Vidékfejlesztés Magyarországon – A VP és a KAP Stratégiai Terv szerepe

A Vidékfejlesztési Program és a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve együttesen olyan komplex fejlesztési lehetőségeket biztosítanak, amelyek kiemelten szolgálják a vidéki életkörülmények javítását, elősegítik a mezőgazdasági ágazat fenntartható működését, valamint hozzájárulnak a magyar agrárium versenyképességének fokozásához.

Ezeknek a programoknak az eredményessége nem kizárólag gazdasági mutatókkal mérhető, hanem jól tükröződik a vidéki közösségek megerősödésében, a fiatal gazdák egyre aktívabb részvételében, valamint abban is, hogy a mezőgazdasági szereplők egyre inkább felkészülten reagálnak a klímaváltozás hatásaira, a piaci kihívásokra és az energiaárak ingadozására. A kormány által biztosított, rekordnak számító 80 százalékos társfinanszírozás lehetővé tette, hogy a rendszerváltás óta a legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési program valósuljon meg a Vidékfejlesztési Program keretében.

2023 és 2025 közötti hároméves időszakban a VP és a KAP Stratégiai Terv által bevezetett új agrártámogatási szabályok egyidejűleg, párhuzamosan érvényesülnek – fotó: Agrármarketing Centrum

Mi az a Vidékfejlesztési Program, és hogyan alakultak forrásai az elmúlt években?

A Vidékfejlesztési Program a Közös Agrárpolitika egyik alappillére, mely jelentős támogatást nyújt a magyar vidék és agrárium fejlődéséhez. A Vidékfejlesztési Program (VP) az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának második pilléreként működő támogatási rendszer, amely a 2014–2022-es időszakban kiemelt szerepet játszott a hazai vidéki térségek fejlesztésében. A program célja a vidéki életminőség javítása, a mezőgazdasági vállalkozások fejlődésének elősegítése, valamint a vidéken élők megélhetési lehetőségeinek bővítése volt.

A vidékfejlesztési támogatás uniós (83%) és hazai (17%) társfinanszírozás keretében valósult meg, 2020 végéig 1 415,5 milliárd forint forráskerettel. A magyar kormány 2021-ben úgy döntött, hogy a 2021–2027-es időszakra a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80%-ra emeli, aminek köszönhetően a VP keretösszege 2 942,8 milliárd forintra nőtt.

2022 november 7-én az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervét, amely a hazai társfinanszírozással együtt 5 393 milliárd forintnyi forrás biztosítását teszi lehetővé. Ennek köszönhetően a vidékfejlesztési támogatások biztosítása folyamatos marad. A 2023 és 2025 közötti hároméves időszakban a VP és a KAP Stratégiai Terv által bevezetett új agrártámogatási szabályok egyidejűleg, párhuzamosan érvényesülnek.

60 ezer négyzetméternyi korszerű gombaház létrehozásával a hazai gombatermesztés is lendületet kapott – fotó: Agrármarketing Centrum

A Vidékfejlesztési Program (VP) célrendszere hat kiemelt prioritás mentén épül fel, amelyek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vidéki térségek fejlődését szolgálják.

A Vidékfejlesztési Program célkitűzései:

• A tudásátadás és az innováció ösztönzése, különös tekintettel az agrárium és az erdőgazdálkodás modernizációjára
• A mezőgazdasági üzemek versenyképességének fokozása
• Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának előmozdítása, állatjólét és kockázatkezelés
• A mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása
• Erőforrás-hatékonyság növelése, éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságok támogatása
• A gazdasági fejlődés előmozdítása, a helyi fejlesztések elősegítése

Több mint 54 ezer mezőgazdasági beruházás részesült támogatásban a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében, amely jelentős lendületet adott az agrárium megújulásának – fotó: Agrármarketing Centrum

Mi valósult meg eddig?

• Magyarország több mint 2 942 milliárd forint uniós és hazai forrást használhatott fel.
• Ebből közel 400 ezer pályázat kapott támogatást.
• A legtöbb pénzt (63%) beruházásokra (pl. gépvásárlás, üzemfejlesztés) és területalapú támogatásokra (33%) (pl. állattartás, növénytermesztés) fordították. A fennmaradó 4% egyéb jellegű kifizetés volt.

