Mindeközben a méztermelés országos szinten elmaradt a várakozásoktól, miközben újabb környezeti és növényvédelmi kockázatok is felszínre kerültek – derült ki az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 2024-2025 Környezetterhelési Monitoringvizsgálat című kiadványából.

Időjárás és atka: kettős nyomás a méhcsaládokon

Az idei vizsgálatok egyik legfontosabb megállapítása, hogy a téli méhpusztulások kialakulásában jelentős szerepet játszottak a 2024-ben tapasztalt szélsőséges időjárási körülmények. Ezek a hatások kedvezőtlenül befolyásolták a méhcsaládok felkészülését a télre, gyengítve azok ellenálló képességét.

A problémát tovább súlyosbította, hogy az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) elleni védekezés során több esetben technológiai hiányosságokat tártak fel. A feltárt hibák nem csupán az alkalmazott készítmények hatékonyságát érintették, hanem a védekezési gyakorlat és a méhészek felkészültségének eltéréseire is rámutattak. Külön figyelmet kapott a kumafosz hatóanyaggal szembeni rezisztencia kialakulásának gyanúja, amelynek vizsgálata még nem zárult le, ugyanakkor a nemzetközi szakirodalom alapján a probléma valós kockázatot jelenthet a jövőben.

Gyenge mézhozamok és torz piaci helyzet

Az elmúlt év nemcsak a méhpusztulások miatt maradt emlékezetes. A méztermelési eredmények országos szinten messze elmaradtak a megszokottól. 2025-ben sajátos helyzet alakult ki: számottevő mézhozamot szinte kizárólag a nyugati vármegyékben sikerült elérni, miközben az ország nagy részén a méhészek számára legfeljebb a napraforgó jelentett némi reményt.

A gyenge termelés nemzetközi szinten is jellemző volt, ami ugyan az árak emelkedéséhez vezetett, ám ezek még így sem érték el az öt évvel korábbi szinteket. A piaci bizonytalanság tehát továbbra is fennmaradt, különösen a kisebb és közepes méhészetek számára.

Vegyi szennyezések és illegális szerek nyomai

A kémiai vizsgálatok riasztó tendenciákra világítottak rá. A lépek, viaszkorongok és műlépek szennyezettsége tovább növekszik, és egyre gyakrabban mutathatók ki olyan hatóanyagok, amelyek illegális készítményekhez köthetők. A viasz feldolgozása során a végtermékben gyakran jelennek meg raktári kártevők elleni szerek maradványai, például viaszmoly elleni hatóanyagok.

Mindez komoly kockázatot jelenthet a frissen beműlépezett méhcsaládok számára, ahol rendellenes viselkedés, gyengülés vagy akár pusztulás is megfigyelhető lehet.

Repceméz és az acetamiprid kérdése

Az elmúlt évek egyik visszatérő problémája volt a repcékben alkalmazható rovarölő szerek számának csökkenése, ami egyoldalú növényvédelmi gyakorlatot eredményezett. Ennek mellékhatásaként több esetben emelkedett a repcemézek acetamiprid-tartalma.

A hatóságokkal folytatott egyeztetések és a permetezési szabályok szigorítása átmeneti javulást hozott, ugyanakkor a 2025-ben vizsgált kereskedelmi tételek egy részében ismét növekvő koncentrációkat mértek. Ez arra utal, hogy a probléma továbbra sem tekinthető lezártnak.

Méhmérgezés Bugacon: tiltott hatóanyagok nyomában

2025-ben hivatalosan egy méhmérgezési esetről érkezett adat, amely Bugac térségében történt. A kaptárak előtt tömeges méhpusztulást és görcsös testtartású egyedeket találtak. A vizsgálatok során a méhekben klotianidin és tiametoxam jelenlétét mutatták ki – olyan hatóanyagokét, amelyek 2008 óta tiltottak.

Bár a szennyezés pontos forrását nem sikerült egyértelműen azonosítani, a vizsgált gabonatáblák egyikében a megengedettnél magasabb lambda-cihalotrin-szintet mértek, ami szabálytalan növényvédelmi beavatkozásra utal. A méhészek tájékoztatása ugyanakkor hiányos maradt, ami tovább növeli az ágazaton belüli feszültségeket.

Bizalom és átláthatóság nélkül nincs megoldás

A vizsgálatok összképe egyértelműen jelzi: a hazai méhészet egyszerre küzd biológiai, környezeti, technológiai és piaci kihívásokkal. A hatékony védekezéshez nemcsak korszerű módszerekre, hanem átlátható hatósági eljárásokra és naprakész információkra is szükség lenne.

A szakemberek szerint a jövő kulcsa a megelőzésben, az oktatásban és a szigorúbb ellenőrzésben rejlik – különben a méhészetek veszteségei tovább növekedhetnek, ami nemcsak az ágazatot, hanem a teljes agrár-ökoszisztémát is veszélyezteti.

Forrás: OMME

Indexkép: Pexels