Komposztálsz? Nagyon jól teszed! A komposztálás ugyanis a háztartásunkban keletkező szerves hulladékok legtermészetesebb felhasználási módja, amivel csak nyerhetsz. De csak akkor, ha tudod, mit nem szabad beletenned. Ugyanis ha hibázol, pontosan az ellenkező hatást érheted el, mint szeretted volna!
Ez soha ne kerüljön a komposztba!
Van, amivel jót teszel, de sajnos van, ami kifejezetten árt a növényeidnek, így át kell gondolni, mi kerülhet a komposztba, és mit nem szabad beletenni.
- Soha ne kerüljön olyan anyag a komposztba, amelyik nem bomlik le! Ne tegyél bele fémet, műanyagot, sőt, olyan anyag se kerüljön bele, ami habár lebomlik, de előtte vegyszerrel kezelték, mint például az újságpapírt.
- A beteg növényi részek se kerüljenek a komposztba, ha ugyanis belekerülnek, meg fogják fertőzni a keletkező humuszt, így ártani fogsz a növényeidnek!
- Csak növényevő állatok trágyája kerülhet a komposztba, húsevőké nem, mivel azok a salakanyagok olyan kórokozókat és parazitákat tartalmaznak, amelyek veszélyesek ránk nézve.
- Éppen ezért sem hús, sem állati zsiradék, sem tej nem kerülhet a komposztba. Ráadásul ezek nagyon lassan bomlanak le, és közben vonzzák a különféle rágcsálókat és rovarokat is, úgyhogy mindenképp kerüld ezeknek a komposztba kerülését.
- A gyomnövények képesek gyökeret ereszteni a komposztban, és kikerülve a kertbe, elnyomják majd a növényeket. Különösen károsak a gyomok a komposztban, ha gyomirtóval kezeltük őket.
- Örök kérdés, hogy a dió és a diófa levele belekerüljön a komposztba, vagy inkább ne. Ha nem egészéges, akkor természetesen nem kerülhet bele. Egyébként a diót és a levelét is csak kis mennyiségben szabad beletenni a komposztba, mert a benne lévő kémiai anyag, a juglon, egyes növényekre nézve mérgező.
Így kezdj neki a komposztálásnak
Amennyiben még nem komposztálsz, azt javasoljuk, vágj bele mihamarabb! Így amellett, hogy környezetbarát módon tudod a szemeted nagy részét felhasználni, a komposzt segítségével javított a talaj minőségét, a növényeid pedig kellő mennyiségű tápanyaghoz jutnak hozzá.
Ehhez először is szerezz be egy jól zárható edényt, amelybe a konyhai hulladékok kerülnek. Állati eredetű hulladék soha ne kerüljön a komposztba, viszont belekerülhet zöldség, gyümölcs, virág, sőt, akár teafű és kávézacc is, de a déli gyümölcsök héját inkább csak alapos mosás után tegyük bele. Ezután alakítsuk ki a kerti komposztálót. Ehhez válasszunk egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet. Ne legyen túl közel a házhoz, mert sok rovart fog vonzani, de túl távol se, hogy belátható időn belül el tudjunk jutni hozzá az újabb adag komposztálni valóval.
Fontos, mi kerül a komposztba. Fotó: Shutterstock
Ha nem szeretnénk túl sok időt rászánni, akkor négy cölöpöt verjünk le és feszítsünk köré egy dróthálót. De akár raklapokat is rögzíthetünk egymáshoz, abból is kiváló komposztláda lesz.
A komposztba nyugodta kerüljön bele a konyhai komposztáló tartalma, a fűnyírás során keletkezett hulladék, az apróra vágott ágak, gallyak, lehullott levelek. A tetejét pedig zárjuk le földdel.
Így érik be a leghamarabb a komposzt
Azért, hogy minél hamarabb beérjen a komposzt, tenni kell. A komposzt ugyanis igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb jön el a várva várt, jó minőségű termőföld. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudjuk ellenőrizni, hogy jó úton járunk-e. Figyelni kell a szagára is, a hiedelmekkel ellentétben ugyanis a jó komposzt nem büdös!
A komposzt érési folyamatának első szakasza három-négy hónapig tart. Ez alatt a komposztba került anyagok az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 Celsius-fokra melegednek fel, így elpusztulnak bennük a káros mikrobák. A komposzt második érlelési szakasza 6-7 hónap alatt fejeződik be. Ekkor az alsó réteg előbb érik meg, ezért ezt már jóval korábban fel lehet használni.
Mindenkinek jó komposztálást kívánunk és persze bőséges termést!