Az élelmiszeriparban 1300 feldolgozó üzem fejlődhetett több mint 310 milliárd forint támogatással – fotó: Agrármarketing Centrum

Milyen eredményeket hozott eddig a VP?

A Vidékfejlesztési Program eddig több tízezer beruházást, élelmiszeripari fejlesztést és infrastrukturális javítást támogatott, milliók életminőségét javítva.

• Több mint 54 ezer mezőgazdasági beruházás részesült támogatásban a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében, amely jelentős lendületet adott az agrárium megújulásának.
• Az élelmiszeriparban 1300 feldolgozó üzem fejlődhetett több mint 310 milliárd forint támogatással, ami hozzájárult a hazai élelmiszerellátás stabilitásához és az energiaár-ingadozásokkal szembeni ellenállóképességhez. Ennek köszönhetően a magyar fogyasztók egyre több hazai gyártású, korszerű és egészséges élelmiszert találnak az üzletekben. A támogatások különösen jelentősek voltak a cukor-, hús- és tejipar, valamint a péküzemek fejlesztése terén.
• Helyi fejlesztések terén 2458 önkormányzat kapott forrást többek között utak, piacok és szennyvízkezelési rendszerek fejlesztésére. Az elmúlt időszakban közel 300 helyi piac újult meg országszerte, így csaknem minden tizedik településen jobb körülmények között találkozhatnak a termelők és a vásárlók.
• A külterületi úthálózat fejlesztésében is fontos szerepet játszott a VP: több mint 800 projekt indult, összesen 190 milliárd forint értékben. Ennek eredményeként 1266 km hosszúságban újultak meg földutak és közutak önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben, amelyek több mint 700 települést és 2,2 millió vidéken élőt érintenek.
• A mezőgazdaság öntözésének fejlesztése szintén figyelemre méltó: több mint 32 ezer hektár öntözött területtel bővült az ország, emellett régi infrastruktúrák is megújultak. A korszerű öntözőrendszerek bevezetésével érintett területek nagysága elérte a 41 ezer hektárt, ami megközelíti Debrecen közigazgatási területét.
• Az erdősítési program eredményeként 28 ezer hektárnyi új erdő jött létre, amely számos élőlénynek – köztük beporzóknak is – biztosít természetes élőhelyet. A Településfásítási Program keretében öt ütem alatt összesen 61 000 sorfát ültettek el közel 2000 településen, ehhez a VP 2,85 milliárd forint támogatást nyújtott.
• A méhészet területén több mint 4400 kedvezményezett kapott támogatást, amely csaknem félmillió méhcsaládot érintett. A támogatások hozzájárultak a méhcsaládok egészségéhez, stabil fejlődéséhez és ellenállóképességéhez, ami közvetve az ökoszisztéma szolgáltatások javulását is elősegíti.
• A megújuló energetikai fejlesztések 91 százalékát napelemes beruházások tették ki, ennek révén mintegy 9000 gazdaság és vidéki háztartás kezdett el megújuló energiát használni. Az így megtermelt energia éves szinten közel 280 ezer háztartás villamosenergia-fogyasztásának felel meg.

A méhészet területén több mint 4400 kedvezményezett kapott támogatást – fotó: Agrármarketing Centrum

Támogatott területek és célok

A Vidékfejlesztési Program támogatásai célzottan segítették az állattenyésztést, kertészetet, fiatal gazdákat, természetvédelmet és a precíziós technológia elterjedését.

