Az előttünk álló napokban újabb frontrendszer hoz jelentős mennyiségű esőt hazánk nyugati és északi felébe. A Baja–Miskolc vonaltól nyugatra eső területeken akár 30–50 mm csapadék is lehullhat szerda délutánig, míg keletebbre, különösen a délkeleti országrészben jóval kevesebb eső várható, sőt, helyenként szinte teljesen szárazon maradnak a területek.



Dunántúl: lehetőség és kihívás

A Dunántúl középső és nyugati területein, különösen a Bakony, a Mecsek és a környező régiók esetében a nagy mennyiségű eső komoly hatással lehet a talajviszonyokra. A 30–50 mm közötti csapadékmennyiség jelentősen hozzájárulhat a talajnedvesség szintjének feltöltéséhez, ami különösen fontos az őszi vetések – például a búza és a repce – zavartalan fejlődése szempontjából.

Ugyanakkor a hirtelen érkező, nagy mennyiségű eső hátrányokat is hordozhat: a túlságosan átázott talajok nehezítik a mezőgazdasági gépek mozgását, késleltethetik a munkálatokat, valamint megnő a talaj tömörödésének kockázata is. Azokon a területeken, ahol a vízelvezetés nem megoldott megfelelően, akár vízállásos foltok is kialakulhatnak, ami csökkentheti a növények fejlődési lehetőségeit.


talaj

illusztráció – Fotó: Shutterstock


Északi régiók: talajfeltöltődés, de havas fordulattal

Az Északi-középhegység térségében is jelentős mennyiségű esőre lehet számítani, amit a magasabban fekvő területeken estétől akár havas eső vagy hó is válthat. Ez a csapadék kedvezően hathat a talaj vízháztartására, és segíthet abban, hogy a téli időszakra megfelelő nedvességtartalommal induljanak a szántóföldek.

Azonban a hegyvidéki adottságok miatt itt is megvan a veszélye annak, hogy a víz jelentős része gyorsan lefolyik, különösen akkor, ha a talaj már telített. Ez csökkenti a csapadék tényleges hasznosulását, emellett a lehűlés következtében kialakuló fagyok veszélyt jelenthetnek a már kikelt őszi növényekre.

Alföld és délkeleti térségek: kimaradnak az áztatásból

Az ország délkeleti része – például Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megye – ezúttal jóval kevesebb csapadékra számíthat. Ezeken a területeken a jelenlegi előrejelzések alapján a talajok alig kapnak utánpótlást, ami a már így is szárazabb állapotban lévő földeken komoly gondokat okozhat.



Az őszi vetések fejlődése lassabb lehet, a kelés egyenetlenné válhat, és a tartós nedvességhiány miatt csökkenhet a tél előtti erősödés mértéke is. Itt a gazdálkodóknak érdemes külön figyelmet fordítaniuk a talajkímélő művelési módszerekre, az esetleges öntözési lehetőségek kihasználására, valamint a növényállomány rendszeres ellenőrzésére is.

Összegzés: nem egyforma az agrárhatás

Az érkező csapadék mennyisége térségenként jelentős eltérést mutat, ami azt is jelenti, hogy a mezőgazdaságra gyakorolt hatásai nem lesznek egységesek. A nyugati és északi régiókban a talajnedvesség feltöltődése előnyként jelenik meg, míg keleten és délkeleten továbbra is a szárazság elleni küzdelem lesz a fő feladat.

A gazdálkodóknak érdemes figyelemmel kísérniük az időjárási helyzet alakulását, és ennek függvényében alakítaniuk a munkálatokat, például a vetési ütemezést vagy a növényvédelmi beavatkozásokat. A talajállapot és a növények fejlettsége alapján minden térség saját stratégiát igényel, hiszen az őszi időjárás már most előrevetítheti a tavaszi terméskilátásokat.

Forrás: idokep.hu

Indexkép: Shutterstock