődött: ma már digitálisan vezérelhetjük a vetőmagmennyiséget talajminőség alapján, térképadatokkal, automatizált rendszerekkel. Ezek nem csupán kényelmi, hanem termelékenységi tényezők is.

– Hova ér el a hazai gépgyártás és -forgalmazás befolyása nemzetközi szinten, például az uniós döntéshozatalban?

– Őszintén? Nem túl messzire. Bár vannak szervezetek, amelyek próbálnak lobbizni – például az európai gépgyártók szövetsége –, de kis országként a súlyunk korlátozott. Az autóiparnak sokkal erősebb a hangja. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos képviselni az ágazat érdekeit, de illúzió lenne azt hinni, hogy döntő szavunk van.

Fotó: AXIÁL Kft.

– A dél-amerikai országokban, például a Mercosur-tagállamokban, milyen helyzetben van a mezőgazdasági gépesítés?

– Ott magas a gépesítettség, ráadásul nagy területen, hatékonyan gazdálkodnak. Európából is sok gépet importálnak, a piacuk fejlődik. Csak az a kérdés, hogy Európa – és ezen belül Magyarország – tud-e ezzel a versennyel lépést tartani, vagy átadja a lehetőségeket másoknak.

– Milyen eladási számok, trendek figyelhetők meg most Magyarországon és a környező országokban?

– 2025-ben a gépeladások volumene kissé nőtt az előző évhez képest, de ezt nehéz tisztán látni az árfolyam-ingadozások és a támogatási rendszerek sajátosságai miatt. A piac továbbra is nagyon érzékeny a támogatások meglétére. És ne felejtsük el: az aszály, az ukrán gabona jelenléte, az árnyomás mind-mind komoly hatással van a beruházási kedvre.

– A végére egy gyors összegzés: tudnak a magyar gazdák alkalmazkodni ezekhez a kihívásokhoz?

– Vagy alkalmazkodnak, vagy nem érdemes mezőgazdasággal foglalkozni. Ez lehet, hogy keményen hangzik, de így van. A mi dolgunk, hogy minden időjárási körülményre felkészült gépeket kínáljunk – legyen kánikula, aszály vagy hideg. Mi itt vagyunk, a gépek itt vannak – és segítünk.

Indexkép: AXIÁL Kft.