• Állattenyésztés: az állattenyésztés területén eddig 3300 fejlesztés valósult meg, összesen 365 milliárd forint támogatással. Az erőforrás-hatékonyság javulásával párhuzamosan csökkent a fajlagos energiafelhasználás, amihez a Vidékfejlesztési Program többek között az állattartó telepek energetikai korszerűsítését, épületgépészeti felújítását, technológiai fejlesztését és a megújuló energia alkalmazását is támogatta.
• Kertészet: a kertészet fejlődése is látványos: 6000 hektárral bővült a korszerű zöldség- és gyümölcstermesztés területe, hozzájárulva a hazai élelmiszer-önellátás erősödéséhez. Emellett közel 100 hektárnyi – a Margit-sziget területével csaknem megegyező – üveg- és fóliaház építése vagy fejlesztése valósul meg. A fejlesztéseknek köszönhetően immár 10–11 hónapon keresztül elérhetőek a hazai munkaerő által megtermelt zöldségek a boltokban. További eredmény, hogy 4000 hektáron kezdődött gyümölcsültetvény-telepítés, valamint 60 ezer négyzetméternyi korszerű gombaház létrehozásával a hazai gombatermesztés is lendületet kapott. A kertészeti fejlesztések 1600 gazdaságot segítettek új traktor beszerzésében.
• Fiatal gazdák: több mint 5000 fiatal kapott támogatást, hogy elindítsa gazdaságát.
• Természetvédelem és környezet: a biológiai sokféleség megőrzésére több mint 800 milliárd forint jutott.
• Környezetbarát gazdálkodás: a környezetbarát gazdálkodás is jelentős előrelépést mutatott: 2022-re már 1,5 millió hektáron folytak agrár-környezetgazdálkodási (AKG) vagy ökológiai művelési formák, ami kétszerese az előző évek adatainak.
• Precíziós gazdálkodás fejlesztése: a precíziós gazdálkodás fejlesztése érdekében indított pályázatok révén több mint 2300 gazdálkodó kapott támogatást. A nyertesek korszerű eszközöket szerezhettek be, digitális megoldásokat vezettek be és szaktanácsadást is igénybe vehettek. A kedvezményezettek összesen közel 900 ezer hektár mezőgazdasági területen alkalmazzák a precíziós technológiát, amely célzottan juttatja ki a növényvédő szereket és a műtrágyát, csökkentve azok környezeti terhelését. A bevezetett módszerek akár 5–25 százalékos megtakarítást eredményezhetnek a tápanyag-kijuttatás terén.

A kertészet fejlődése is látványos: 6000 hektárral bővült a korszerű zöldség- és gyümölcstermesztés területe – fotó: Agrármarketing Centrum

Mi az a KAP Stratégiai Terv (KAP ST)?

A 2023–2027-es időszakra vonatkozó új program a KAP Stratégiai Terv, amely a VP helyébe lép. Ez a rendszer szintén az EU mezőgazdasági politikájának része, és továbbra is a vidéki térségek támogatására koncentrál.

Mekkora keretösszeg áll rendelkezésre?

Összesen 5651 milliárd Ft, ebből 3153 milliárd Ft kifejezetten a vidékfejlesztést szolgálja.

Hol tart most a program?

Eddig 43 pályázati felhívás jelent meg, összesen 1475 milliárd Ft értékben.

Már több mint 57 ezer támogatói döntés született.

Az első kifizetések már megtörténtek (332 milliárd Ft értékben).

A Vidékfejlesztési Program és a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve együttesen olyan komplex fejlesztési lehetőségeket biztosítanak, amelyek kiemelten szolgálják a vidéki életkörülmények javítását – fotó: Agrármarketing Centrum

Milyen lehetőségeket kínál a KAP ST?

• Gazdaságfejlesztés: a KAP ST egyik fő célja a gazdaságfejlesztés, a rendelkezésre álló források több mint fele a versenyképesség növelését és a hatékonyság fokozását szolgálja a mezőgazdasági vállalkozások számára.
• Kis ÉLIP pályázat: a mezőgazdasági feldolgozóüzemek technológiai és energiahatékonysági fejlesztésére eddig több mint 400 elbírálás történt, összesen 24 milliárd forint értékben.
• Környezetvédelem: továbbra is fontos eleme maradt a támogatáspolitikának: az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programban eddig 17 600, az ökológiai gazdálkodás (ÖKO) keretében pedig több mint 5000 pozitív támogatási döntés született.

Indexkép: AMC