Egész évben dolgozik, metszi a gyümölcsöst, gondozza a vetést, vagy éppen drága pénzen megvásárolta az új munkagépet, majd egy reggel arra ébred, hogy a termést leszüretelték mások, az akkumulátoroknak pedig lába kélt. Ismerős a helyzet? A düh ilyenkor természetes és elemi erejű. Ám a magyar büntetőjog ingoványos talaj: egy rossz mozdulat, egy hirtelen felindulásból elkövetett pofon, vagy egy "okosba" bekötött áramvezeték miatt könnyen fordulhat a kocka.

jog

Fotó: Agroinform.hu

A jogos védelem: Illúziók és a valóság

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) az elmúlt években sokat változott, és a közhiedelemmel ellentétben ma már szélesebb körben engedi meg a tulajdon védelmét, mint régen. Sokan még mindig a régi reflexek szerint gondolkodnak („ha megütöm a tolvajt, engem csuknak le”), de a törvény ma már kimondja: nem büntethető az a cselekmény, amely a saját, illetőleg mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Ez jól hangzik, de mit jelent a gyakorlatban, a kukoricás szélén állva, zseblámpával a kézben?

A kulcsszó a támadás. Jogos védelemről kizárólag akkor beszélhetünk, ha a támadás (a lopás, a rongálás vagy a ránk támadás) éppen folyamatban van, vagy közvetlenül fenyeget.

  • A "most történik" szabály: Ha éppen pakolják a fát az utánfutóra, ön odaléphet, és megakadályozhatja, hogy elvigyék. Alkalmazhat fizikai erőt, hogy visszatartsa a tolvajt, vagy kivegye a kezéből a saját tulajdonát, amíg a rendőrség kiérkezik.

  • A "már megtörtént" csapda: Ha reggel veszi észre a lopást, vagy a kocsmában hallja vissza, hogy ki volt a tettes, és elmegy hozzá visszaszerezni az árut, az már nem jogos védelem. Az időzítés kritikus: a támadás lezárulta után fellépni már tilos.

Sokan tévednek abban is, hogy bármilyen eszközt bevethetnek. Bár a törvény engedékenyebb lett (bizonyos esetekben, például éjjel, fegyveresen vagy csoportosan elkövetett behatolásnál nem kell mérlegelni, hogy az elhárítás arányos-e a támadással), az emberi élet kioltása a puszta vagyontárgy védelme érdekében továbbra sem megengedett főszabályként. Ha valaki egy zsák krumpliért menekül, nem lehet hátbalőni. Az élethez való jog erősebb, mint a tulajdonhoz való jog – még akkor is, ha ez a gazdák igazságérzetét sokszor sérti.

A legnagyobb csapda: Az önbíráskodás

A gazdák körében talán ez a leggyakoribb bűncselekmény, amit – paradox módon – az igazságérzetük hajt. A Btk. szerint aki „a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön”, bűntettet követ el. Ez alapesetben is 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Ez az a pont, ahol a legtöbben elcsúsznak. Vegyünk néhány tipikus példát, ami már bűncselekménynek számít a gazda részéről:

1. A "megleckéztetés": Elkapja a tolvajt a földjén. A tolvaj megadja magát, felteszi a kezét, nem támad. A gazda dühe azonban nem csillapodik, és "nevelő célzattal" megveri, vagy megalázó helyzetbe hozza. Mivel a támadás (a lopás) már nem tartott, és a tolvaj nem jelentett fenyegetést, ez testi sértés vagy garázdaság.

2. Az adósságbehajtás: Tudja, hogy a szomszéd faluban élő "Józsi" lopta el a gázolajat, de a rendőrség nem talál bizonyítékot. A gazda átmegy hozzá, és mivel nincs nála a gázolaj, fenyegetéssel elhozza a láncfűrészét vagy a tévéjét „zálogba”, amíg Józsi nem fizet. Ez tankönyvi példája az önbíráskodásnak.

3. A személyi szabadság megsértése: A tetten ért tolvajt bezárja a fészerbe, a pincébe vagy a kutyakennelbe órákra, "hogy gondolkodjon", és nem hívja azonnal a hatóságot. Ez súlyos bűncselekmény.

Ha ilyen helyzetbe keveredett, és a jogos védelmi helyzet tisztázása bonyolultnak tűnik, azonnal szakemberhez kell fordulni. Egy tapasztalt büntetőjogi ügyvéd képes lehet bizonyítani, hogy cselekménye menthető felindulásból történt, vagy hogy a védekezés még a jogos határokon belül maradt.

Fegyverek, vasvillák és kutyák: Mit szabad használni?

A mezőgazdaságban minden kézre eső eszköz fegyverré válhat: kasza, fejsze, vasvilla. De sok gazda vadász is, így lőfegyverrel is rendelkezik.

Lőfegyver használata: Ez a legszigorúbb kategória. A vadászfegyverét kizárólag vadászatra, a sportfegyverét sportolásra használhatja. Vagyonvédelemre használni (még csak fenyegetőleg elővenni is) szigorúan tilos, kivéve a végszükség esetét, amikor az élete forog közvetlen veszélyben. Ha a tolvajra ráfogja a puskát, azzal nemcsak a fegyvertartási engedélyét veszíti el örökre, de a fegyveres elkövetés miatt súlyosabb büntetésre is számíthat, mint maga a tolvaj.

