Sokan édesvízi medúzára gyanakodtak, hiszen a Craspedacusta sowerbyi faj valóban előfordulhat hazánkban, főként bányatavakban. A bejelentések alapján azonban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei megvizsgálták a begyűjtött mintákat, és kiderült:

nem medúzáról van szó, hanem árvaszúnyogok tojáscsomóiról.


Mi is az a kocsonyás képlet?

A nőstény árvaszúnyog tojásrakáskor hosszú, nyálkás tokba helyezi petéit. Ez a kocsonyás burok a vízben gyorsan megduzzad, védi a petéket a kiszáradástól, a mechanikai sérülésektől és a ragadozóktól, sőt, táplálékul is szolgál a kikelő lárváknak. A peték apró gyöngysorként helyezkednek el a tokban, amelyet a nőstény többnyire a vízfelszínre vagy vízinövényekhez, kövekhez, hínárhoz rögzít.

Miért látjuk most tömegesen?

Az idei árvaszúnyog-rajzás az elmúlt 30 év legintenzívebbje, a Balaton hullámzása és áramlása pedig a ritkán tapasztalt tömeges megjelenéshez vezetett. Így fordulhatott elő, hogy sokan a vízben lebegő, áttetsző tojáscsomókat „balatoni medúzaként” azonosították.



Veszélytelen jelenség

A szakirodalmi adatok és a vizsgálatok alapján

a jelenségnek nincs káros hatása az emberi egészségre.

Bár látványa szokatlan, az árvaszúnyog tojáscsomója a következő generáció születésének előjele, a Balaton természetes ökológiai folyamataiban fontos szerepet tölt be.

A Kutatóintézet köszönetet mondott a bejelentőknek, akik segítettek tisztázni a félreértést, és hangsúlyozták: a Balaton élővilága számos érdekességet tartogat, amelyeket érdemes megismerni, mielőtt megriadnánk tőlük.

Forrás és indexkép: Balaton Science Facebook-oldal