Botritisz

Az index terjedelmes cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy amennyiben a klímaváltozás miatt eltűnik a botritisz gomba, veszélybe kerül a tokaji aszú, az egyik leghíresebb és legfinomabb magyar bor. A botrytis cinerea gomba okozza ugyanis a szürkerothadást, ami Tokaj-Hegyalján lehetővé teszi az aszúbor készítését. A botritisz szerepe ősszel értékelődik fel, amikor a szőlőszemek aszúsodásnak indulnak. A hűvösebb éjszakák és a melegebb nappalok közötti hőingás megrepeszti a szemeket és a botritisz gomba megfertőzi a termést, ami elkezdi elveszíteni a víztartalmát.

A folyamatban, melyet nemesrothadásnak nevezünk a szőlőszemekben cukor termelődik, és ha a szemek elvesztették az összes nedveséget a folyamat véget is ér, kezdődhet a szüret, az aszúszemek szedése.

Amennyiben a klímaváltozás miatt eltűnik a botritisz gomba, veszélybe kerül a tokaji aszú, az egyik leghíresebb és legfinomabb magyar bor.

Amennyiben a klímaváltozás miatt eltűnik a botritisz gomba, veszélybe kerül a tokaji aszú, az egyik leghíresebb és legfinomabb magyar bor. Kép: Wikimedia

Tokaji történetek

Először állítólag Szepsi Laczkó Máté református lelkész készített aszúbort, aki a mai Szlovákiában található Szepsiben született. A bort Lórántffy Zsuzsanna udvari papjaként, 1631 húsvétjára készítette. Az ősaszú szőlője a sátoraljaújhelyi Oremus-dűlőben termett - ismerteti az index.hu cikke. A történet Kazinczy Ferenctől származik, aki szépapjától, Kazinczy Pétertől hallotta azt, aki a néhai fejedelemasszony birtokainak kormányzója volt. A legendák azonban attól is szépek, hogy olykor nem igazak. Szepsi Laczkó Máté persze egy már évszázadok óta létező eljárást alkalmazott. Az egykorú pöriratok beszámolnak róla, hogy a XVII. század elején már akadt olyan eljárás ami az aszúszemek után járó adó meg nem fizetése miatt indult.

Maga az aszúszőlő kifejezés Magyarországon először 1574-ben bukkant fel, Szikszai Fabricius Balázs írta le latin–magyar szótárában, de az aszú említése az ókorban is felbukkant, a karthagóiak, a görögök és a rómaiak világában - olvashatjuk az index.hu cikkében.

Először állítólag Szepsi Laczkó Máté református lelkész készített aszúbort, aki a mai Szlovákiában található Szepsiben született.

Először állítólag Szepsi Laczkó Máté református lelkész készített aszúbort, aki a mai Szlovákiában található Szepsiben született. Kép: Pexels

Botritisz nélkül

Dr. Molnár Péter, a Tokaj-Hegyalja Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Patrícius Borház birtokigazgatója az index.hu-nak beszámolt róla, hogy az utóbbi évtizedekben a termelők már több lábon állnak. Jönnek felfelé a száraz furmintok, szaporodnak a prémium márkák, és lassan egységesedik a bormarketing is. A szakember szerint szerencsére arra nincs nagy esély, hogy a klímaváltozás jelentős károkat okozzon, bár a borvidék éghajlata is változik.

"Azt szoktam mondani, Tokaj-Hegyalját az Isten fergeteges jókedvében teremtette"

- mondta az index.hu-nak dr. Molnár Péter. Az aszúsodásnak egyébként három feltétele van:

  • hűvös, párás hajnalok

  • száraz, meleg nappalok

  • és megfelelő mikroklíma

A szakember szerint szerencsére arra nincs nagy esély, hogy a klímaváltozás jelentős károkat okozzon, bár a borvidék éghajlata is változik.

A szakember szerint szerencsére arra nincs nagy esély, hogy a klímaváltozás jelentős károkat okozzon, bár a borvidék éghajlata is változik. Kép: Pexels

A szőlő cukortartalmának pedig 19-20 fok felett illik lennie. A tokaji muskotály, a hárslevelű, a furmint mind jól aszúsodik a megfelelő időjárás esetén. A megfelelő mikroklímáról a közeli Bodrog és Tisza folyók, a dűlők elhelyezkedése, és a vulkanikus kőzet gondoskodnak, a világon egyedülállóan ideális feltételeket teremtve az aszúképződéshez. dr. Molnár Péter elmondta:

"Átlagosan háromévente adódik egy kiemelkedő évjárat, azt kell megbecsülni, és abból tartalékolni az ínségesebb időkre."

A botritisz megmaradásának az is kedvez, hogy a Zempléni-hegység itteni részén a makroklíma száraz kontinentális, az északi szelek nem tudják elfújni a párát ősszel sem, és a tokaji szőlőfajták késői érésűek, valamint a tokaji talaj vízmegtartó képessége is kitűnő.

(Forrás: Index.hu)