Kutyák: A birtokot őrző kutya jogszerű védelmi eszköz, amennyiben a kerítésen belül tartózkodik, és a kerítés alkalmas a kutya benntartására. Ha a tolvaj bemászik a zárt területre, és a kutya megharapja, az általában a tolvaj kockázata (feltéve, ha van "Harapós kutya" tábla, ami figyelmeztet). Azonban, ha a kutya kiszökik, mert rossz a kerítés, és az utcán harap meg egy járókelőt – vagy akár a menekülő tolvajt –, azért a gazda felel. Ez lehet gondatlanságból elkövetett testi sértés, de akár foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is, ha például a kutya tartása a telep őrzésének része.

Villanypásztorok és a "házi tuning": Gyakori rémtörténet, és sajnos a valóságban is előfordul, hogy a gazda megelégeli a sorozatos lopásokat, és a szabványos villanypásztor helyett közvetlenül a 220 Voltot vezeti a kerítésbe, vagy a fémhuzalba. Ezt soha, semmilyen körülmények között ne tegye! Ha a tolvaj – vagy ami még rosszabb, egy labdáért bemászó gyerek vagy egy gombászó – hozzáér és meghal, a gazdát több emberen elkövetett emberölésért, vagy halált okozó testi sértésért fogják felelősségre vonni. Nem hivatkozhat arra, hogy "magánterület". A villanypásztornak szabványosnak, tanúsítvánnyal rendelkezőnek kell lennie, amely nem okoz sérülést, csak kellemetlen áramütést, és kötelező a figyelmeztető táblák kihelyezése.

Kamerák a földeken: Bizonyíték vagy újabb per?

A technológia fejlődésével egyre több gazda szerel fel vadkamerákat vagy komplex biztonsági rendszereket a telephelyre. Itt a büntetőjog és az adatvédelmi jog (GDPR) ütközik, ami sok fejfájást okoz.

  • A főszabály: Magánterületen (pl. zárt udvar, bekerített telephely) lehet kamerázni vagyonvédelmi céllal, de közterületet (az utcát a kapu előtt, a szomszéd földjét) nem figyelhet meg a kamera.

  • A bizonyíték: Ha a kamera rögzíti a lopást, de a kamera "feketén" volt felszerelve, felhasználható-e a felvétel a büntetőeljárásban? A jó hír az, hogy a magyar bírói gyakorlat a büntetőügyekben általában a szabad bizonyítás elvét követi. Ez azt jelenti, hogy a bíró mérlegelheti a felvételt akkor is, ha az adatvédelmi szempontból aggályos, mondván: a bűncselekmény felderítése nyomósabb közérdek, mint a tolvaj képmáshoz való joga.

  • A kockázat: Ugyanakkor nem árt az óvatosság. Ha a felvételt kiteszi a Facebookra "Ismeritek ezt a tolvajt?" címmel, mielőtt a rendőrséghez fordulna, a tolvaj (vagy az adatvédelmi hatóság) pert indíthat ön ellen személyiségi jogok megsértése és rágalmazás miatt. A felvételeket tehát csak a hatóságnak adja át!

Cselekvési terv: Mit tegyen, ha tetten éri a tolvajt?

Hogy ne csak a tilalmakról beszéljünk, nézzük meg a jogszerű, hatékony cselekvési tervet, amit a jogszabályok is támogatnak. A Büntetőeljárási törvény ugyanis minden állampolgár számára biztosítja az elfogás jogát.

1. Felszólítás: Határozottan, de távolságot tartva szólítsa fel a cselekmény abbahagyására.

2. Visszatartás: Ha a tettes menekülni próbál, fizikai erővel visszatarthatja a rendőrség megérkezéséig. Ez nem verést jelent, hanem lefogást, földre vitelt, kulcsok elvételét az autójából. Fontos az arányosság: ha a tolvaj nem tanúsít ellenállást, tilos bántalmazni. Ha viszont támad, életbe lép a jogos védelem (ütésváltás is megengedett lehet).

3. Azonnali bejelentés: Az elfogással egyidőben (vagy ha egyedül van, közvetlenül utána) értesíteni kell a hatóságot (112). A késlekedés gyanús lehet.

4. Nyomhagyás: Ne takarítson össze a helyszínen! Ne simítsa el a keréknyomokat, ne dobja ki a tolvaj által hátrahagyott csikket, szemetet, szerszámot. Ezek mind DNS-minták és bizonyítékok lehetnek.

Konklúzió: Ne kockáztassa a szabadságát!

A mezőgazdasági vagyonvédelem tipikusan az a terület, ahol az érzelmek könnyen felülírják a józan észt. Egyetlen mázsa búza, egyetlen raklap műtrágya vagy egy láncfűrész sem ér annyit, hogy ön éveket töltsön rács mögött, távol a családjától és a gazdaságtól, amit felépített.

Mégis, a bíróságokon túl gyakran látunk olyan vádlottakat, akik eredetileg sértettek voltak. Becsületes emberek, akik egy pillanatra elvesztették a fejüket, vagy rosszul mérték fel a jogaikat.

Ha ön ellen indult eljárás garázdaság, testi sértés, személyi szabadság megsértése vagy önbíráskodás gyanúja miatt egy ilyen szituációt követően, ne próbálja "józan paraszti ésszel", ügyvéd nélkül megoldani a védekezést. A jogi szakkifejezések (szükségesség, arányosság, ijedtség, menthető felindulás) pontos ismerete és a megfelelő védekezési stratégia dönthet a szabadságáról.

jog

 Fotó: Agroinform.hu

A cikket Dr. Jelenek János büntetőjogi ügyvéd írta. Amennyiben hasonló ügyben érintett, vagy kérdése van a jogos védelem határaival kapcsolatban, keressen bizalommal!