A hajtatásos kertészetekben ez idő tájt palántázzák termőhelyükre a fejes salátát. Mindössze 220 hektár körüli a hazai takart termesztőfelület, ezért vélhetően eme első jelentősebb vitaminforrásából az eljövendő kora tavaszon sem tudják teljesen ellátni a piacot – írja a baon.hu

saláta

Az ország salátatermő felületének mintegy 30 százaléka Bács-Kiskun vármegyében található – fotó: pixabay.com

A kereskedelem az itthon termesztett hajtatott salátát a fogyasztás bővülésének köszönhetően már régóta importtal kénytelen kiegészíteni. Jelenleg nagyjából kétezer tonna a belső hiány, ennek kiküszöbölésére kevésbé a terület növelésére, sokkal inkább a technológia fejlesztésére lenne szükség – vélik a szakemberek.

Az ország salátatermő felületének mintegy 30 százaléka Bács-Kiskun vármegyében található. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a térségben az összetermésből való részesedés nem éri el a 20 százalékot. A vármegye kertészeteit bizonyos körülmények akadályozzák a saláta elvárható hozamának elérésében. Hajtatásban az úgynevezett kivágási százalék néhol alig éri el a 70–80 százalékot. Más gazdaságokban megközelítik a 100 százalékos arányt.

A termesztőhelyeken a technológiai folyamatok összehasonlítása során derült ki, hogy a piacképes fejes saláta kihozatala javarészt a palánták előkészítésétől függ. A kevesebb hozamot mutató kertészetek általában vásárolják a szaporítóanyagot, a sikeresebbek viszont azt is maguk termesztik.

Bacsó Mária nagykőrösi családi gazdaságában jelentős előrelépést jelentett, amikor maguk vették kézbe a palánták előállítását is.

"Évente 18–20 ezer salátát hajtatunk fóliaházban. Kezdetben vásároltuk a palántákat, de nem voltunk velük elégedettek. A rendszerint gyenge, megnyúlt növények kis részben elpusztultak, vagy csak gyengén, kis súlyban fejesedtek. Tisztában voltunk azzal, hogy a salátatermesztés teljesítménye színvonalasabb lehetne. Szaktanácsadónk, Kósa István agrármérnök egyértelműen a szaporítóanyagok minőségének javításában látta a fejlődést. Javaslatára egy nagy légterű fóliaházban berendezkedtünk a palánták termesztésére. A több mint 2000 légköbméteres fűtött termesztőtérben megfelelő körülményeket tudtunk teremteni a növények fejlődéséhez. A saláta magvait fekete falú, fordított állásba helyezett, tőzeggel töltött műanyag poharakba vetjük. Ez a technológia bevált, a termőhelyre kirakott poharakban gyökerezett növények levelei nem érintkeznek a talajjal, kisebb a mikrobiális fertőzés kockázata. Elértük a 98 százalékos kihozatalt" – számolt be a tapasztalataikról Bacsó Mária.

Kósa István véleménye szerint más kertészetek is jóval nagyobb teljesítményre lennének képesek, ha komolyabban vennék a minőségi szaporítóanyag ellőállítását. Az ahhoz szükséges nagy légterű palántanevelőket az amúgy korszerűnek mondható kertészetekben sem mindenütt tartják fontos feltételnek.

"A kicsi palántanevelőkhöz képest a nagy légterűekben szabályozhatóbb a hőmérséklet, a palánták kiültetés előtti edzése biztosítható. A tapasztalatok mindenütt azt mutatják, hogy a magas termesztőházakban lényegesen nagyobb arányban kapunk fejlett, egészséges palántákat. Mindez szakszerű, gondos többletmunkát követel a kertészektől. Ezért kényelemből sokan inkább vásárolják a palántákat, és nem költenek a korszerűsítésre. Annak ellenére sem, hogy a piacról szerzett palánták rendszerint nem olyan minőségűek, amilyeneket szeretnének gondozásba venni" – mondta a szakember.

saláta

A piacképes fejes saláta kihozatala javarészt a palánták előkészítésétől függ – fotó: pixabay.com

A fejlett, egészséges palánták előállítása csak egy fontos feltétele a hatékonyságnak. Az egész salátaidény elrontható a termesztés többi technológiai fázisainak helytelen alkalmazásával.

"A salátát speciális növénynek nevezzük, mert különösen érzékeny a termesztési hibákra. Fogalmazhatjuk úgy: fokozott figyelemmel kell kísérni igényeit, fejlődését. Ez a feltétel nem mindenütt teljesül. Sok kertész gondolja azt, hogy a növények élete pusztán termesztéstechnikai szinten is jól szabályozható. A sikerhez több kell, ilyen elengedhetetlen feltétel egyebek közt a termesztő felület állandó kultúrállapotban tartása, a talajélet kibontakozásának elősegítése, a tápanyaggal való ellátásának a módja, időzítése. Ismereteim szerint a termesztési folyamatok egészének ilyen részletes kezelése nemigen jellemző. Tehát a salátahozamok közötti különbségek hellyel-közzel a szakmai tudás meglétét vagy hiányát is jelzik" – jelentette ki Kósa István.