Ha tavasz és nyár, akkor fűnyírás. Van, aki szereti, van, akit már a gondolattól is kiver a víz, de akinek kertje van, annak általában foglalkoznia kell a fűnyírással. Ráadásul igen rendszeresen. Azonban meg tudjuk könnyíteni a munkánkat és a füvünk életét is, ha odafigyelünk rá, hogy milyen a fűnyírónkban a kés. Különösen, ha sokszor halljuk azt a semmivel sem összehasonlítható hangot, amikor a fű helyett kőnek sikerül tolni a fűnyírónkat. Ez pedig nem csak nekünk kellemetlen, de a fűnyíró késének is. Így hát, a legjobb, ha kikapjuk a helyéről és megélezzük újra. De nem mindegy, hogyan.


Ezt tartsd be a fűnyíród késének élezésekor

Nagyon fontos, hogy soha ne vágjunk füvet tompa pengével. A tompa penge nem vág egyenletesen és "szálasra" nyírja a fűszálakat, így a fűszál teteje beszárad, a fűcsomók felszíne elbarnul, a mi szívünk pedig elszomorodik, amikor a füvünkre nézünk.

1. Éppen ezért évente legalább egyszer élezzük meg a fűnyíró kését. A kés titka, hogy nem csupán arra szolgál, hogy lenyírja a füvet, hanem arra is, hogy úgy keverje meg a levegőt fűnyírás közben, hogy a nyesedéket befújja a fűgyűjtőbe. Az ilyen késeknek egy kis szárnya van az egyik oldalon, de akad olyan fűnyíró is, főleg a régebbiek, melyeknek szimmetrikus a kése és indokolt esetben akár meg is lehet ezeket fordítani.

2. Viszont az sem mindegy, hogy élezzük meg a kést. A fűnyíró pengéjének nem kell annyira élesnek lennie, mint egy konyhakésnek, és a szöge sem lényegtelen, hiszen a legjobb, ha az él megmarad az eredeti, gyári szögben. Minél élesebb, annál gyorsabban elkopik az éle, ezért ne legyen túl hegyes szögre élezve.

3. Az élezés előtt érdemes az egész kést egy drótkefével megtisztítani. Így könnyebben megy az élezés is.

4. Tartsuk be az egyensúlyt az élezés alkalmával. Fektessük keresztbe a leszerelt kést egy darab szögvason vagy fűrészlapon. Úgy nézzen ki, mint egy játszótéri libikóka. Majd jelöljük meg a központi tengelyét, amelyen egyensúlyban van, és semelyik oldala nem billen le. Akárhogy élezzük a pengét, törekedjünk arra, hogy ez az egyensúly az élezés után is megmaradjon. Rögtön észre fogjuk venni, ha nem jól csináltuk, hiszen forgás közben rázkódni fog a fűnyíró, és nagyon hangos lesz, ráadásul a csapágyai is nagyon gyorsan tönkremennek.

5. Akár vasreszelőt, akár flexet is használhatunk az élezésre. Persze a reszelővel nagyobb munka lesz, de akkora kárt sem tudunk benne tenni, mint a flex használatával.

Ha vasreszelővel élezünk, akkor a fűnyíró kését fogjuk be satuba vagy szorítsuk a munkaasztal lapjához, és határozott mozdulatokkal állítsuk vissza az eredeti él síkját. A reszelő munka közben ne merőlegesen álljon a késre, hanem 45 fokot zárjon be vele.

A flexnél soha ne feledkezzünk meg arról, hogy nem veszélytelen a használata. Fontos, hogy megfelelő korongot válasszunk. Nem jó az 1-2-3 mm-es vágókorong, nem túl hatékony a smirglikorong sem. Válasszuk inkább a köszörűkorongot, ami legalább 4-5 mm széles. A védőszemüvegről és a kesztyűről se feledkezzünk meg!


kés fűnyíró

Mindig éles késsel és tiszta fűnyíróval vágjunk bele a fűnyírásba. Fotó: Shutterstock


6. Nagyon fontos, hogy csakis az egyik oldalát élezzük meg a pengének! Csakis ezen alakítsuk ki az élt, körülbelül derékszögű háromszög keresztmetszettel. A másik oldalon maradjon egyenes a kés. Ha durva sorja keletkezne, azt reszelővel távolítsuk el. Soha ne élezzünk mindkét oldalról!

7. Sajnos a fűnyíró pengéje sem tart ki örökre, így csak néhány alkalommal lehet élezni, utána cserélni kell. Ha nagyon el van már torzulva, akkor feltétlenül cseréljük, hiszen jóval könnyebb lesz a fűnyírás, és a fű sem károsodik. De akár eltörhet, elszabadulhat fűnyírás közben, ezért nagyon oda kell rá figyelni, hogy csak megfelelő állapotban lévő penge kerüljön a fűnyíróba.

Ne nyírd minden héten a füvet

Pár éve egy kihívás kezdett el terjedni, miszerint május 1-től 31-ig ne nyírjuk le a füvet. Ennek az oka, hogy ekkor van a legnagyobb szükség a beporzásra, ráadásul minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy menedéket magának a fűben. Az 5 cm-nél magasabbra hagyott fű ráadásul hűti a talajt, a fűszálak nem tudnak olyan hamar kiégni, és öntözni sem kell annyiszor. Sőt, még akár védett növények is megjelenhetnek a kertünkben, ha nem nyírjuk olyan gyakran a füvet. A legjobb, ha kéthetente nyírjuk a füvet, így nem tud túlságosan magasra nőni, nem lesz kedvelt helye a kártevőknek, azonban a beporzók is jól járnak. A fű levágott része soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. 

Tekintettel a környezetet érő káros hatások sokaságára, manapság már nem olyan pozitív a megítélése egy gyönyörűen karbantartott gyepfelületnek. A sok aszály miatt ráadásul nem csak a fűnyírás káros a rovarokra nézve, hanem a rengeteg víz is, amelyet az öntözésre használunk el. Megoldásképpen sokan készítenek méhlegelőt a kertjükben. Ehhez nincs szükség másra, mint hogy a gyep egy részét meghagyják, hogy az kedvére növekedhessen.

Azonban a pázsitnak vannak nagyon hasznos tulajdonságai is. Élőhelyet biztosít egyes fajok számára, elpárologtatja a vizet, így hűvösebb mikroklímát hoz létre, ezzel csökkentve a városok emelkedő hőmérsékletét.

Mindenkinek szép nyarat, és ápolt gyepet kívánunk!