A nyár egyik kevésbé látványos, de annál jelentősebb jogszabályváltozása alapjaiban formálhatja át a zártkerti ingatlanok piacát Magyarországon. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a zártkerti területeket – amennyiben azt az adott település önkormányzata rendeletben engedélyezi – művelés alól kivett területként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba. Ez nemcsak az értékesítést és a hitelezést teheti egyszerűbbé, hanem a támogatásokhoz való hozzáférést is kiszélesítheti.

Mi számít zártkertnek?

A „zártkert” fogalma hivatalosan már nem létezik, de a köznyelvben és a tulajdoni lapokon máig él. A szocializmus idején a termelőszövetkezetek mellett létrehozott háztáji parcellák adták a zártkerti területek alapját, ahol a magánemberek saját zöldséget és gyümölcsöt termeszthettek. Később sok helyen kisebb épületek is megjelentek rajtuk, amelyeket nyaralóként vagy hétvégi házként használtak.

Jogi értelemben ezek külterületnek számítanak, és a beépíthetőségük szigorúan szabályozott: kisebb telken általában legfeljebb 30 m²-es épület építhető, míg a nagyobbaknál a beépíthetőség mindössze néhány százalék.

Miért népszerűek mégis?

Magyarországon mintegy 1,15 millió zártkert található, amelyek közül sok elhanyagolt állapotban van, ám egyre többen költöznek közülük állandó jelleggel ezekbe az ingatlanokba. Ennek főbb okai:

  • a természetközeliség,
  • a jóval kedvezőbb árak a belterületi lakóingatlanokhoz képest,
  • a saját gazdálkodás lehetősége,
  • valamint a lakásárak emelkedése miatti kényszer.

Nem véletlen, hogy a Balaton környékén vagy a főváros agglomerációjában sok zártkerti ingatlan ára ma már több tízmillió forintra rúg.

Miért volt nehézkes az adásvétel?

A művelés alatt álló zártkerti területekre a földforgalmi törvény szigorú szabályai vonatkoznak. Ez magában foglalta az elővásárlási joggal rendelkező földművesek értesítését (kifüggesztés), a hosszadalmas eljárásokat és a földhivatali engedélyeztetést. Az új szabályozás szerint azonban a művelés alól kivett zártkertek esetében mindezekre nem lesz szükség, így az adásvétel gyorsabbá és átláthatóbbá válik.

Új lehetőségek a hitelpiacon

Az egyik legnagyobb változás, hogy a bankok számára is könnyebben elfogadható fedezetté válhatnak ezek az ingatlanok. A művelés alól kivett zártkertek épületei akár lakó- vagy üdülőingatlanként is nyilvántartásba kerülhetnek, ami előfeltétele a lakáshitelek és családtámogatások igénybevételének. Ezáltal a zártkerti ingatlanok értéke is jelentősen növekedhet.

Mire kell figyelni a vásárlásnál?

Az érdeklődőknek érdemes előzetesen ellenőrizniük:

  • a tulajdoni lap szerinti besorolást,
  • hogy az adott település engedélyezi-e a művelés alól való kivonást,
  • a helyi építési szabályzatot (HÉSZ),
  • valamint a bank hitelezési feltételeit.

Fordulópont a piacon

A jogszabályváltozás akár az év ingatlanpiaci fordulópontját is jelentheti. Az átminősítés egyszerűbbé válásával a zártkerti telkek – különösen a frekventált térségekben – felértékelődhetnek, miközben a kevésbé keresett régiókban továbbra is olcsóbb alternatívát kínálnak a lakhatásra vágyóknak.

Forrás: money.hu

Indexkép: Shutterstock