A járványok, a koncentrálódó termelés és az egyre szigorúbb védekezési intézkedések hosszú távon alapjaiban alakítják át az ágazat jövőjét-

Németország: járványokkal terhelt év

Ragadós száj- és körömfájás (RSZKF)

2025 január 10-én ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) megbetegedést regisztráltak Berlin határától néhány kilométerre, egy vízibivalycsordában. Az utolsó hasonló eset 1988-ban fordult elő Németországban. A későbbi magyar RSZKF-megbetegedések során a német hatóságok példaértékű segítséget nyújtottak Magyarországnak, különösen a bevált gyakorlatok és a betegség terjedését lassító vakcinák átadásával.

Nyúlpestis

2025 első hónapjaiban a nyúlpestis terjedése Bajorországban és Rajna-vidék–Pfalz tartomány területén öltött aggasztó méreteket.

Afrikai sertéspestis (ASP)

Az afrikai sertéspestis egész évben jelen volt a német tartományokban, és jelenleg Észak-Rajna–Vesztfáliát is elérte. A spanyol és lengyel ASP-esetek szintén megrázták a piacot. Amennyiben a legnagyobb állatsűrűségű térségekben nem lesz sikeres a védekezés, a jelenlegi piaci zavarok tovább mélyülhetnek.

A sertéspestissel érintett területekről származó sertéshús értékesítési lehetőségeinek javítása az egyik legégetőbb kérdés. A tartománytól nyugatra Hollandia és Belgium található, ahol szintén minden eszközzel készülnek az ASP elleni védekezésre.

Összességében elmondható, hogy 2025-ben Németország az állatbetegségek szempontjából valódi „állatorvosi ló” volt.

állatartás

Ritkán fordul elő, hogy ennyi különböző állatbetegség egy időben sújtson egy országot – Németország 2025-ben mégis minden jelentős járvánnyal szembesült – Fotó: Pixabay

Kéknyelv-betegség: sikeres védekezés magas kockázat mellett

A kéknyelv-betegség már 2024-ben is jelentős egészségügyi és gazdasági károkat okozott a szarvasmarha-állományokban. Németország az állomány szükség szerinti oltása mellett döntött, mint a leghatékonyabb védelmet nyújtó intézkedés.

A szakértők a szúnyogok megjelenésével a betegség újabb hullámának erősödését várták 2025-ben Németországban és Ausztriában is. A vírus nyugatról keleti irányba terjed. A kórképet betegségek, elhullások, vetélések és a termelékenység csökkenése jellemzi. Jelenleg is gyakran fordulnak elő úgynevezett „gyenge borjak”, amelyek hátterében feltételezhetően a vírus anyaállatokra gyakorolt utóhatásai állnak.

A magas állománysűrűségű területek célzott immunizációjával Németországban sikerült kordában tartani a betegséget, és a keletkezett károk messze elmaradtak az előzetes várakozásoktól.

Madárinfluenza: jelentős veszteségek, óvatos nyitás az oltások felé

Németországban a madárinfluenza-járvány következtében eddig több mint 1,5 millió baromfit kellett kényszervágásra küldeni. A járványt a H5N1 vírus egyik variánsa okozza. A legsúlyosabban érintett területek Észak-Németország és Bajorország.

Az észlelési körzetekben a vonuló madarak közül a darvak fertőzöttsége rekordméretű, míg a vadkacsák esetében ez kevésbé kiugró. A vadmadarak között kétszer annyi fertőzött egyedet találtak, mint a korábbi rekordévben, 2020–2021-ben. A védekezés hatékonyságát ugyanakkor jól mutatja, hogy míg 2021-ben 286 esetben, addig 2025-ben 199 esetben kellett haszonállatok között kényszervágást elrendelni.

Németország egyelőre nem alkalmaz madárinfluenza elleni oltásokat, ugyanakkor a francia és holland tapasztalatokat minden szinten elemzik. A szakmában már nem számít tabunak az immunizáció bevezetésének kérdése, noha politikai szinten a témát továbbra is óvatosan kezelik.

Lengyelország: szerkezeti átalakulás és súlyos ASP-veszteségek

A Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség (ARiMR) adatai szerint a lengyelországi sertéstartó gazdaságok száma immár több mint két éve folyamatosan csökken. 2025 októberében a regisztrált gazdaságok száma mintegy 110-zel a lélektani 45 ezres határ alá esett. Az elmúlt két évben voltak olyan időszakok, amikor havonta akár 600 telepet is felszámoltak.

Ezzel párhuzamosan a sertésállomány átlagos mérete történelmi csúcsra emelkedett: 2025 végén megközelítette a 207 egyedet. Két évvel korábban az átlagos állományméret még 180 alatt volt, míg egy évtizeddel ezelőtt alig haladta meg a 40 állatot.

A Lengyelországban fogyasztott sertéshús mintegy 20%-a importból származik, és az országban levágott sertések körülbelül 40%-át Dániából behozott malacok felhizlalásával állítják elő.

Az ASP gazdasági hatásai

A sertéstenyésztők legnagyobb problémája továbbra is az afrikai sertéspestis.

A járvány kitörését 2025-ben 576 gazdaságban erősítették meg. Összesen közel 210 ezer sertést vágtak le, ami becslések szerint több mint 106 millió PLN (mintegy 25 millió euró) értékű veszteséget jelentett.

A Sertéstenyésztők Országos Szövetsége (POLPIG) megbízásából készült tanulmány szerint az ASP-hez kapcsolódó veszteségek a tenyésztők számára 2024-ben megközelítették a 9,8 milliárd PLN-t (kb. 2,3 milliárd euró), míg 2025-ben további 1,5 milliárd PLN-re (kb. 360 millió euró) tehetők.

Az ASP vírus 2014 februárjában jelent meg Lengyelországban, és több mint egy évtized alatt országos problémává vált: a 16 vajdaságból 14-et érint. A betegség nemcsak a sertéstenyésztőket, hanem a teljes értékláncot sújtja. A szakértők szerint az ASP elleni 11 éves küzdelem során a lengyel gazdaság összesített vesztesége meghaladta a 20 milliárd PLN-t (kb. 4,73 milliárd eurót). Ennek hatására a gazdák és a szakmaközi szervezetek átfogó, gyakorlati együttműködési stratégiát sürgetnek.

Forrás: allattenyesztok.hu
Indexkép: pixabay.com