Amikor a természetbe vágyunk, gyakran gondolunk a friss levegőre, a madárcsicsergésre, ősszel a fák színes leveleire. Kevésbé jut eszünkbe, hogy a kirándulás során akár mérgező állatokkal is találkozhatunk – pedig hazánkban is akadnak olyan fajok, amelyek veszélyt jelenthetnek ránk.
Bár nem kell egzotikus erdőkbe vagy sivatagokba utaznunk ahhoz, hogy ilyen élőlények közelébe kerüljünk, a legtöbbjük szerencsére ritkán támad emberre, és csak akkor válik igazán veszélyessé, ha provokálják. Érdemes azonban tisztában lennünk a jelenlétükkel, és tudnunk, mit tehetünk, ha mégis megtörténik a baj.
Méhecske, a barát és az ellenség
A házi méh megkerülhetetlen szereplője az ökoszisztémának: kulcsfontosságú a növények beporzásában, és neki köszönhetjük a hazai méztermelést is. A méhecskéket sokan kedves, barátságos állatoknak tartják, de nem árt tudni, hogy szúrásuk akár életveszélyes is lehet.
A hím méhek, azaz a herék nem rendelkeznek fullánkkal, így nem jelentenek veszélyt, ám a dolgozó nőstények igen. A szúrás során egy kis adag méreg jut az emberi szervezetbe, amely allergiás reakció esetén önmagában is végzetes lehet. Ha valakit egyszerre több méh is megcsíp, az már egészséges szervezetet is komolyan megviselhet. Különösen veszélyes lehet a torokba kerülő méh, amelynek csípése a légutak gyors duzzanatát, végső esetben fulladást is okozhat.
Elsősegélyként a fullánkot óvatosan távolítsuk el, lehetőleg úgy, hogy a méregmirigyet ne nyomjuk meg. A további teendők attól függnek, hogy jelentkeznek-e allergiás tünetek, de szájüregi csípés esetén minden esetben ajánlott orvosi ellátás. Komolyabb reakcióknál akár életmentő beavatkozásra is szükség lehet.
A keresztes vipera – nem halálos, de nem is ártalmatlan
Hazánkban ugyan ritkán hallani kígyómarásos balesetekről, de mégis létezik két mérges kígyófaj: a rákosi vipera és a keresztes vipera. Utóbbi gyakrabban fordul elő, és valamivel erősebb mérget is juttat az áldozatába.
A keresztes vipera marása általában nem végzetes, de komoly tünetekkel járhat: fájdalom, duzzanat, elszíneződés, gyulladás, szédülés és hányás is előfordulhat. Súlyosabb esetben vérnyomásesés és légzésbénulás is bekövetkezhet, de ezek igen ritkák. Fontos hangsúlyozni, hogy a vipera ritkán támad emberre, legtöbbször csak akkor, ha fenyegetve érzi magát.
Amennyiben mégis megtörténik a marás, a sérült testrészt célszerű szorosan elkötni, de úgy, hogy a keringés ne álljon le teljesen. Hideg borogatás és nyugalom javasolt, a végső megoldás pedig az azonnali orvosi ellátás. A korai kezelés szinte minden esetben eredményes.
A keresztes vipera marása általában nem végzetes, de komoly tünetekkel járhat – fotó: Benny Trapp wikimedia.org
Dajkapók – a hazai pókok rettegett képviselője
A legtöbb pók, amellyel találkozunk, teljesen ártalmatlan, sőt hasznos is, de akad kivétel: a mérges dajkapók. Ez a pók elsősorban a külsejével kelthet félelmet, sárgászöld potrohával és vöröses fejtorával, valamint ijesztő méretű csáprágóival.
A dajkapók csípése nem halálos, de erős fájdalommal, duzzanattal és elszíneződéssel járhat. Egyes esetekben fejfájás, hányás és láz is kialakulhat, bár ezek a tünetek néhány napon belül elmúlnak. A duzzanat viszont gyakran még napokig megmarad, és kellemetlenséget okoz.
Ha csípés történik, érdemes felkeresni egy orvost, főként akkor, ha a tünetek erősek vagy nem enyhülnek. A kezelés borogatásból és kenőcsök alkalmazásából állhat, súlyos esetben gyógyszeres beavatkozás is szükséges lehet.
A sárgahasú unka: ártalmatlannak tűnik, de nem az
Ez a kis kétéltű békafaj főként rejtőzködő életmódja miatt nem túl ismert, de néha erdei séták során mi magunk vagy gyermekeink is találkozhatnak vele. Barnás hátával könnyen beleolvad a környezetébe, ám élénksárga hasa könnyen felkeltheti a kíváncsiskodók figyelmét, különösen akkor, ha veszélyben érzi magát, és hasra fordul.
A sárgahasú unka védekezésképp váladékot bocsát ki, amely nyálkahártyára kerülve égető fájdalmat okozhat. Szembe, orrba kerülve különösen kellemetlen, de szerencsére komolyabb következmények általában nem fordulnak elő. Ha egy gyermek kapcsolatba kerül vele, fontos azonnal kezet mosni, megelőzve a váladék véletlen szembe vagy szájba jutását. Bár a sárgahasú unka nem támad, és önmagában nem veszélyes, a váladékával való érintkezés így is kellemetlen tapasztalat lehet. Érdemes tehát megfigyelni, de nem megfogni.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: pexels.com
