Az eredetileg szubtrópusi területeken pusztító gyökércsomós és cisztás fonálférgek a globális felmelegedés révén egyre északabbi körzetekbe hatolnak, és óriási károkat okoznak több fontos európai növényfaj (főleg a burgonya és a paradicsom) termesztésében.

burgonya

A fonálférgek óriási károkat okoznak több fontos európai növényfaj (főleg a burgonya és a paradicsom) termesztésében – fotó: pixabay.com

Egyedül a gyökércsomós fonálférgek évenkénti kártétele több milliárd eurós terméskiesést jelent. A felmelegedés mellett, sajnos a genetikai szelekció is segíti a fonálférgek elterjedését, mivel a korlátozott számú rezisztens fajták gyakori használata az ezekre a rezisztencia génekre kevésbé érzékeny fonálférgek felszaporodásához vezet, és megzavarhatja a rezisztencia-gének működését.

A Wageningeni Egyetem kutatói a „Horizon Europe" projekt keretében és annak hétmillió eurós támogatásával egy nagyszabású programot indítottak a fonálférgek elterjedésének pontos feltérképezésére, illetve az ellene való védekezés fejlesztésére.

A program elsődleges célja a burgonyaültetvényekben okozott károk visszaszorítása – olvashatjuk a wur.nl hírportálon. A kutatók Európa egész területén, a fertőzött növények mintáinak és fényképeinek elemzésével tanulmányozzák a kártevő biológiáját, illetve a célnövények rezisztencia génjeivel szembeni fellépését és az egészséges talajállapot fenntartásának lehetőségét.

A pontos helyek ismeretében 5-15 évvel előre lehet jelezni, hogy hol várható a kórokozó megjelenése. Az egyik legveszélyesebb növényi kártevő legyőzése vagy jelentős visszaszorítása Európa-szerte forradalmi változást hozhat a növényvédelemben.