2026 első féléve rendkívüli kihívások elé állítja a hazai tejtermelőket és sertéstartókat. Az ágazat szereplőinek már az év elején is a túlélésért kell küzdeniük, hiszen a jelenlegi piaci viszonyok mellett sokszor önköltség alatti áron tudják csak értékesíteni termékeiket. Ezzel párhuzamosan a húsmarha- és juhtartók, valamint a méh- és lótenyésztők valamivel kedvezőbb kilátásokkal tekinthetnek az év elé.
A támogatások és fejlesztési források kulcsfontosságúak maradnak az állattartók számára. A tenyésztési támogatások 2 milliárd forintos keretére idén is erős a verseny, ezért a tenyésztőknek ismételten bizonyítaniuk kell, hogy a magyar tenyészállat-előállítás megéri a ráfordítást, nemcsak szakmailag, hanem nemzetgazdasági szinten is.
Győri Zsolt, a Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesületének ügyvezetője hangsúlyozta: a támogatások, beruházási lehetőségek és állatjóléti programok nélkül a hazai tenyésztés fejlődése nem fenntartható. Hasonlóan vélekedik Antal Gábor, a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének elnöke is, aki szerint a 2026-os év a sertés- és tejpiacon különösen nehéz lesz:
a mindennapi működés is akadozhat, miközben a termelés költségei tovább emelkednek.
A telepfejlesztési pályázatokra régóta várnak a termelők. A kis- és nagy ÁTK-döntések jelentős csúszása miatt a gazdák beruházási kedve visszaesett, még akkor is, ha hosszú távon ezek nélkül nem tartható fenn a versenyképesség. A gazdálkodók jól tudják: aki leáll a fejlesztéssel, az könnyen lemaradhat a piaci versenyben.
Fotó: Shutterstock
Pozitív példa ugyanakkor a Hód-Mezőgazda Zrt. fejlesztése, amely 2025 júniusában fejezte be Európa egyik legmodernebb fejőházának építését Vajhát telephelyén. A DeLaval 60-as karusszel rendszer modern robotikai és mesterséges intelligencia megoldásai rövid idő alatt is látványos eredményeket hoztak. A vállalat további fejlesztéseket is tervez, többek között szárítótechnológia és takarmánykeverő üzem korszerűsítését.
Közben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete új szolgáltatással segíti tagjait: árfigyelőt indítottak a tenyésztőik élőállat-eladási adatai alapján, valamint fejlesztik a Wtarka nevű tenyésztési programot is, hogy az még hatékonyabban támogassa a szakmai munkát.
A méhtenyésztők számára kedvezőbb lehet az év, az érdeklődés a kiváló minőségű szaporítóanyag iránt továbbra is stabilnak tűnik. Az MMOE elnöke, Schrek Ottó egy olyan digitalizált rendszer bevezetését tervezi, amely jelentősen csökkentheti az adminisztrációs terheket, különösen a méhanyák postai értékesítése során.
Az állattenyésztés egészét érintően egyre világosabb, hogy a 2025-ös év szélsőséges időjárása nyomán a takarmányellátás biztonsága létfontosságúvá vált. Az Alföld vízhiányos régióiban jelentős terméskiesés történt, miközben a Dunántúlon jobb hozamokat tudtak elérni – ez tovább fokozta a régiós különbségeket.
A szakemberek szerint a jövőbeni siker kulcsa a tudatos gazdálkodásban, a takarmánystratégia több lábon álló megközelítésében, az öntözésfejlesztésben és az alkalmazkodóképesség növelésében rejlik. Aki nem tud vagy nem akar változtatni, az könnyen kiszorulhat a termelésből – figyelmeztetnek.
Forrás: allattenyesztok.hu
Indexkép: Shutterstock
