Az idei ausztrál bozóttüzekről és a rendkívüli hőhullámokról a magyar sajtó is beszámolt. A lángok pusztítása azonban nemcsak közvetlen károkat hagyott maga után: a tűzvész következményei most újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A bozóttüzek által megbolygatott élőhelyek miatt megszaporodtak a vadkutyák és dingók haszonállatok elleni támadásai.

A januári, jelentős kiterjedésű viktóriai tüzek után a szakemberek már jelezték, hogy a természetes élőhelyek megsemmisülése további problémákat idézhet elő. A tűz által érintett térségekben működő állattenyésztők azóta egyre több esetről számolnak be: a ragadozók megjelenése gyakoribbá vált a farmokon, és a juh- valamint szarvasmarha-állomány egyre nagyobb kockázatnak van kitéve.



A lángok nemcsak a legelőket és az erdős területeket pusztították el, hanem számos védelmi infrastruktúrát is: a ragadozókat távol tartó kerítések, határoló rendszerek és egyéb létesítmények megrongálódtak vagy teljesen megsemmisültek. Ennek következtében az állatállomány védtelenebbé vált, a gazdák pedig sürgetik a helyreállítást.

Peter Star, a helyi gazdák szövetségének alelnöke, északkelet-viktóriai állattenyésztő szerint a helyzet azonnali beavatkozást igényel. Úgy véli, hogy a ragadozók kezelésére és a mezőgazdasági infrastruktúra újjáépítésére irányuló célzott beruházások nélkül az állatállományban keletkező veszteségek tovább növekedhetnek.

Mint elmondta, a bozóttüzek következtében a vadkutyák és a haszonállatok elkülönítését szolgáló kerítések jelentős része megsemmisült.

A felperzselt hegyvidéki területekről élelem után kutató ragadozók így akadálytalanul juthatnak be a gazdaságokba, ahol a juhok és a fiatal szarvasmarhák különösen veszélyeztetettek.

A gazdák szerint a támadások nemcsak pénzügyi veszteséget jelentenek, hanem komoly lelki terhet is rónak azokra, akik még mindig a tűzkárok következményeivel küzdenek. A helyreállítás elhúzódása tovább fokozhatja a vidéki közösségek bizonytalanságát.


dingo

Fotó: Pixabay

A kérdés természetvédelmi és ökológiai szempontból is összetett. Euan Ritchie, a Deakin Egyetem Vadvédelmi Ökológia és Természetvédelem tanszékének professzora hangsúlyozta: a tüzek után kiemelten fontos az emberek, a közösségek és a vadvilág egyidejű támogatása. Szerinte a megrongálódott infrastruktúra mielőbbi helyreállítása alapvető feltétele annak, hogy csökkenteni lehessen az állatállományt érő károkat, miközben a dingók természetvédelmi szerepét is figyelembe kell venni.

A szakember rámutatott arra is, hogy bizonyos térségekben a bevált, stratégiai állattartási gyakorlatok segíthetnek mérsékelni a kockázatokat. Ilyen megoldás lehet például őrző-védő kutyák vagy akár szamarak alkalmazása a legelőkön. Kutatási eredményei alapján megfelelő mértékű szakmai és anyagi támogatással olyan rendszerek alakíthatók ki, amelyek egyensúlyt teremtenek a gazdálkodás és az őshonos ragadozók jelenléte között.


A gazdaszövetség a tűzben megrongálódott kerítések gyors javítását és újjáépítését sürgeti, valamint összehangolt, régiók közötti ragadozókezelési programok kidolgozását szorgalmazza. Emellett fontosnak tartják a vadkutyák fenntartható szabályozásával kapcsolatos kutatások támogatását és a helyszíni szakmai segítségnyújtás megerősítését.

Forrás: wimmeramalleenews.com.au

Indexkép: Pixabay