Az űrutazás nemcsak technológiai bravúr, hanem biológiai kihívás is. A hosszú távú küldetéseken – például egy leendő Mars-utazás során – kulcsfontosságú, hogy az űrhajósok helyben előállított növényekből fedezhessék tápanyagszükségletüket. De mi történik, ha az űrben termesztett zöldségek nem elég táplálóak?
Mi a baj az űrben termesztett növényekkel?
Friss kutatások szerint a világűrben nevelt salátafélék és egyéb növények tápértéke jócskán elmarad a földi megfelelőiktől. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) termesztett saláták például akár 30%-kal kevesebb kalciumot és 25%-kal kevesebb magnéziumot tartalmaznak. Ezek a hiányok különösen aggasztóak, hiszen a mikrogravitáció önmagában is csökkenti a csontsűrűséget, a kalciumhiány pedig tovább fokozza ezt a folyamatot.
Az űrnövények nemcsak szegényebbek bizonyos ásványi anyagokban, de stresszjelek is mutatkoznak rajtuk: csökken az antioxidáns-tartalmuk, így csökken az űrállomáson uralkodó sugárzás elleni védelem is. A karotinoidok szintje szintén csökken, miközben más vegyületek jelenléte nő, jelezve, hogy a növények alkalmazkodnak a mikrogravitációhoz és sugárzáshoz. Ezek a változások lehet, hogy segítik a növény túlélését az extrém körülmények között, de az emberi szervezet számára nem feltétlenül hasznosak.
A NASA és más űrügynökségek vizsgálatai arra is rávilágítottak, hogy nemcsak a növények szenvednek, hanem az űrhajósok számára is káros lehet e folyamat: a kalcium-anyagcseréhez kapcsolódó gének működése zavart szenved, a csontok törékenyebbek lesznek, ami vesekő kialakulásához, az alacsony vasszint pedig fáradtsághoz, vérszegénységhez vezethet; az immunrendszer gyengül, sőt még az emésztőrendszer is károsodhat — például a bélfal „átjárhatóbbá” válik, rontva a tápanyagfelszívódást. Tehát bár e növények látszólag egészségesnek tűnhetnek, de hosszú távon nem képesek kielégíteni az emberi szervezet igényeit.
Mi a megoldás?
Az úgynevezett biofortifikáció – vagyis növények vitaminokkal és ásványi anyagokkal való „megerősítése” – egy lehetőséget jelenthet. Bizonyos növények, például a szója, a fokhagyma és a petrezselyem már természetüknél fogva több kalciumot tartalmaznak, mint a saláta, és ezek ígéretes alternatívaként merülnek fel a kísérletekben.
Ráadásul mivel a jövő farmjain a növények nemcsak élelmet, hanem gyógyszereket is szolgáltathatnak, személyre szabottan, az űrhajósok genetikai profiljához igazítva, az űrélelmezés nemcsak a túlélésről, hanem a minőségi élet fenntartásáról is szól. Ezek a kihívások még sürgetőbbek, amikor a Mars‑küldetésről van szó, hiszen mivel a legénység nem számíthat utánpótlásra, minden falatnak a küldetés során termesztett növényekből kell származnia.
Forrás: earth.com
Indexkép: Shutterstock
