A NAK és a MAGOSZ Országjárás programsorozatának első zalai állomására 2026. február 16-án került sor Tótszerdahelyen, a Fedák-kúriában. A fórum iránt jelentős érdeklődés mutatkozott: a térség gazdálkodói szép számban vettek részt az eseményen, ahol piacokról, földforgalmi változásokról, támogatási aktualitásokról és az agrárium jövőképéről esett szó.
Hiteles információk a gazdáknak
Az előadók a program előtt sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a rendezvény házigazdájaként Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala vármegyei elnöke előre bocsátotta: az agrárfórum célja, hogy hiteles szakmai információval lássa el a gazdálkodókat.
– Az országos agrárfórum-sorozat már elindult, minden megyét felkeresnek a hozzáértő szakemberek. Zala vármegyében ez az első állomás Tótszerdahelyen, majd Pacsán és Nemespátrón folytatjuk – mondta.
Sabján Krisztián kitért az agrárpetíció jelentőségére is. Hangsúlyozta: ez nem csupán gazdálkodói ügy, hanem társadalmi kérdés is, hiszen az egészséges élelmiszerhez való hozzáférés minden család számára alapvető érdek. Emellett fontos szempont a támogatások megőrzése, különösen az idősebb, 65 év feletti gazdálkodók esetében, akik továbbra is aktívan dolgoznak és tudásukat adják át a fiatal generációnak.
– A kamara feladata az információátadás és a tagság segítése. Ezért is nagy jelentőségű, hogy a szakmai vezetők személyesen jöttek el a zalai gazdákhoz – tette hozzá.
A résztvevőket Sabján Krisztián, a NAK vármegyei szervezetének elnöke köszöntötte – Fotó: NAK
Támogatási kihívások és brüsszeli fellegek
Dr. Szabó Balázs, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az agrártámogatási aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte: a 2025-ös év viszontagságos időszak volt a magyar agrárium számára.
– Az éghajlatváltozás, a világpiaci folyamatok és az állat- és növénybetegségek egyaránt komoly kihívás elé állították az ágazatot – fogalmazott.
A helyettes államtitkár szerint a kormány célja egyértelmű: biztosítani kell a gazdák likviditását és termelési lehetőségeit, minden rendelkezésre álló támogatáspolitikai és szabályozási eszközzel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai agrárium felett „baljós fellegek” gyülekeznek. A 2028 utáni uniós költségvetési javaslat a közös agrárpolitika forrásainak csökkentését és szerkezeti átalakítását vetíti előre.
– Nem pusztán a forráscsökkenés a probléma, hanem az, hogy egy kiszámíthatatlan struktúrába kényszerítenék az ágazatot. A kormány teljes mellszélességgel a gazdák mellett áll – hangsúlyozta.
Dr. Szabó Balázs arra is rámutatott, hogy az elmúlt évek 80 százalékos nemzeti társfinanszírozása látványos eredményeket hozott: a magyar agrárexport több mint 70 százaléka ma már feldolgozott termék, ami erősíti az exportképességet és a hozzáadott értéket.
Új piacok, rugalmasabb földszabályozás
Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára és a NAK alelnöke „Piacaink, földjeink, jövőképünk” címmel tartott előadást. Három fő témakört érintett: a piacokat, a földforgalmi szabályozás változásait és a jövő kilátásait.
Elmondta: a magyar élelmiszerexport 80 százaléka jelenleg az Európai Unió piacaira irányul, miközben ezek a piacok egyre inkább telítődnek – például az ukrán vagy brazil import miatt. Ezért nyitni kell új irányokba.
– Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, Észak-Afrika és a Balkán komoly lehetőségeket tartogat. Ebben a kamara komoly munkát végzett – mondta.
Szó esett a januártól életbe lépett földforgalmi módosításokról is. Az adásvételek terén finomhangolás történt, a haszonbérleteknél pedig rugalmasabb rendszer lépett életbe, amely nagyobb mozgásteret biztosít a bérbeadóknak, különösen a családon belüli bérbeadás esetében.
Dr. Cseh Tibor András külön kiemelte az állateledel-export jelentőségét, amely ma már az élőállat- és gabonaexportot is meghaladja értékben, és jelentős felvevőpiacot biztosít a magyar gabonatermelőknek. Ugyanakkor figyelmeztetett: a klímaváltozás és az újonnan megjelenő állatbetegségek nagyobb gazdálkodói fegyelmet és alkalmazkodást követelnek.
Ifjú gazdák és gazdaasszonyok lendületben
A fórumon bemutatkozott a Zala Vármegyei Ifjú Gazda Tagozat és a Gazdaasszonyok Zala Vármegyei Gazdaköre is.
Korosa-Bak Petra, a Zala Vármegyei Ifjú Gazda Tagozat elnöke elmondta: januárban vette át a vezetést, és céljuk az ifjú gazdák aktivizálása.
– Jelenleg 32 főből áll a csapat, de szeretnénk bővíteni a kört, ugyanakkor a minőségi szakmai munka a legfontosabb – hangsúlyozta. Hozzátette: az ifjú gazdák kulcsszerepet játszanak a generációváltásban és a gazdaságok jövőjének biztosításában.
Dencsné Vincze Kinga, a Gazdaasszonyok Zala Vármegyei Gazdakörének elnöke arról beszélt, hogy a januári tisztújítás óta megújult lendülettel dolgoznak. Havi rendszerességgel szerveznek szakmai, közösségi és karitatív rendezvényeket, igazodva az országos tagozat irányvonalához, de a megyei sajátosságokra koncentrálva.
Közös gondolkodás a jövőről
A tótszerdahelyi fórum világossá tette: a gazdálkodók számára kulcskérdés a kiszámítható támogatáspolitika, az új exportpiacok megtalálása és az ágazat alkalmazkodóképességének erősítése. Az Országjárás programsorozat további zalai állomásai – Pacsán és Nemespátrón – hasonlóan aktuális és stratégiai kérdéseket járnak majd körbe, a gazdák és a szakpolitika közvetlen párbeszédének jegyében.
Indexkép: NAK Zala Vármegyei Szervezet/Balassa Éva
_fill_540x300_0.jpg)
